Hidrológiai tájékoztató, 1968 június
Aujeszky Géza-Peregi Zsolt: A Völgységi patak vízhozamainak hidrológiai vizsgálata a Komló-mézesréti szelvényben
^«iM.NNlF jaW í : Í \ 1 %,„„*< ßc/ff/yos S>eff</ w Mézesrét/' r/rt/retek '"Anilin, izivot/j/őház —' //anr&sfeto rás, Úttörő forrás és Pius források (2. ábra). Kilépésük a mészkőből, az elvétve található márgasávokkal függ össze. Ide tartozik a Takanyó forrás is azzal a különbséggel, hogy ez dogger, palás márgarétegekkel váltakozó mészkőben fakad. Feltehetőleg ebbe a csoportba tartoznak a vizüket középsőliász márgás, meszes képződményekből kapó Zobák pusztai források is. Ezeken kívül még számos kisebb, hásonló jellegű forrás feltételezhető, melyek jelentősen hozzájárulnak a Hidasi völgy patakjának fokozatos vízgyarapodásához. 2. Kréta mészkőből eredő, zömmel vulkáni eredetű vízzárórétegek mentén felszínrejutó, leszálló hasadékforrások. Ebbe a csoportba sorolható a Hidasi völgy felső részén található források egy része, itt ugyanis a kréta mészkő nem egyszer trachidolerit tufával, sőt trachidolerittel váltakozik. Ezen a területrészen a földtani vízgyűjtőterület feltehetőleg túlnyúlik a földrajzi vízgyűjtő területén. Ide sorolható még a Betyár forrás is, bár utóbbinál a felszínrelépést kiváltó okot nem sikerült megállapítani. Ehhez az első két típushoz tartozó forráscsoportnál mindig — legerősebben a forrás közvetlen közelében, de később a völgyben is — mésztufa kiválás figyelhető meg. A Csurgó- és Betyárforrásoknál pl. több méter magas mésztufagátak is képződtek. 3. A harmadik típusba a talajba beszivárgó és a vízzáró kőzet felszínén összegyűlő vizek sorolhatók, melyek lassan szivárognak össze a zömmel vulkáni képződményekbe vágódott völgyekbe és táplálják a patakokat. Ez a csoport tehát nem is sorolható a tulajdonképpeni forrásokhoz. A völgyben fokozatosan jelenik meg a víz, mely lefelé egyre bővebben csörgedezik, az útközben esetleg jelentkező mészkőpadokon néha el is tűnik, hogy valamivel lejjebb újra előbukkanjon. Ehhez a csoporthoz sorolhatók a Hidasi völgy két legfelső „forrása", mely trachidolerittufából szivárog elő, valamint a Hidasi forrás közelében található két völgy végében és a Pius és Üttörő forrás közti völgy végében eredő „források" melyek trachidoleritláva felszínhez kapcsolódnak. A Hidasi forrással szembeni völgy forrása azonban nem tiszta típus, mert kevés vizet kréta mészkőből is kap. Ide sorolhatjuk még a Takanyó forrás fölötti vízfolyást, mely liász lemezes márgába és agyagmárgába vágódott völgyben gyűlik össze. Vízhozammérési eredmények és tájékoztató jellegű vízhozam adatok Rendszeres vízhozammérések sem a patak vizsgált szelvényében, sem a vízgyűjtő forrásainál eddig még nem voltak. A rendelkezésre álló szórványos mérési eredmények és tájékoztató jellegű vízhozam adatok az alábbiak: 1. A Komlói Szénbányászati Tröszt Bányafejlesztési Osztálya Tervező Csoportja, a jelenlegi mézesréti vízkivételi mű tervezését (1959) megelőző időszakban több vízhozammérést végzett a patak mézesréti szelvényében. Ezek során a Déldunántúli Vízügyi Igazgatósághoz benyújtott vízjogi engedélyezési kérelmükhöz csatolt műszaki leírás szerint a patak vízhozamát 800— 2000 l/p közötti nagyságrendűnek találták. 2. A jelenleg üzemelő mézesréti vízkivételi műnél 2 db egyenként 1000 l/p teljesítményű szivattyút építettek be, melyek közül az egyik csak tartalékul szolBorna/cö ( Jzogffíffsy t V AfomM "/Nmujii/líiiiWiPlíHlifSoO űa/ázs orom \ JÉYSIFÄD/TI/U '% \ V/z/o/t/ds { forrds .— Y/zgyú/tó ierú'/eí fya/ora '"\ ll f,- /-/egg/óó ror>o/o KÖZÚt Te/epu/cs 2. ábra. A mézesréti patakszelvényhez tartozó víz-gyűjtőterület helyszínrajza 64
