Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Dr. Cziráky József: Megalakult a Magyar Hidrológiai Társaság Balneológiai Szakosztálya

Frigyes Albert, Sziklay Sándor, Nagy Bertalan, dr. Cziráky József, dr. Kiss Tibor, dr. Horváth Lajos, Bélteky Lajos, dr. Juhász József, dr. Korim Kálmán, Horváth József és dr. Léczfalvy Sándor. Gazdaságtörténeti és jogi kérdéseket fejteget Szabó Cyula, dr. Bauer Jenő és dr. Horváth Lajos—dr. Scheuer Gyula tanulmánya. A gyógyvizek hatását, alkalmazási lehetőségét ismertette dr. Schulhof ödön, dr. Richter András, dr. Páter János, dr. Grósz István, dr. Frank Miklós, dr. Kérdő István, dr. Pártos Alice—dr. Garta Iván—dr. Csík László—dr. Kovács Miklós, dr. Berencsi György, dr. Barla Szabó Sándor, dr. Somfai Jenő, dr. Zsiray Kálmán — dr. Kövessy Éva és dr. Tóth András cikke. Balneobiológiával foglalkozott dr. Donászy Ernő, dr. Lukács Ernő és dr. Kender József tanulmánya. Megjelent a (nagyalakú) Hidrológiai Közlönyben a Reuma és Fürdőkutató Intézet Forráskutató Osztályának 1947. évi jelentése és az Országos Balneológiai Kutató Intézet évi jelentései 1950—62 között. A Hidrológiai Tájékoztató 1961—67. között 57 balneológiai tárgyú cikket közölt. Az ásvány-gyógyvizek vízföldtani viszonyaival foglalkozott dr. P. Vendl Anna, Láng Gábor, dr. Bendefy László, dr. Dobos Irma, dr. Gőbel Ervin, dr. Papp Ferenc, dr. Schmidt Eligius Róbert, dr. Kessler Hubert, dr. Juhász András, dr. Urbancsek János és dr. Scheuer Gyula. Az ásvány- gyógynizek kémiai vizsgálati eredményéről tájékoztatott dr. Schiefner Kálmán, Németh László, Szalontai Gergely, dr. Bányai János, dr. Papp Szilárd, dr. Láng Sándor és dr. Schmidt Eligius Róbert cikke. Kútfúrástechnikai, műszaki-hidrológiai tanulmányt készített dr. Cziráky József, Bélteky Lajos, Vendég János, Szabó Márton, Heidruck György — Marik János, Szilvássy Andor, dr. Gedeon Tihamér, Ádám Antal—Holló Lajos—Verő József, dr. Zsilák György László, Balogh Jenő, dr. Zétényi Endre, Fekete Gábor—Takács László András és Csörnyei Sándor. Történeti-földrajzi és gazdasági-jogi kérdésekkel foglalkozott Szilvássy Andor, Rátkai Árpád, dr. Bendefy László, dr. Bauer Jenő, dr. Cziráky József, Virág Sándor, Horváth József, dr. Nikodémusz István, dr. Papp Ferenc, Gaál Zoltán, Kozák János, Hrabowski Klaus, dr. Donászy Ernő és dr. Vitális György. Orvosi tárgyú tanulmányt készített dr. Balogh István, dr. Tóth András, dr. Berencsi György, dr. Schulhof Ödön és dr. Hídvégi János. A Hidrológiai Közlönyön és a Hidrológiai Tájékoztatón kívül más folyóiratokban is jelentek meg a Balneológiai Szakosztály tagjainak cikkei, így pl. Reumatológia. Balneológia. Allergológia című szaklapban, de jelenleg nem célunk átfogóan ismertetni a hazai balneológiai szakirodalmat. A Balneológiai Szakosztály munkáját jelentősen érintette az a tény. hogy 1967-ben dr. Frank Miklós elnökletével megalakult a Magyar Orvostudományi Egyesületek Szövetsége szervezetében a Magyar Balneoklimatológiai Egyesület, mely a régi Országos Balneológiai Egyesület munkáját kívánja folytatni. Az Egyesületnek Orvosi, Klimatológiai és Gazdasági Szakosztálya működik. Az Egyesület munkájában elsősorban az orovosok, meteorológusok és fürdővezetők közműködésére támaszkodik, míg a Magyar Hidrológiai Társaság Balneotechnikai Szakosztálya a fürdőügy műszaki kérdései iránt érdeklődőket kívánja összefogni. A két társadalmi szervezet tehát egymást kiegészíti. A balneotechnikai munka célja, hogy megfelelő menynyiségű, és minőségű ásvány- gyógyvizet, illetve gyógyiszapot műszakilag helyesen tervezett épületben, szakszerűen kiképzett helyen (kádban, medencében, ivócsarnokban stb.) bocsássa a gyógyító orvos rendelkezésére. Emiatt szükséges a hidrogeológus, kúttechnikus, tervező- építész- gépész- vegyész- üzemmérnök, jogász és közgazdász szakemberek összefogása. Az orvos tagtársaknak kell megmondani a gyógyfürdőkkel kapcsolatos műszaki igényeket. Az orvosok toborzása érdekében helyes a közgyűlésnek az a határozata, amikor orvostitkárt választott dr. Molnár Miklós személyében. Az 1967-ben Varsóban tartott Nemzetközi Balneotechnikai Szimpózium megmutatta, hogy nemcsak egyegy országon belül lehetséges ilyen együttműködés kialakítása, hanem nemzetközi szinten is. A Szimpózium számos olyan határozati javaslatot hozott, amelynek megvitatása és megvalósítása a hazi fürdőkben a Balneotechnikai Szakosztály feladata. Ezek között szerepel a megfelelő műszaki berendezések kialakítása a fürdőtelepeken, a fürdőtervek megtárgyalása, a hévízkutak korrozió és vízkőképződési kérdéseinek a megoldása, a balneotechnikai fogalmak egységesítése és a balneotechnikai oktatás kiszélesítése. A Balneotechnikai Szakosztály a Magyar Hidrológiai Társaság egyik legkisebb taglétszámú szakosztályaként fog működni, ezért szerény célokat kíván megvalósítani. Évenként 4—5 szakülés, illetve klubdélután keretében kívánja ismertetni a fürdőügyi kutatás újabb eredményeit, összekötve a hazai fürdőtelepek gyakorlati kérdéseivel. Köztudomású, hogy hazánkban a fürdőügy általában nem tölt be olyan szerepet, mint amilyet Magyarország gazdag ásvány- gyógyvízkincse alapján megérdemelne. A Szakosztály bel- és külföldi fürdőügyi tanulmányutakat is kíván szervezni, és idővel talán arra is sor kerülhet, hogy az egyik nemzetközi balneotechnikai szimpóziumot hazánkban rendezhessük meg. A nemes cél eléréséhez az emberek felüdülése és gyógyulása érdekében történő társadalmi munkához minél több tagtársunk közreműködése szükséges. Dr. Cziráky József 147