Hidrológiai tájékoztató, 1969 június
Dr. Fekete István: A Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszerei mezőgazdasági vonatkozásai
2. táblázat Az I. kiépítési ütemben és a későbbi ütemekben fejlesztendő, illetve a fejlesztésre nem javasolt A gazdaságok mutatói A gazdaságok mutatója az I. kiépítési ütemben fejlesztendő gazdaságok mutatójának % — ában Megnevezés I. ütemben fejlesztendő későbbi ütemben fejlesztendő fejlesztésre nem javasolt A gazdaságok mutatója az I. kiépítési ütemben fejlesztendő gazdaságok mutatójának % — ában később feji. feji. nem jav. 1. 1 kh mezőgazdasági terület ak. értéke ak/kh 14,39 10,95 8,00 76 56 2. 1 kh közös mezőgazdasági területre jutó a) állóeszköz Ft 3,659 3,231 2,442 88 67 b) forgóeszköz Ft 2,840 1,991 1,489 70 52 c) bruttó jöv. Ft 3,120 1,687 786 54 25 d) felhalmozás Ft 787 362 295 46 38 A felmérés és kiválasztás elvégzésének szükségességét alátámasztja az új gazdasági mechanizmus beruházási és finanszírozási rendszere. Az üzemek maguk döntenek beruházásaik megvalósításáról üzemi lehetőségeik és az adott közgazdasági viszonyok ismeretében. A felmérés alapján kiválasztott üzemekben — a tervezés második szakaszaként — komplex üzemfejlesztési terv készül, melynek kettős feladatot kell megoldania, mégpedig: a) az üzem termelési — gazdálkodási — színvonalának szárazgazdálkodási optimumára emeléseit az öntözése bevezetésének időpontjáig, és b) az öntözéses gazdálkodás folytatásához szükséges speciális fejlesztés megtervezését. A harmadik szakaszban folyik a létesítmények konkrét műszaki tervezése. A mezőgazdasági és vízgazdálkodási tervező munka összhangját az alábbiak szerint kívánjuk biztosítani 1. A mezőgazdasági üzemek helyzetének felmérésével egyidőben — ennek részeként — az illetékes vízügyi szervek felmérik és rögzítik az üzem árvízvédelmi, vízrendezési és öntözővízellátási helyzetét. 2. A felmérés eredményeként elkészített mezőgazdasági terv alapján a vízgazdálkodási tervező szervek elkészítik az öntözőfürtök beruházási céljait. 3. Az üzemfejlesztési tervek készítésével összhangban — azzal párhuzamosan — készülnek el az öntözőfürtök beruházási programjai, majd kiviteli tervei. 4. Az elkészült üzemfejlesztési tervek alapján megkezdődik a mezőgazdasági-műszáki létesítmények és az öntözőtelepek kiviteli terveinek elkészítése. A mezőgazdaság- és öntözésfejlesztés tervezési feladatainak az üzemi szintről elinduló — a vízgazdálkodási műszaki tervezést időben megelőző — szakasza ezzel zárul. A komplex mezőgazdaságfejlesztési és vízgazdálkodási tervezés alapján megvalósítandó feladatok részét képezik a regionális és központi terveknek. A Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei hatásterületébe tartozó mezőgazdasági üzemékből elinduló információk (beruházási és egyéb anyagigények, hiteligény a fejlesztéshez, az árutöbblet értékesítési és feldolgozási igénye) alapján a regionális tervezés keretem belül is biztosítani kell a fejlesztési program végrehajtásához szükséges anyagi-műszaki bázist, ki kell alakítani a népgazdasági igények érvényesítéséhez szükséges gazdasági befolyásolás eszközeinek rendszerét. Ezáltal kialakul a központi, területi és üzemi tervezés egysége. Ahhoz, hogy az öntözésfejlesztési célkitűzéseink megvalósulhassanak, a fejlesztési programba bekapcsolódó gazdaságoknak tekintélyes nagyságú saját fejlesztési forrásokkal szükséges rendelkezniük. Megfelelő nagyságú alapokkal viszont elsősorban a kedvező természeti adottságok mellett már ma is viszonylagosan magas színvonalon gazdálkodó üzemek rendelkeznek. Ennek következtében — jelenlegi közgazdasági viszonyaink között — túlnyomó többségben ilyen gazdaságok kapcsolódhatnak be a Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei mezőgazdaság és öntözésfejlesztési programjába. Összefoglaló Az öntözés akkor jövedelmező, ha célja az állandó és a szárazgazdálkodás optimális szintjeit meghaladó nagy termések elérése. Az öntözés célját — állandó, nagy termések biztosítását — csak akkor érhetjük el, ha a növény fejlődése számára szükséges összes tényezőt folyamatosan és egyidejűleg, a megkívánt mennyiségben és minőségben biztosítjuk. Ebből következik, hogy az öntözés — mint az agrotechnikai eljárások bármelyike — csak akkor érvényesül megfelelően, ha termésfokozó hatásában a többi tényező hiánya, illetve elégtelen volta nem akadályozza. Az öntözés biológiai indokoltsága azonban nem jelenti annak gazdaságosságát is. Ezért öntözésfejlesztési célkitűzéseink megfogalmazásánál abból kell kiindulnunk, hogy az öntözéssel a növény vízigényét a terme118