Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Holényi László: A Balaton fejlesztés mai helyzete és távlati kérdései

védő-mű készült és kb. 250 000 m

3 iszapot emeltek ki évenként a tó medréből, ami nemcsak a parti területek építésre alkalmassá tételét és a mederben való feltöltéssel új területek nyerését jelentette, hanem a Balaton — természeti törvény alapján jelentkező — feliszapolódása elleni küzdelmet is szolgálja. Igen fontos tényező az, hogy még a nem mélyépítési, nem vízügyi szakemberek előtt is közismertté, elfogadottá vált az az elv, hogy a Balaton eredeti természeti állapotát, állagát a tó fő profilja, az üdültetés és idegenforgalom biztosítása érdekében feltétlenül és maximális mértékben meg kell védeni, a tó létesítményei közül pedig elsőnek valósítandók meg azok a — főleg vízügyi — alaplétesítmények (ivóvíz-ellátás, szennyvíz-csatornázás stb.) amelyek nélkül civilizált élet, üdülő-élet el sem képzelhető. Ennek az elvnek következetes betartását jellemzi az, hogy 1958—1963. között a fejlesztési hitelek csaknem 2/

3-át fordították vízügyi és mélyépítési beruházásokra. A fejlesztés tervszerűbbé tételére az említett regionális tervvázlat alapulvételével 1960-ban elkészült a Balaton fejlesztés 20 éves távlati terve is, az 1960—1980. évekre terjedő érvényességgel, a helységek akkori építési területének (belterületének) figyelembe vételével reálisan elhelyezhető maximális lakos-számra (állandó lakosság, magánnyaralók, szálló- camping- és hétvégi vendégek). A távlati fejlesztési terv határozza meg az egyes helységekben létesítendő szállodai férőhelyeket is, ennek alapján indult meg 1962-től kezdve a- Kormányzat által biztosított hitelből a nagyarányú és még ma is folyamatban lévő szállodaépítkezés, majd 1965ben a még hiányzó férőhelyek gyors pótlására a nagyarányú camping-fejlesztés, amelynek segítségével sikerült a távlati, 1980-ban elérendő férőhelyszámot már 1965-ben biztosítani. A balatoni vendégforgalom azonban — egyébként örvendetes módon — messze túlhaladta a 20 éves távlati tervben az eddigi tapasztalatok alapján betervezett létszámokat, e mellett rendkívüli módon emelkedett a magánépítkezés is. Ennek egyik következménye volt, hogy a nagy erőfeszítéssel létrehozott közmű- és egyéb kapacitások időközben nagyrészt, vagy teljesen kimerültek. A helységenkénti központi közművek rendszere már nem felelhetett meg a nagyarányú fejlődésnek: előbb a községi közműveket megyei közművállalatokba vonták össze, majd az OVH és BIB fáradozásainak eredményeképpen, az érdekelt Veszprém- és Somogy megyei Tanácsok vezetőségének megértő hozzáállásával megalakult a balatoni regionális közművállalat is, Balatoni Vízművek néven, Siófok székhellyel. Az OVH pedig

>— az elégtelen tanácsi és BIB hitelek pótlására nagyarányú és már távlatra szóló közmű építkezésekkel sietett a közmű-hiány miatt már-már akadozó Balatonfejlesztés segítségére. A bauxitbányaszás miatt amúgy is kiemelendő, ivóvíz-minőségű nyirádi bányavizek felhasználásával már megkezdődött a Nyugat-balatoni Regionális Vízmű mintegy 230 millió forintos beruházása, amely a badacsony—keszthely—fonyód—szemesi partszakaszt látja el nagymennyiségű jó ivóvízzel. Megkezdődött a Kelet-balatoni Regionális Vízmű építése is, amely az új siófoki felszíni vízmű segítségével a Szárszótól Balatonkeneséig terjedő partszakaszon teremti meg a továbi fejlesztés alapját. És végül a Balaton környék legforgalmasabb üdülőhelyének, Siófoknak máris túlterhelt új szennyvíz-tisztító telepe bővítésére, új főgyűjtő-csatornák létesítésére mintegy 60 millió forintos keretben indult meg a beruházás. Ezek a Balaton életében eddig még nem látott nagy ságú, központilag szervezett tervszerű vízügyi beruházások remélhetőleg hosszú időre biztosítják a fejlesztés alapját. E mellett több kisebb regionális vízműnek (Fűzfő—Balatonalmádi, Csopak—Füred, Tihany—Aszófő) megkezdődtek már az előkészítő munkálatai. Az említett, nem várt arányú fejlődés másik következménye volt, hogy a Balaton-fejlesztés 20 éves távlati terve részben túlhaladottá vált. Ezért a Kormány Gazdasági Bizottsága 1967. szeptemberében hozott határozatával új Balaton-fejlesztési Központi Program készítését rendelte el, amelynek összeállítása már folyamatban van, elkészülte az 1969. év közepéig várható. Ebben felhasználják az eddigi fejlesztés tapasztalatait, eredményeit. A minden irányú fejlesztés alapját képező lakosság-létszámot most is az építési területek maximális telíthetősége alapján állapítják meg, azonban a programban további — eddig be nem épített, tartalékul szolgáló — területeket jelölnek ki újabb építési területként, így végeredményben a balatoni régió reálisan betelepíthető lakos-száma növekedni fog. Az építési terület növelését részben épp egy nagyarányú vízügyi beruházás teszi lehetővé: a regionális tervvázlatban és az annak alapján készült községi általános rendezési tervekben is már lerögzített, helyenként a Balaton medrébe helyezett távlati partszabályozási vonal figyelembe vételével Siófok és Balatonvilágos között mintegy 10 km hosszú, mederbe helyezett, mintegy 100—150 méter széles feltöltés készül a tervek szerint. Ezen a partvédőművel és alapközművekkel már előre ellátott feltöltésen a szükséges közérdekű létesítményeken (parkok, strandok, vásárlóközpontok stb.) kívül több teleksor alakítható ki. így nemcsak a közönség juthat új, civilizáltan előkészített építőtelekhez, hanem egy hosszú partszakasz korszerű bevédésével a tó feliszapolódásának egyik tényezőjét képező part-erózió is csökken, e mellett a fürdésre alkalmasabb mélyvíz is könnyebben elérhetővé válik. Ez a vízügyi szervek által kezdeményezett akció így komplex népgazdasági hasznot eredményez és mintául szolgálhat más hasonló kezdeményezésékre is. Az akció további haszna, hogy közvetlenül is hátráltatja a feliszapolódást, az iszap nagyarányú kitermelésével, valamint mélyebb tómeder előállításával. A Balaton-fejlesztési Központi Program fő célja, hogy a fejlesztési igények reális felmérése és ütemezése után központi hiteleket is biztosítson azok tervszerű kielégítésére. így remélhető, hogy országunk legnagyobb természeti kincsének, legfontosabb üdülő- és idegenforgalmi területének további fejlesztése is rövidesen új korszakhoz érkezik. 87