Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Aujeszky Géza-Peregi Zsolt: A Völgységi patak vízhozamainak hidrológiai vizsgálata a Komló-mézesréti szelvényben

(25 l/p), a Hidasi forrással szembeni balparti vízmosás (32 l/p), az Úttörő és Pius forrás közötti jobbparti völgy (24 l/p), a Betyár forrás irányából jövő vízfolyás (26 l/p), továbbá a Takanyó forrás (10 l/p). Egészen kis vízmennyiséget mértünk a Hidasi völgyben két foglalt forrásnál: az Űttörő forrás vízhozama 2,5 l/p, a Pius forrás vízhozama pedig 2 l/p volt. (2. ábra). A kisvízhozamok alakulásának becslése a csapadékviszonyok vizsgálata alapján A fentiekben ismertetett szórványos vízhozammérési eredményekből és tájékoztató jellegű vízhozam adatokból a patak mézesréti szelvényének kisvizeire mindössze az a megállapítás vonható le, hogy az utóbbi évek kisvízhozamai általában 800—1000 l/p körüli értékűek voltak, ennél kisebb vízhozam is előfordult ugyan, de csak igen száraz időszakokban, és hogy mennyivel volt kisebb, arra nézve megbízható szabatos mérési eredmény nem áll rendelkezésre. Bővebbet a kisvízhozamok alakulására csak a csapadékviszonyok vizsgálata alapján mondhatunk. A patakot ugyanis a felszínen közvetlenül lefolyó, majd öszszegyülekező csapadékvizek és a források táplálják. Az 1904 óta folyó csapadékészlelések (Komló) szerint azonban rendszeresen előfordulnak olyan hosszabb időszakok, melyek alatt akár az aszályos időjárás, akár pedig a hótakaró formájában tározódó téli csapadék következtében, a csapadékból származó, felszínen történő közvetlen lefolyásra nem kerül sor. Az ilyen felszíni lefolyás mentes időszakok időtartama az 1904 óta eltelt 64 év során az alábbiak szerint alakult: Felszíni le- 64 év folyás men- alatti előtes időszak fordulás időtartama száma A kérdéses Időtartamot elérő vagy meghaladó időtartamú szárazság előfordulásának, száma Előfordulási valószínűség Ismétlőséi gyakoriság 4 hónap 2 2 3 33 évenként 3 hónap 3 5 8 12 évenként 2 hónap 17 22 34 3 évenként 1 hónap 29 51 80 1 évenként Mivel fentiek szerint úgyszólván minden évben előfordulhat kb. 1 hónapig is terjedő felszíni lefolyás mentes időszak, a patak kisvízhozamai elsősorban a forrásokból származó vizekből adódnak. A források vízhozama is a csapadék mennyiségének és évszak szerinti eloszlásának függvénye. Karsztforrások esetében Kessler H. (1) állapított meg tapasztalati adatokon alapuló kapcsolatot a csapadékviszonyok és a forrásvízhozamok között, majd összefüggését, bizozonyos módosításokkal, Vendl Anna kiterjesztette a nem karsztos forrásokra is (5). Az eljárás lényege, hogy a csapadék évszak szerinti eloszlásának függvényében egy ún. beszivárgási százalékot állapít meg, melyet az évi csapadékösszeggel beszorozva nyerhető a források vízhozama szempontjából mértékadó beszivárgó csapadékmennyiség, mellyel a források vízhozama arányosnak tekinthető. A beszivárgási százalék az őszi-teli-tuvaszeleji csapadéknak az évi csapadékösszeghez viszonyított aránya függvényében határozható meg és ennélfogva a beszivárgó csapadékmennyiség értékében ezen időszak csapadékának biztosít döntő súlyt. Ez összhangban van azokkal a talajvízzel kapcsolatban tett megállapításokkal (2, 3) melyek szerint a talajvíz utánpótlást biztosító beszivárgás szempontjából is a kisebb párolgási veszteségű őszi-téli-tavaszeleji hónapok csapadékai a legdöntőbbek. Az 1967-es év közepes beszivárgási csapadékmennyiségű évnek minősíthető, mivel a komlói észlelések alapján az 1967. évre számítható érték 280 mm körüli a 290 mm-es sokévi (1904—1967) átlaggal szemben. Az 1967 októberében végzett patakhozam méréseinek csapadékmentes, tehát egyúttal felszíni lefolyás mentes időszakra estek és a források vízhozama is, az év csapadékeloszlását figyelembevéve az évi relatív minimum környezetében lehetett. Mivel azonban a csapadékszegény időjárás még októberi méréseink után is folytatódott, az októberi méréseink középértékének (1100 l/p) kb. 20%-kal csökkentett értékét (900 l/p = 1300 m

3/nap) célszerű az 1967. évi relatív kisvízként figyelembe venni (20%-nál nagyobb mértékű hozamcsökkenés ugyanis az ország más tájain végzett rendszeres forrásmérések eredményei alapján kevéssé valószínű). Az 1904 óta eltelt 64 évre a beszivárgó csapadékmennyiségeket kiszámítva és ezeknek az egyes évek relatív kisvízhozamaival való arányosságát feltételezve az 1967. évi kisvízhozam alapján a többi évek évi relatív kisvízhozamai is meghatározhatók. A 64 évre vonatkozó adatok alapján a kisvízhozamok különböző százalékos előfordulási valószínűséggel várható értékei is megállapíthatók (4/a és 4/b ábra). Az 1967. évi (1300 m

3/nap = 900 l/p) kisvíz kb. 50% valószínűségű; azaz 2 évenként várható. A 600 m

3/napot (400 1/p-et) elérő vagy meghaladó kisvízhozam előfordulásának valószínűsége 95%-ra, a 430 m

3/napot (300 1/p-et) elérő vagy meghaladó kisvízhozam előfordulásának valószínűsége pedig 97%-ra tehető. Vagyis 600 m3/napnál (400 1/p-nél kisebb vízhozamra átlagosan 20 évenként, 430 m

3/napnál (300 1/p-nél) kisebb vízhozamra pedig átlagosan 33 évenként számíthatunk. A vizsgált 64. év közül egy évre, 1925-re, olyan kis beszivárgó csapadékmennyiség | ^ 600 5 SSO ^ II 14 II«* ÍJ 3 Ö * 300 $ 2SO § 200 ISO § •§ 5 ^ >oo A/optár/ g'ye/r I 1 § 4ja. ábra. A források vízhozama szempontjából mértékadó beszivárgó csapadékmennyiség alakulása 66