Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Aujeszky Géza-Peregi Zsolt: A Völgységi patak vízhozamainak hidrológiai vizsgálata a Komló-mézesréti szelvényben

(25 l/p), a Hidasi forrással szembeni balparti vízmosás (32 l/p), az Úttörő és Pius forrás közötti jobbparti völgy (24 l/p), a Betyár forrás irányából jövő vízfo­lyás (26 l/p), továbbá a Takanyó forrás (10 l/p). Egé­szen kis vízmennyiséget mértünk a Hidasi völgyben két foglalt forrásnál: az Űttörő forrás vízhozama 2,5 l/p, a Pius forrás vízhozama pedig 2 l/p volt. (2. ábra). A kisvízhozamok alakulásának becslése a csapadékviszonyok vizsgálata alapján A fentiekben ismertetett szórványos vízhozamméré­si eredményekből és tájékoztató jellegű vízhozam ada­tokból a patak mézesréti szelvényének kisvizeire mindössze az a megállapítás vonható le, hogy az utób­bi évek kisvízhozamai általában 800—1000 l/p körüli értékűek voltak, ennél kisebb vízhozam is előfordult ugyan, de csak igen száraz időszakokban, és hogy mennyivel volt kisebb, arra nézve megbízható szaba­tos mérési eredmény nem áll rendelkezésre. Bővebbet a kisvízhozamok alakulására csak a csapa­dékviszonyok vizsgálata alapján mondhatunk. A pata­kot ugyanis a felszínen közvetlenül lefolyó, majd ösz­szegyülekező csapadékvizek és a források táplálják. Az 1904 óta folyó csapadékészlelések (Komló) szerint azonban rendszeresen előfordulnak olyan hosszabb idő­szakok, melyek alatt akár az aszályos időjárás, akár pedig a hótakaró formájában tározódó téli csapadék következtében, a csapadékból származó, felszínen tör­ténő közvetlen lefolyásra nem kerül sor. Az ilyen fel­színi lefolyás mentes időszakok időtartama az 1904 óta eltelt 64 év során az alábbiak szerint alakult: Felszíni le- 64 év folyás men- alatti elő­tes időszak fordulás időtartama száma A kérdé­ses Idő­tartamot elérő vagy meghala­dó idő­tartamú szárazság előfordu­lásának, száma Előfor­dulási valószí­nűség Ismétlőséi gyakoriság 4 hónap 2 2 3 33 évenként 3 hónap 3 5 8 12 évenként 2 hónap 17 22 34 3 évenként 1 hónap 29 51 80 1 évenként Mivel fentiek szerint úgyszólván minden évben elő­fordulhat kb. 1 hónapig is terjedő felszíni lefolyás mentes időszak, a patak kisvízhozamai elsősorban a forrásokból származó vizekből adódnak. A források vízhozama is a csapadék mennyiségének és évszak szerinti eloszlásának függvénye. Karsztfor­rások esetében Kessler H. (1) állapított meg tapaszta­lati adatokon alapuló kapcsolatot a csapadékviszonyok és a forrásvízhozamok között, majd összefüggését, bizo­zonyos módosításokkal, Vendl Anna kiterjesztette a nem karsztos forrásokra is (5). Az eljárás lényege, hogy a csapadék évszak szerinti eloszlásának függvényében egy ún. beszivárgási száza­lékot állapít meg, melyet az évi csapadékösszeggel be­szorozva nyerhető a források vízhozama szempontjá­ból mértékadó beszivárgó csapadékmennyiség, mellyel a források vízhozama arányosnak tekinthető. A beszi­várgási százalék az őszi-teli-tuvaszeleji csapadéknak az évi csapadékösszeghez viszonyított aránya függvényé­ben határozható meg és ennélfogva a beszivárgó csa­padékmennyiség értékében ezen időszak csapadékának biztosít döntő súlyt. Ez összhangban van azokkal a talajvízzel kapcsolatban tett megállapításokkal (2, 3) melyek szerint a talajvíz utánpótlást biztosító beszi­várgás szempontjából is a kisebb párolgási veszteségű őszi-téli-tavaszeleji hónapok csapadékai a legdöntőb­bek. Az 1967-es év közepes beszivárgási csapadékmennyi­ségű évnek minősíthető, mivel a komlói észlelések alapján az 1967. évre számítható érték 280 mm körüli a 290 mm-es sokévi (1904—1967) átlaggal szemben. Az 1967 októberében végzett patakhozam méréseinek csa­padékmentes, tehát egyúttal felszíni lefolyás mentes időszakra estek és a források vízhozama is, az év csa­padékeloszlását figyelembevéve az évi relatív mini­mum környezetében lehetett. Mivel azonban a csapa­dékszegény időjárás még októberi méréseink után is folytatódott, az októberi méréseink középértékének (1100 l/p) kb. 20%-kal csökkentett értékét (900 l/p = 1300 m 3/nap) célszerű az 1967. évi relatív kisvízként figyelembe venni (20%-nál nagyobb mértékű hozam­csökkenés ugyanis az ország más tájain végzett rend­szeres forrásmérések eredményei alapján kevéssé va­lószínű). Az 1904 óta eltelt 64 évre a beszivárgó csa­padékmennyiségeket kiszámítva és ezeknek az egyes évek relatív kisvízhozamaival való arányosságát felté­telezve az 1967. évi kisvízhozam alapján a többi évek évi relatív kisvízhozamai is meghatározhatók. A 64 év­re vonatkozó adatok alapján a kisvízhozamok különbö­ző százalékos előfordulási valószínűséggel várható ér­tékei is megállapíthatók (4/a és 4/b ábra). Az 1967. évi (1300 m 3/nap = 900 l/p) kisvíz kb. 50% valószínűségű; azaz 2 évenként várható. A 600 m 3/napot (400 1/p-et) el­érő vagy meghaladó kisvízhozam előfordulásának való­színűsége 95%-ra, a 430 m 3/napot (300 1/p-et) elérő vagy meghaladó kisvízhozam előfordulásának valószínűsége pedig 97%-ra tehető. Vagyis 600 m3/napnál (400 1/p-nél kisebb vízhozamra átlagosan 20 évenként, 430 m 3/nap­nál (300 1/p-nél) kisebb vízhozamra pedig átlagosan 33 évenként számíthatunk. A vizsgált 64. év közül egy év­re, 1925-re, olyan kis beszivárgó csapadékmennyiség | ^ 600 5 SSO ^ II 14 II«* ÍJ 3 Ö * 300 $ 2SO § 200 ISO § •§ 5 ^ >oo A/optár/ g'ye/r I 1 § 4ja. ábra. A források vízhozama szempontjából mértékadó beszivárgó csapadékmennyiség alakulása 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom