Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Dr. Somogyi Sándor: A Fertő tó vízrajzának vitás kérdései

8. Vizsgálataink összefüggéseket tártak fel a medencealjzat morfológiája és a mai felszíni hidrográfiai kép között. Ezt a kapcsolatot részint a kompakció hozza létre, részint azonban a hirtelen bekövetkező és gyorsan végbemenő szerkezeti mozgások (földrengések!) is nagyjelentőségűek. Az idevonatkozó matematikai statisztikai vizsgálatok a szóbanforgó négy tényező, már mint: 1. a medencealjzat morfogenézise, 2. a kompakció és 3. a földrengések szerkezetalakító hatása, s végül 4. a mai vízrajz kialakulása közötti szoros összefüggést igazolják. 9. Vizsgálataink megerősítik korábbi kutatásainknak azt az eredményét, hogy Rába-vonal, mint egyetlen határozott szerkezeti törés vagy törésnyaláb nincsen. A Rába folyó medrének alakulását a Bős és Rum közötti szakaszon kialakult 3500—6500 méter mélységű vályú, Rumtól Ny-ra, illetőleg D-re pedig a medencealjzatból részint kiemelkedő, részint abba bemélyedő különböző csapású kisebb szerkezetek alakja és mozgásai haltározzák meg. A folyómeder gyakori és igen nagymérvű változását az okozza, hogy a mélybeni szerkezetek hossztengelyei különböző csapásúak és a szerkezeteket hordozó kéregrészletek (rögök) mozgásának iránya, emélkedő vagy süllyedő értelme és sebessége is szerkezetenként nagyon változó. 10. A Kisalföld sajátságos felsőköpeny- és kéregszerkezeti viszonyai, valamint a kéreg nagymértékű mobilitása a földrengéseket illetően egészen speciális helyzet alakulására vezetett. Az Alsó-Ausztriában, vagy a Kisalföldi medencében kipattant földrengések felszíni hullámai ui. igen ritkán hatolnak a Bős és Rum közötti vályún túlra, s fordítva: a vályútól keletre kipattant földrengések hullámai sem hatolnak be a medencébe. A Kisalföldi medence egészében érdemlegesen érezhető földmozgást a helyben kipattant rengéseken kívül csakis a dél felől érkező rengéshullámok Okoznak. A nagyerejű horvátországi földrengések jöhetnek tehát e tekintetben számba. IRODALOM 1. SÁGHY GY.—VÁNDOR B.—VARGA I.: A kisalföldi refrakciós mérések földtani eredményei. FÖLDTANI KÖZLÖNY 97. 1967. 160—166. 2. KÖRÖSSY L.: Nyugat-magyarországi medencék rétegtani és szerkezettani felépítése. FÖLDTANI KÖZLÖNY 95. 1965. 22—36. 3. VARROK K.: Felsőcsatár környékének földtani felépítése, talkum és vasércelőfordulásai. FÖLDTANI INTÉZET ÉVI JEL. 478—493. Budapest, 1953. 4. KÖRÖSSY L.: Adatok a Kisalföld mélyföldtanához. FÖLDTANI KÖZLÖNY 89. 1958. 291—298. 5. BENDEFY L.: Az alpkárpáti és a balkáni tömegek kéregszerkezeti kapcsolatai a Pannóniai medencében. FÖLDTANI KÖZLÖNY 99. 1969. 6. BENDEFY L.: Adatok a Pannóniai masszívum belső szerkezetének Ismeretéhez. FÖLDRAJZI KÖZL. 1968/4. sz. 7. Crszágos Levéltár, Nádasdy iratok B/1556. Fol. 673—678. 8. BENDEFY L.: Vas megyei mélyfúrások. VASI SZEMLE 1961/11. 24—44. 4. ábra. SZOMBATHELY, 1961. 9. BENDEFY L.: A Magyar medence mélyszerkezetének balkáni, dinári és kelet-alpi vonatkozásai. FÖLDR. ÉRT. 14. 1965. 387—419. 10. SZALAI T.: Geotektonische Synthese der Kárpátén. GEOFIZ. KÖZL. 7. 1958. 111—145. 11. SZALAI T.: Struktur der praalpinen Bauelemente zwischen der Ostalpen und Westkarpaten. GEOFIZ. KÖZL. 8. 1960. 241—253. 12. SZALAI T.: A kelet-alpi, kárpáti tömbök és hegyszerkezetek kialakulása. FÖLDR. KÖZL. 93. 1. sz. 1969. 13. WEIN GY.: Szerkezetalakulás mozzanatai a keleti Mecsekben. FÖLDTANI INT. ÉVK. 49/3. kt. 759—768. Budapest, 1961. 14. WEIN GY.: Az „Északi Pikkely" (Mecsek hegység) földtani felépítése. FÖLDT. INT. ÉVI JEL. 1963-ról, Budapest. 1965. 15. WEIN GY.: Délkelet-Dunántúl hegységszerkezeti egységének összefüggései az óalpi ciklusban. FÖLDT. KÖZL. 97. 1967. 286—293. — Uő: Délkelet-Dunántúl hegységszerkezete. FÖLDT. KÖZL. 97. 1967. 371—395. 16. BENDEFY L.: Az 1963. évi szkopjei földrengés magyarországi vonatkozásai. FÖLDR. ÉRT. 13. 1964. 31—56. 17. BENDEFY L.: Contributions of the Knowledge oí the Crustal Structure of the Hungárián Basin. ACTA GEOLOG. Acad. Sc. Hung. X. 1966. 337—35. Fig. 7. 18. BENDEFY L.: Fiatal szerkezetképző mozgások a KőszegBorostyánkői paleozoikumban. Magyar Tud. Akadémia Dunántúli Tud. Int. „ÉRTEKEZÉSEK 1964—1965" 17—64. Budapest, 1966. 19. BENDEFY L.: Szeizmotektonikai vizsgálatok a Dunántúl nyugati térségében. FÖLDR. ÉRT. 10. 1961. 181—210. 20. FRITSCH V.—TAUBER A. F.: Mineralwasser des Neusiedlerseegebietes. „Landschaft Neusiedlersee"; WISS. ARB. AUS DEM BURGENLAND. Heft 23. — Bgld. Landes Museum. EISENSTADT, 1959. 21. BENDEFY L.: Szeizmokin görbék. TERM. TUD. LEXIKON 6. kt. (Akad. Kiadó) Budapest, 1968. A Fertő tó vízrajzának vitás kérdései DR. SOMOGYI SÁNDOR MTA Földrajztudományi Kutató Intézete A tó keletkezése Állóvizeink között kiterjedésére és jelentőségére egyaránt a Fertő következik a Balaton után, még ha az országterület határára eső periferikus elhelyezkedése sokat is levon értékéből. A környezetében közel fekvő régi kultúrközpontok (Sopron, Bécs, Magyaróvár) figyelmét természeti viszonyainak sokarcúsága viszonylag korán magára vonta, mégis vannak életének olyan kérdései, amelyeket még ma sem oldották meg a vele foglalkozó kutatók. Ezek sorában most keletkezési körülményeivel, vízháztartásának és vízutánpótlásának vitatott részleteivel és a tóvíz kémiai összetételének eredetével kívánunk foglalkozni. Valamennyi érintett részletet sokat tárgyalja a Fertő gazdag irodalma, véglegesnek tekinthető álláspontra azonban e tekintetben még nem sikerült jutni. A Fertő tó és környezetének kialakulástörténetére vonatkozó ismeretek napjainkban is Szádeckiy—Kardoss E. (1938) monográfiáján alaupalnak, amelynek egyes részleteit azonban a hazai és osztrák földtani, természeti földrajzi kutatások alapján módosítanunk kell. A módosítások általában a földtani eseményeknek, képződményeknek a megfiatalításában jutnak kifejezésre, miközben az alapvonalak nagyjából változatlanok maradnak. A Fertő kialakulásmenetét az komplikálja, hogy topográfiai helyzete miatt szoros összefüggésben van környezete vízrajzának, mindenekelőtt a Dunának fejlődéstörténetével. A miocén közepétől emelkedő hegyláncok keretébe zárt, erőteljesen süllyedő Kárpát-medencék folyóhálózatának tengelye, a Duna térben és időben is felülről lefelé, az Alpok É-i előteréből kiindulva fej57