Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Gaál Lászlóné: Felszíni vizeink radioaktivitásának alakulása

béta-aktivitása az osztrák részen 11 pCi/1, káliumaktivitása 2,1 pCi/1. A Hegyeshalomnál belépő Lajta vizében mi 12 pCi/1 ossz béta-aktivitást és 2,4 pCi/1 káliumaktivitásttaláltunk. A Duna maradék béta-aktivitása Regensburgnál 25 pCi/1, nálunk 23 pCi/1. 1. táblázat Felszíni vizek össz. béta-, kálium- és maradék bétaaktivitása 1967-ben pCi/1 Felszíni vizek: Ossz. p akt. Kálium akt. Maradék /S akt. Duna 27 3,8 23,2 Lajta 13 2,4 10,6 Rába 35 2,4 32,6 Répce 42 4,8 37,2 Gyöngyös patak 13 4,2 8,8 Ipoly 32 5,3 26,7 Mura 26 1,9 24,1 Dráva 25 1,9 23,1 Tisza 20 7,6 12,4 Kraszna 25 8,1 16,9 Berettyó 17 5,3 11,7 Sebes Körös 63 5,3 57,7 Fekete Körös 18 1,9 16,1 Fehér Körös 22 3,9 18,1 Kettős Körös 15 3,9 11,1 Maros 19 9,1 9,9 Balaton 28 4,6 23,4 Fertő tó 35 19,8 15,2 A Duna iszapjának össz. béta-aktivitás mérését 1966tól, a többi folyónál pedig 1967-től végezzük rendszeresen. A kövektől, kavicsoktól megszabadított iszapmintát levegőn, majd szárítószekrényben 105 C°-on szárítottuk, porítottuk, számláló-tálkába súly szerint bemértük, híg plexioldattal rögzítettük és végablakos GM cső alatt számláltuk. Az eredményt 105 C°-on szárított anyagra adjuk meg. 1967-ben rendszeresen vizsgáltuk a Duna szesztonját, mely az élő és élettelen lebegőanyagokat tartalmazza. Márciustól novemberig havonta vettünk a Dunából mintát, a Tiszát három ponton, az Ipolyt, Marost, Sajót egy-egy ponton mintáztuk. A vizsgálathoz áramló vízből alkalmanként kb. 200 litert szűrtünk sűrű selyemszitán, majd szűrőpapíron meggyűjtve 105 C°-on szárítottuk és 500 C°-on izzítottuk az anyagot. Az össz. béta-aktivitás meghatározását izzított anyagból végeztük, az eredményt azonban 105 C°-on szárított anyagra vonatkoztatva adjuk meg. 2. táblázat A Dunai iszap- és szesztonjának össz. béta-aktivitása 1966—67. években pCi/g M intavétel helye: Iszap 1966 | 1967 Szeszton 1967 Gönyű 13,4 5,2 43,9 Esztergom 14,4 6,2 56,6 Vác 9,7 4,9 27,9 Budapest-Megyer 10,3 6,3 32,9 Budapest-Budafok 16,1 4,8 42,7 Dunauj város 9,7 5,7 44,5 Mohács 7,4 6,6 31,0 A Dunából a táblázatban feltüntetett helyeken kívül még Dunaremete, Győrszentiván, Szőny, Nyergesújfalu, Szob, Nagymaros, Ordas és Bajánál is vettünk iszapmintákat, de mert az eredmények nagyságrendben azonosak voltak a táblázatbani eredményekkel, külön nem tűntettük fel azokat. A Dunaiszapok aktivitása kicsi. 1966-ban a belépő Duna iszapja 13,4 pCi/g aktivitású, és ez kis ingadozással Budafokig nem változik lényegesen. Mohácsig további csökkenés következik be. 1967-ben az iszap aktivitásának középértéke a Duna magyar szakaszának folyáshosszában 10 pCi/g alatt maradt. Összehasonlításul megemlítem, hogy 1963. III. negyedében a nyugatnémet felszíni vizek iszapjának össz. béta-aktivitása 20—40 pCi/g körül mozgott (10). A Duna szesztonjának radioaktivitása 1967-ben 30—60 pCi/g volt. 1967. májusában Esztergomnál egy alkalommal kiugró értéket mértünk — 245 pCi/g —, Dunaújvárosnál pedig augusztusban kaptunk 162 pCi/g értéket. Mindkét nagyobb aktivitás utáni mintavételnél ismét a szokványos értéket mértük. A szeszton aktivitásának rövid időn belüli erős ingadozása arra utal, hogy a szeszton a vízből rövidfelezésű izotópokat vett fel. 1966. évi adatok szerint a német felszíni vizek lebegőanyaga 70 pCi/g körül mozgott (11). A Dunán kívül vizsgált felszíni víziszapok és néhány vízfolyás szesztonjának aktivitását mutatja be a 3. táblázat. Az iszapok aktivitása ezeknél a folyóknál is kicsi, ami jelzi, hogy radioaktivitásuk a vízben nem volt olyan mértékű, hogy az iszapban dúsulást idézhetett volna elő. Még a Lajta iszapjában sem találtunk nagyobb aktivitást, melybe pedig a Seibersdorfi kísérleti reaktor hulladékvizének egy részét vezetik. A Hegyeshalomnál megmintázott Lajta iszapvizsgálati eredményei megegyeznek a bécsi Dunakutató Állomás értékeivel. Irodalmi adatok szerint a Seibersdorfi reaktor befogadója és környékének felszíni és talajvizei szoros ellenőrzés alatt állnak (12). Több ponton — Litke, Balassagyarmat, Szob — mintáztuk meg az Ipoly iszapját, mivel előző években néhány alkalommal vízében nagyobb aktivitást mértünk és mert tisztított vizét ivóvízként használják. Az isza3. táblázat Felszíni vizek iszap- és szesztonjának össz. béta-aktivitása 1967. évben pCi'/g Felszíni vizet Iszap Lajta Rába Dráva Ipoly Rákos patak Fertő tó Balaton Tisza Bodrog Sajó Kraszna Szamos Berettyó Sebes Körös Fekete Körös Maros 14,8 8,8 4,9 7.4 7,2 6.5 8.4 6,9 3,2 6,1 6,0 7.5 6,9 7.6 13,0 11,2 33,9 12,5 12,4 18