Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Hírek

terezés befejezése után évről évre az új adatokkal kiegészül. A kiegészítés a kötelező adatszolgálatatáson és az ezt követő dokumentáláson nyugszik. Ez az egy szervnél összegyűjtött és nyilvántartott kútadatok rendszere a gyakorlatban nagyon jól bevált. A vízkutatás (műszaki és földtani) szakemberei az új és előnyös „egyvállalati" formán belül gyorsan reagáltak a modern vizsgálati eszközökre, így pl. az olajkutatás területén általánosan alkalmazott műszeres vizsgálatokra. A karottázs-mérések segítségével a negyedkori és a fiatal harmadidőszaki rétegek kifejlődésére nagy menynyiségű adat áll rendelkezésre. Ezek alapján mind horizontálisan, mind vertikálisan jó közelítéssel előre kijelölhetők az egyes vízföldtani tájegységek és azokon belül a vízadószintek. Ilyen előzmények után már tudatos vízgazdálkodásról is beszélhetünk, mert a megbízható vízföldtani és műszeres mérések adatainak segítségével egy-egy réteg leterheltsége vagy szabadkapacitása számítható és az új tervezéshez megfelelő támpontot nyújt. A rétegtani megismeréssel párhuzamosan nőtt az ország szerkezetének ismeretességi foka, amely elsősorban a fiatalkori üledékekre vonatkozott, és ebben nagy segítséget jelentett az olajkutatás eddigi eredménye, illetve e kutatás szakembereivel való szoros együttműködés. A fejlődés ezzel még nem állt meg. A vízföldtani szakembereket már nem elégítette ki a vízadó rétegek ismerete, közelebbről és mélységeiben kívánta elemezni a kitermelt, illetve kinyerhető víz minőségét. E vizsgálatok keretében a mélységi vizek kémiai változásait figyelték az idő és a tér függvényében, figyelembe véve az egyéb befolyásoló tényezőket is. A vállalat Korróziós Csoportjának nagy része volt a mélységi vízmintavételek, a helyszíni vegyvizsgálatok bevezetésében. Megoldódott a „nyírségi" probléma is, ahol a korában rétegeredetűnek tekintett vastartalomról kiderült, hogy az korróziós eredetű. Természetesen hasonló kérdéseket sikerült megoldani az egész ország területén, amely lehetőséget adott a rétegtani viszonyok ismeretében a vízadó szintek jellemzésére, amely már a vízföldtani szolgálat feladata volt. Az elmúlt másfél évtized munkájából és eredményéből csak néhányat emeltünk ki annak bizonyítására, hogy a 15 évvel ezelőtt létrehozott vízföldtani szolgálat eleget tett a kitűzött feladatoknak. Az első „kihelyezett" pionérok a legmostoháb körülmények között — nem egy helyen íróasztal helyett kecskelábú asztal mellett — és kezdetleges felszereléssel kezdték el munkájukat. A nagy eredmények azonban nem itt, hanem az egyesített vállalatnál születtek meg, s ebben elévülhetetlen érdemei vannak a vállalat vezetőségének is. A Vízföldtani Szolgálat 1967. júliusától — átszervezés következtében — kivált a vállalati szervezetből, és mint a Vízkészletgazdálkodási Központ Vízföldtani Felügyelete változatlanul tovább viszi a szakvéleményezést és dokumentálást. A Vízkutató és Fúró Vállalat pedig újraszervezte Vízföldtani Osztályát, kizárólag vállalati feladatok megoldására. Dr. Dobos Irma Zsigmondy Vilmos emlékszoba Az 1968. évben ünnepelte a magyar kútfúró ipar 100 éves, a Vízkutató és Fúró Vállalat fennállásának 10 éves érfordulóját. Ebből az alkalomból a vállalat visegrádi alkotóházában létrehozta a Zsigmondy Vilmos emlékszobát, ahol a kiváló bányamérnök és a magyar kútfúró ipar megalapítójára vonatkozó értékes dokumentumanyag jórésze 1968. október 11-én a hazai és külföldi szakemberek előtt először került bemutatásra. Az Emlékszoba létrehozását Budai László a VIKUV igazgatója kezdeményezte, és az anyag összegyűjtésében nagy része volt Posch Jenőnek az egykori Zsigmondy Béla Vállalat munkatársának. Dr. Dobos Irma A Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Vízügyi Hivatal 1970. október 12—17-én Vízminőségi és víztechnológiai kongresszust és szakmai kiállítást rendez Budapesten A kongresszus helye: MTA Székháza és Technika Háza. A kongresszus témái: I. Fő témacsoport: Felszíni és felszínalatti vizek minősége. 1. Felszínalatti vizek minőségének összefüggése a vízföldtani tényezőkkel. 2. Felszíni vízminőség és meteorológiai viszonyok kapcsolata. II. Fő témacsoport: Vízbeszerzéssel kapcsolatos kémiai problémák. 1. Kutak vízhozamát befolyásoló kémiai és biológiai tényezők. 2. Talajvíz-dúsítás vízminőségi problémái. III. Fő témacsoport: Korszerű ivóvízkezelés. 1. Mikro-szennyezőanyagok problémái. 2. Felszíni vízkezelésnél alkalmazott új eljárások és anyagok. 3. Felszínalatti vizek kezelésének módszerei. IV. Fő témacsoport: Vízminőség szerepe a vízszállításban és felhasználásban. 1. A vízminőség szerepe és alakulása csőhálózatokban és tárolómedencékben. 2. A vízminőség szerepe és alakulása ipari vízrendszerekben. A Kongresszust előzetes jelentkezés alapján hazai és nemzetközi részvétellel bonyolítjuk le. A beérkező tanulmányokat egy-egy témacsoportban fő-vitavezető ismerteti, ezt hozzászólások és vita követi. A tanulmányok terjedelme 8—10 gépelt oldal. A Kongresszus nyelve magyar, német és angol. A tanulmányok anyagát a résztvevők rendelkezésére bocsátjuk. A négy napos tudományos program keretében, és azt követőleg intézeti látogatásokra és szakmai tanulmányutakra kerül sor. A Kongresszushoz vízkémiai—víztechnológiai szakmai kiállítás kapcsolódik magyar és külföldi kiállító 153