Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Wittinghoff Béla: A Mátravidéki Regionális Vízmű

Vízellátási területegységek A földrajzi értelemben vett Mátravidék vízellátási szempontból nem kezelhető zárt területegységként. Elég, ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy települései a 100 és 1000 m-es magasságok közötti szé­les skálán terülnek el. Bonyolítja a helyzetet egyes területek bányaművelése, és néhány nagyobb fogyasz­tóegység önálló volta. Ezért fontos elsősorban tisztázni a teljes terület vízellátási tagozódását. A VÁTI előbb említett tanulmánya figyelembe véve a szempontokon kívül néhány folyamatban levő tervezést és beruhá­zást az alábbi 5 vízellátási körzetet határozta meg: I. Közép és Északi körzet A Mátra belső területein elhelyezkedő községek és üdülőközpontok, szanatóriumok, gyógyintézmények, valamint az ezekkel vízellátási egységbe könnyen fog­lalható észak-kelet mátrai községek. Célszerű ezeket az alábbi csoportokra osztani: a) Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszent­lászló. b) Galyatető, Bagolyirtás, Fallóskút, Csorréti új üdü­lő központ. c) Mátraháza és a környező üdülők, szanatóriumok. d) Kékestető. e) Mátrafüred. f) Parádsasvár. g) Párád, Parádfürdő, Parádóhuta, Bodony. h) Recsk, Mátraderecske, Mátraballa, Mátramind­szent. i) Szuha, Dorogháza. II. Déli körzet előrehaladottsága, valamint az ennek következtében végrehajtandó községáttelepítés. A Keleti és Nyugati körzet vízigénye nem jelentős, ezenkívül nem rendel­keznek olyan tényezőkkel, ami regionális vízmű léte­sítését szükségessé tenné. (Idegenforgalom, gyógyászat, üdülés). Nagyátony vízellátása megoldottnak tekint­hető, a jövőben is önállóan kezelendő. Az I. körzetben levő Kékestető, Mátrafüred és Parádsasvár önálló víz­művel rendelkezik. Kékestetőt és Mátrafüredet a rend­kívül nagy magasságkülönbség miatt nem célszerű Mátraházával összekapcsolni, Parádsasvárra a későb­biekben még visszatérek. Az I. körzetnek a Közép-Mátra hegyekben levő és az Észak-Mátra völgybeli települései rendkívül alkalma­sak regionális vízmű kialakítására. Ezt indokolja a mátravidéki források vízszegény volta és időszakossá­ga is. Vízbeszerzési lehetőségek a Mátrában 1. Források A VÁTI 1961. évi forráskimutatása — aminek készí­tésénél saját méréseik adatain kívül figyelembe vet­ték a FTV és az Országos Balneológiai Kutatóintézet vizsgálati adatait, továbbá a VITUKI — Országos For­rásnyilvántartás 1959 c. munkáját, valamint Láng Sán­dor: „A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza" c. könyvének forráskimutatását — 362 db mátrai viszony­latban jelentősebb forrást ismertet azzal a megjegy­zéssel, hogy kb. ugyyanennyire tehető az ősszel telje­sen elapadó kisebb források száma. Mielőtt a vizsgált terület helyzetét elemeznénk, tekint­sük át röviden az említett 362 forrás területi megosz­lását (1. táblázat). Gyöngyös és a környékén elhelyezkedő dél-mátrai községek éspedig: Abasár, Visonta, Markaz, Domoszló, Kisnána, Halmaj, Ugra, Ludas, Detk, Gyöngyössolymos, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján. A II. körzet vízellátási helyzetét erősen befolyásolja a Gyöngyösorosziban folyó ércányászás, valamint a visontai külszíni fejtés. Mivel e körzet gazdasági köz­pontja Gyöngyös város is vízhiánnyal fog a közeljövő­ben küzdeni, célszerű az egész terület vízellátását egységesen megoldani. A II. körzetre jellemző egyéb­ként, hogy községei nem rendelkeznek üdülőkkel és gyógyintézményekkel, lakosságuk az 5000 fő/községet nem érik el, ezért vízigényük is alacsony. Több község vízellátása egyedileg is megoldható. III. Keleti körzet A Mátra és Bükk közötti terület, elsősorban a Tarna völgy néhány községe: Sirok, Szajlst, Terpes, Bükkszék. Sirok önálló csőkutas vízművel, utóbbi három cél­szerűen közös vízművel látható el. Más egységhez való csatlakozásuk nehezen oldható meg és a kis vízigény valamint a községek közötti nagy távolságok miatt gazdaságtalan. IV. Nagybátony 1. táblázat A mátrai források területi megoszlása * 5 25 <3 OJ +J W -H <u tc > p « N S a SS w. Ä 0) .§ G S n ä w C <u iO ^ •d <u ü2 3 ffl S SO «SC N 0J O Sü •C-S.M N -H O > w o források száma '2 M QJ-ílJ > c >3 N C <0 0) A tH I. Közép­Mátra 105 27 14 56 8 Észak­Mátra 102 11 6 • 69 16 II. Dél­Mátra 78 — 2 62 14 III. Kelet­Mátra 21 2 — 18 1 IV. Nagy­bátony 11 — 1 9 1 V. Nyugat­Mátra 45 — 6 35 4 összesen: 362 40 29 249 44 V. Nyugati körzet A Mátrát nyugatról határoló Zagyva-völgy községei Szurdokpüspöki, Pásztó, Hasznos, Tar. Az V. körzetet a többitől való nagy távolság miatt vagy külön kell egységes régióként kezelni, vagy egyenként kell törpevízműveket létesíteni. A tervezések és beruházások során az OVF közel 10 év óta fenti körzeti beosztást érvényesítette. Az ismerte­tett felsoroláshoz még a további megjegyzéseket kell fűzni. A Déli körzet vízellátását az említett körülmények miatt célszerű a többitől elkülönítve megoldani és mint azt megjegyeztük, az erre vonatkozó vizsgálatok folya­matban vannak. Sürgeti ezt a visontai külszíni fejtés Anélkül, hogy az 1. táblázat adatait részletesen ele­meznénk, megállapítható, hogy legfeljebb a Keleti és Nyugati Mátra kis vízigénye biztosítható a meglevő forrásokból. Ezeknél — kis községek lévén — szó lehet még néhány kis vízhozamú kút bekötéséről is. Meg­vizsgálva a cikk tárgyát képező területek forrásait, megállapítható, hogy ezek vízhozama a csapadékvi­szonyoktól függ, nagyrészük a száraz időszakban (nyár­utó, ősz) elapad, illetve minimális vizet ad. Közműves vízellátásra legfeljebb néhány további köthető be, a nagyobb vízigényű területek vízellátása források útján megoldhatatlan. További hátránya a Mátra forrásainak, hogy nagyrészük a felszínközeli rétegekben szennye­zetté válik. 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom