Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Wittinghoff Béla: A Mátravidéki Regionális Vízmű

Vízellátási területegységek A földrajzi értelemben vett Mátravidék vízellátási szempontból nem kezelhető zárt területegységként. Elég, ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy települései a 100 és 1000 m-es magasságok közötti széles skálán terülnek el. Bonyolítja a helyzetet egyes területek bányaművelése, és néhány nagyobb fogyasztóegység önálló volta. Ezért fontos elsősorban tisztázni a teljes terület vízellátási tagozódását. A VÁTI előbb említett tanulmánya figyelembe véve a szempontokon kívül néhány folyamatban levő tervezést és beruházást az alábbi 5 vízellátási körzetet határozta meg: I. Közép és Északi körzet A Mátra belső területein elhelyezkedő községek és üdülőközpontok, szanatóriumok, gyógyintézmények, valamint az ezekkel vízellátási egységbe könnyen foglalható észak-kelet mátrai községek. Célszerű ezeket az alábbi csoportokra osztani: a) Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló. b) Galyatető, Bagolyirtás, Fallóskút, Csorréti új üdülő központ. c) Mátraháza és a környező üdülők, szanatóriumok. d) Kékestető. e) Mátrafüred. f) Parádsasvár. g) Párád, Parádfürdő, Parádóhuta, Bodony. h) Recsk, Mátraderecske, Mátraballa, Mátramindszent. i) Szuha, Dorogháza. II. Déli körzet előrehaladottsága, valamint az ennek következtében végrehajtandó községáttelepítés. A Keleti és Nyugati körzet vízigénye nem jelentős, ezenkívül nem rendelkeznek olyan tényezőkkel, ami regionális vízmű létesítését szükségessé tenné. (Idegenforgalom, gyógyászat, üdülés). Nagyátony vízellátása megoldottnak tekinthető, a jövőben is önállóan kezelendő. Az I. körzetben levő Kékestető, Mátrafüred és Parádsasvár önálló vízművel rendelkezik. Kékestetőt és Mátrafüredet a rendkívül nagy magasságkülönbség miatt nem célszerű Mátraházával összekapcsolni, Parádsasvárra a későbbiekben még visszatérek. Az I. körzetnek a Közép-Mátra hegyekben levő és az Észak-Mátra völgybeli települései rendkívül alkalmasak regionális vízmű kialakítására. Ezt indokolja a mátravidéki források vízszegény volta és időszakossága is. Vízbeszerzési lehetőségek a Mátrában 1. Források A VÁTI 1961. évi forráskimutatása — aminek készítésénél saját méréseik adatain kívül figyelembe vették a FTV és az Országos Balneológiai Kutatóintézet vizsgálati adatait, továbbá a VITUKI — Országos Forrásnyilvántartás 1959 c. munkáját, valamint Láng Sándor: „A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza" c. könyvének forráskimutatását — 362 db mátrai viszonylatban jelentősebb forrást ismertet azzal a megjegyzéssel, hogy kb. ugyyanennyire tehető az ősszel teljesen elapadó kisebb források száma. Mielőtt a vizsgált terület helyzetét elemeznénk, tekintsük át röviden az említett 362 forrás területi megoszlását (1. táblázat). Gyöngyös és a környékén elhelyezkedő dél-mátrai községek éspedig: Abasár, Visonta, Markaz, Domoszló, Kisnána, Halmaj, Ugra, Ludas, Detk, Gyöngyössolymos, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján. A II. körzet vízellátási helyzetét erősen befolyásolja a Gyöngyösorosziban folyó ércányászás, valamint a visontai külszíni fejtés. Mivel e körzet gazdasági központja Gyöngyös város is vízhiánnyal fog a közeljövőben küzdeni, célszerű az egész terület vízellátását egységesen megoldani. A II. körzetre jellemző egyébként, hogy községei nem rendelkeznek üdülőkkel és gyógyintézményekkel, lakosságuk az 5000 fő/községet nem érik el, ezért vízigényük is alacsony. Több község vízellátása egyedileg is megoldható. III. Keleti körzet A Mátra és Bükk közötti terület, elsősorban a Tarna völgy néhány községe: Sirok, Szajlst, Terpes, Bükkszék. Sirok önálló csőkutas vízművel, utóbbi három célszerűen közös vízművel látható el. Más egységhez való csatlakozásuk nehezen oldható meg és a kis vízigény valamint a községek közötti nagy távolságok miatt gazdaságtalan. IV. Nagybátony 1. táblázat A mátrai források területi megoszlása * 5 25 <3 OJ +J W -H <u tc > p « N S a SS w. Ä 0) .§ G S n ä w C <u iO ^ •d <u ü2 3 ffl S SO «SC N 0J O Sü •C-S.M N -H O > w o források száma '2 M QJ-ílJ > c >3 N C <0 0) A tH I. KözépMátra 105 27 14 56 8 ÉszakMátra 102 11 6 • 69 16 II. DélMátra 78 — 2 62 14 III. KeletMátra 21 2 — 18 1 IV. Nagybátony 11 — 1 9 1 V. NyugatMátra 45 — 6 35 4 összesen: 362 40 29 249 44 V. Nyugati körzet A Mátrát nyugatról határoló Zagyva-völgy községei Szurdokpüspöki, Pásztó, Hasznos, Tar. Az V. körzetet a többitől való nagy távolság miatt vagy külön kell egységes régióként kezelni, vagy egyenként kell törpevízműveket létesíteni. A tervezések és beruházások során az OVF közel 10 év óta fenti körzeti beosztást érvényesítette. Az ismertetett felsoroláshoz még a további megjegyzéseket kell fűzni. A Déli körzet vízellátását az említett körülmények miatt célszerű a többitől elkülönítve megoldani és mint azt megjegyeztük, az erre vonatkozó vizsgálatok folyamatban vannak. Sürgeti ezt a visontai külszíni fejtés Anélkül, hogy az 1. táblázat adatait részletesen elemeznénk, megállapítható, hogy legfeljebb a Keleti és Nyugati Mátra kis vízigénye biztosítható a meglevő forrásokból. Ezeknél — kis községek lévén — szó lehet még néhány kis vízhozamú kút bekötéséről is. Megvizsgálva a cikk tárgyát képező területek forrásait, megállapítható, hogy ezek vízhozama a csapadékviszonyoktól függ, nagyrészük a száraz időszakban (nyárutó, ősz) elapad, illetve minimális vizet ad. Közműves vízellátásra legfeljebb néhány további köthető be, a nagyobb vízigényű területek vízellátása források útján megoldhatatlan. További hátránya a Mátra forrásainak, hogy nagyrészük a felszínközeli rétegekben szennyezetté válik. 73