Hidrológiai tájékoztató, 1969 június
Dr. Vitális Sándor: 100 éves a Fővárosi Vízművek (elnöki megnyitó)
A mélységi vizek egyrésze az ivó- és ipari vízigény kielégítésén kívül hőmérsékletük és kémiai összetételük szerint gyógyászati célokra is alkalmasak. Számuk ugyan nem nagy, de a lehetőségek még korántsem sincsenek kimerítve. A jelenleg ismert hév- illetve gyógyvizek az alábbiak: C°-os vízzel San Vicente 28 Soroa 27 Charco Azul 29 Santa Fe 31,5 Santa Barbara 31 El Tigre 42 Bafio San Antonio 41 Santa Maria del Rodario 26 Madruga 26 San Miguel de los Bános 26 La Sulfurosa 33 San Diego de los Bános 37,5 Bafio San Jüan 41,2 A gyógyvizek néha igen értékes alkatrészeket is tartalmaznak, így pl. jódot, bórt. stronciumot. Vegyi összetétel alapján a gyógyvizek 4 csoportja különböztethető meg: 1. Alkális vizek; 2. Kalcium-hidrogénkarbonátos vizek; 3. Kalcium-magnézium tartalmú vizek; 4. Kloridos és szulfátos vizek. A legtöbb víz az első csoportba és a legkeveseb a negyedikbe sorolható. A hév- és gyógyvíz kutatása terén, akárcsak a mélységi vizeknél általában igen sok még a tennivaló. Nagyon hiányosak a geotermikus gradiens adatok is, mivel mindössze két helyen történt mérés az ország területén, így a Ny-i részen a Los Palacios 2344 m mélységű és valamivel K-ebbre egy 4500 m mélységű fúrásban. Az előbbi esetben 2,9 C°/100 m, míg az utóbbinál 2,2 C° 100 m-nek adódott a geotermikus grandiens értéke. E ket adatból lényeges következtetést nem lehet levonni, annyi azonban megállapítható, hogy olyan nagyhőmérsékletű víz feltárására — azonos mélységet véve alapul — nemigen lehet számítani Kuba területén, mint pl. Magyarországon. Jelentős eredménynek számít az a próbálkozás is, 3. kép. Fürdőhely Pinar de Rio tartományban (Soroa) hogy az ország területén 24 vízföldtani tájegységet különítenek el. Ez a felosztás még nagyon sok szubjektív elemet tartalmaz, mivel a hiányos ismeretek miatt majdnem azonos vízföldtani adottságú területek is lehatárolásra kerültek. A későbbi részletező kutatások minden bizonnyal módosítják a jelenlegi felosztást. Összefoglalás A fentiekben igen vázlatosan ismertettük Kuba vízföldtani adottságait. A nagyon elszórt és hiányos adatok és főként azoknak ki nem értékelt volta miatt igen nehéz egyértelmű következtetéseket levonni. Igen megnehezíti az értékelést a vízföldtani adatok egységes szempontok szerinti kataszterbe foglalásának, valamint részletes vízföldtani térkép hiánya. Mindehhez természetesen igen sok és alapos kutatás szükséges, amely már a jövő feladatai közé tartozik. Ebben az irányban máris igen tudatos intézkedések és gyakorlati lépések történtek, de az egész folyamatot nagyon lelassítja az a közismert szakemberhiány, amellyel Kuba nemcsak vízföldtani vonatkozásban, hanem gazdasági életének minden területén kénytelen szembenézni. A külföldi szakértők igyekeznek ezeket a kérdéseket előbbre vinni, de számuk korántsem elegendő e hatalmas feladat máról holnapra való megoldásához. 100 éves a Fővárosi Vízművek* Egy ország, egy város lakosai kulturáltságának talán egyik legfontosabb fokmérője vízvezetéki vízzel való ellátottsága. 100 évvel ezelőtt országunk és fővárosunk vízellátása igen kezdetleges szomorú helyzetben volt. Budapest lakosságának csak egy töredéke kapott vízvezetéki vizet a forrásokból, de legnagyobb részük fertőzött talajvízkutakból és főleg a Dunából nyerte vízszükségletét. Ez indította a főváros törvényhatóságát arra, hogy a lakosság vízellátására vízművet létesítsen. Hála az elődök, Bürgermeister Antal, Szabó József, * Elnöki megnyitó a „100 éves a Fővárosi Vízmüvek" 1968. május hő 6-1 ünnepi ülésén. Hofmann Károly, Zsigmondy Vilmos és különösen Wein János bölcs előrelátásának, az első vízművet 100 évvel ezelőtt a mai parlament helyén szűrőkutakból, majd galéria építésével a Duna teraszkavicsból oldották meg természetes szűrés útján. 100 év előtt Budapest lakosainak száma 280 000 fő volt, s a maximális napi fogyasztása 8000 m 3. Megindult a vízművek fejlesztése és a Duna partján egymásután mélyülnek le a Duna kavicsteraszába az aknakutak~ csőkutak, galériák. A fejlődést jól jelzi, hogy a Fővárosi Vízművek 75 éves fennállásának évfordulóján a főváros IV4 millió lakosának maximális vízfogyasztása kereken napi 332 000 m 3 volt. A második világháború pusztításai a 134
