Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Fömötör Gyula: A Fertő-menti községek regionális vízellátása

itt kell megjegyezni, hogy sikerrel járt Hegykőn hévízkút fúrása, elsősorban üvegházak üzemeltetésére. Megvalósult a kapuvári mélyfúrás is 1896 m mélység­ben 72 C"-os hévíz feltárásával. Az „Előterjesztés" rámutat, hogy az idegenforgalom kulcskérdése a közlekedési viszonyok fejlettsége. Szük­ség van a Fertő menti közút megépítésére, autóparkoló helyekre Fertőrákoson, Balfon és Fertődön, országúti pihenőhelyekkel kiegészített üzemanyagtöltő állomá­sokra Sopron határában, Nagycenken, Fertődön és Fertőrákoson. Nagyobb figyelmet érdemelnének a természeti érté­kek védelme és bemutatása, így a 220 esztendős nagy­cenki hársfasor és a kastélypark, valamint a fertődi kastélypark. Fentiek az „Előterjesztés" leglényegesebb felvetései. A Fertő menti községek regionális vízellátása FÖMÖTÖR GYULA Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr Előzmények A nyugat-dunántúli üdülőterület regionalis rendezési tervét jóváhagyó 1030/1967 (IX. 17.) Korm. számú hatá­rozat előírja, hogy fokozott figyelmet kell fordítani az üdülés és idegenforgalom területén egyre növekvő igé­nyek kielégítésére, továbbá a gyógyüdültetés és beteg­ellátás fejlesztésére. A fejlesztés keretében — a mindenkori gazdasági le­hetőségek figyelembevételével — folyamatosan gondos­kodni kell többek között, az igények színvonalas kielé­gítését biztosító kereskedelmi és vendéglátóipari háló­zat, üdülők, szállodák, gyógyászati és kulturális létesít­mények, vízi sporttelepek, campingek létesítéséről és kulturált üzemben tartásáról. Mindezen célkitűzések alapfeltételét képezi, hogy az érintett települések kor­szerűen kiépített közműhálózattal rendelkezzenek. Fentiek értelmében Sopron Járási Tanács VB. fej­lesztési programjában kiemelt témaként szerepel a Fertő-menti községek — nevezetesen Balf—Fertőboz— Hidegség—Fertőhomok—Hegykő—Fertőszéplak és Kóp­háza — közműves vízellátásának megvalósítása. Elképzelés szerint a lebonyolítást törpevízmű társu­latok végeznék, melyek szervezéséhez — a községi ta­nácsok megbízásából — megindultak az igényeket és kiépítési lehetőségeket számbavevő egyedi tervezések. Az 1967. szeptember 29-én megtartott megyei vízgaz­dálkodási értekezleten elhangzott beszámolók és hoz­zászólások alapján ismételten felmerült az a gondolat, hogy nem lenne-e célszerűbb és gazdaságosabb a fo­lyamatban lévő egyedi megoldások helyett egy közös regionális törpevízmű kiépítését szorgalmazni. Ennek megvizsgálását Igazgatóságunk már egy korábbi szak­véleményében is felvetette, azonban az akkori igények és anyagi lehetőségék mellett érdemi állásfoglalás nem alakulhatott ki. A jelenlegi tervezések alapján konkré­tabban számbavehető beruházási és üzemelési költsé­gek azonban azt mutatják, hogy az első meggondolásra kicsit merésznek tűnő javaslatot ismételten vizsgálat tárgyává kell tenni és csak azután szabad dönteni a végleges kialakítás kérdésében. Végső soron valamennyi üzemviteli és beruházási költségtényező gondos mérlegelése és gazdaságossági számítások alapján lehet a legcélszerűbb műszaki meg­oldást kiválasztani és jelen tanulmánynak éppen az a célja, hogy ezen vizsgálatokhoz, valamint a kiviteli ter­vezéshez támpontot nyújtson. Jelenlegi állapot A szóban forgó települések ellátottságára magánku­tas és közkutas ellátás jellemző. A meglehetősen ke­vésszámú közkút vízminősége rendszerint nem megfe­lelő és a lakosság túlnyomórészt a közegészségügyileg erősen kifogásolt magánkutakból fedezi vízszükségle­tét. Kivételt képeznek a fertőbozi források, amelyek a vizsgálatok szerint megfelelő minőségű vizet szolgáltat­nak, csupán a védőterületre vonatkozó egészségügyi előírások fokozottabb mértékű érvényesítése szükséges. Mindezen körülmények azt igazolják, hogy a távlati tervektől függetlenül is sürgős feladatként jelentkezik nevezett községek ivóvízellátásának mielőbbi megoldá­sa. A lakosság ilyen irányú törekvését mi sem indokolja jobban mint az a tény, hogy a társadalmi munkaválla­lás mellett jelentős anyagi áldozat vállalására is kész­nek mutatkozik. Távlati vízigények A távlati vízigények megállapítása során az alábbi körülmények rögzítéséből indultunk ki: a) A tanácsi szervek tájékoztatása szerint a vizsgált területen nagyobb vízigénnyel jelentkező üzemi létesít­mény, vagy egyéb fejlesztés nincs előirányozva, csupán az üdülési és idegenforgalmi létesítmények, valamint a mg. tsz-ek vízigényével kell számolni. b) Dacára annak, hogy az utóbbi évek statisztikai adatai a lakoslétszám bizonyos mértékű csökkenését mutatják, a vonatkozó határozat alapján tervbevett Fertő-menti üdülőtérség kialakítása indokolja, hogy a távlati lakoslétszám megállapításánál a szaporulat szokványos értékeivel számoljunk. c) Mezőgazdasági településekről lévén szó, az egyes községek fogyasztása azonos jellegűnek tekinthető és az ellátást utcai közkifolyókról irányoztuk elő. Szá­molni kell azonban azzal is, hogy a szocialista falu fej­lődésének természetes következményeként, a későbbiek során házi bekötések is létesülnek. Éppen ezért a víz­fogyasztási fejadagot 50—80 l/fő/nap értékkel vettük fi­gyelembe és az egyes vízműtípusoknak megfelelő %-os megosztásban, közkifolyós ellátásnál az alsó, beköté­seknél és a csúcsértékek meghatározásánál pedig a felső határértékkel számoltunk. Az a—c) pontokban felsorolt megfontolások alapján számított vízigényekre az alábbi összeállításban feltün­tetett értékeket kaptuk: 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom