Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Fömötör Gyula: A Fertő-menti községek regionális vízellátása

itt kell megjegyezni, hogy sikerrel járt Hegykőn hévízkút fúrása, elsősorban üvegházak üzemeltetésére. Megvalósult a kapuvári mélyfúrás is 1896 m mélységben 72 C"-os hévíz feltárásával. Az „Előterjesztés" rámutat, hogy az idegenforgalom kulcskérdése a közlekedési viszonyok fejlettsége. Szükség van a Fertő menti közút megépítésére, autóparkoló helyekre Fertőrákoson, Balfon és Fertődön, országúti pihenőhelyekkel kiegészített üzemanyagtöltő állomásokra Sopron határában, Nagycenken, Fertődön és Fertőrákoson. Nagyobb figyelmet érdemelnének a természeti értékek védelme és bemutatása, így a 220 esztendős nagycenki hársfasor és a kastélypark, valamint a fertődi kastélypark. Fentiek az „Előterjesztés" leglényegesebb felvetései. A Fertő menti községek regionális vízellátása FÖMÖTÖR GYULA Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr Előzmények A nyugat-dunántúli üdülőterület regionalis rendezési tervét jóváhagyó 1030/1967 (IX. 17.) Korm. számú határozat előírja, hogy fokozott figyelmet kell fordítani az üdülés és idegenforgalom területén egyre növekvő igények kielégítésére, továbbá a gyógyüdültetés és betegellátás fejlesztésére. A fejlesztés keretében — a mindenkori gazdasági lehetőségek figyelembevételével — folyamatosan gondoskodni kell többek között, az igények színvonalas kielégítését biztosító kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat, üdülők, szállodák, gyógyászati és kulturális létesítmények, vízi sporttelepek, campingek létesítéséről és kulturált üzemben tartásáról. Mindezen célkitűzések alapfeltételét képezi, hogy az érintett települések korszerűen kiépített közműhálózattal rendelkezzenek. Fentiek értelmében Sopron Járási Tanács VB. fejlesztési programjában kiemelt témaként szerepel a Fertő-menti községek — nevezetesen Balf—Fertőboz— Hidegség—Fertőhomok—Hegykő—Fertőszéplak és Kópháza — közműves vízellátásának megvalósítása. Elképzelés szerint a lebonyolítást törpevízmű társulatok végeznék, melyek szervezéséhez — a községi tanácsok megbízásából — megindultak az igényeket és kiépítési lehetőségeket számbavevő egyedi tervezések. Az 1967. szeptember 29-én megtartott megyei vízgazdálkodási értekezleten elhangzott beszámolók és hozzászólások alapján ismételten felmerült az a gondolat, hogy nem lenne-e célszerűbb és gazdaságosabb a folyamatban lévő egyedi megoldások helyett egy közös regionális törpevízmű kiépítését szorgalmazni. Ennek megvizsgálását Igazgatóságunk már egy korábbi szakvéleményében is felvetette, azonban az akkori igények és anyagi lehetőségék mellett érdemi állásfoglalás nem alakulhatott ki. A jelenlegi tervezések alapján konkrétabban számbavehető beruházási és üzemelési költségek azonban azt mutatják, hogy az első meggondolásra kicsit merésznek tűnő javaslatot ismételten vizsgálat tárgyává kell tenni és csak azután szabad dönteni a végleges kialakítás kérdésében. Végső soron valamennyi üzemviteli és beruházási költségtényező gondos mérlegelése és gazdaságossági számítások alapján lehet a legcélszerűbb műszaki megoldást kiválasztani és jelen tanulmánynak éppen az a célja, hogy ezen vizsgálatokhoz, valamint a kiviteli tervezéshez támpontot nyújtson. Jelenlegi állapot A szóban forgó települések ellátottságára magánkutas és közkutas ellátás jellemző. A meglehetősen kevésszámú közkút vízminősége rendszerint nem megfelelő és a lakosság túlnyomórészt a közegészségügyileg erősen kifogásolt magánkutakból fedezi vízszükségletét. Kivételt képeznek a fertőbozi források, amelyek a vizsgálatok szerint megfelelő minőségű vizet szolgáltatnak, csupán a védőterületre vonatkozó egészségügyi előírások fokozottabb mértékű érvényesítése szükséges. Mindezen körülmények azt igazolják, hogy a távlati tervektől függetlenül is sürgős feladatként jelentkezik nevezett községek ivóvízellátásának mielőbbi megoldása. A lakosság ilyen irányú törekvését mi sem indokolja jobban mint az a tény, hogy a társadalmi munkavállalás mellett jelentős anyagi áldozat vállalására is késznek mutatkozik. Távlati vízigények A távlati vízigények megállapítása során az alábbi körülmények rögzítéséből indultunk ki: a) A tanácsi szervek tájékoztatása szerint a vizsgált területen nagyobb vízigénnyel jelentkező üzemi létesítmény, vagy egyéb fejlesztés nincs előirányozva, csupán az üdülési és idegenforgalmi létesítmények, valamint a mg. tsz-ek vízigényével kell számolni. b) Dacára annak, hogy az utóbbi évek statisztikai adatai a lakoslétszám bizonyos mértékű csökkenését mutatják, a vonatkozó határozat alapján tervbevett Fertő-menti üdülőtérség kialakítása indokolja, hogy a távlati lakoslétszám megállapításánál a szaporulat szokványos értékeivel számoljunk. c) Mezőgazdasági településekről lévén szó, az egyes községek fogyasztása azonos jellegűnek tekinthető és az ellátást utcai közkifolyókról irányoztuk elő. Számolni kell azonban azzal is, hogy a szocialista falu fejlődésének természetes következményeként, a későbbiek során házi bekötések is létesülnek. Éppen ezért a vízfogyasztási fejadagot 50—80 l/fő/nap értékkel vettük figyelembe és az egyes vízműtípusoknak megfelelő %-os megosztásban, közkifolyós ellátásnál az alsó, bekötéseknél és a csúcsértékek meghatározásánál pedig a felső határértékkel számoltunk. Az a—c) pontokban felsorolt megfontolások alapján számított vízigényekre az alábbi összeállításban feltüntetett értékeket kaptuk: 78