Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Dr. Papp Ferenc: A magyar karszt- és karsztvízkutatás és fontosabb eredményei

időben is ez volt a helyzet. Ezek az első kezdeményezések azonban inkább, ösztönös jellegűek voltak és a megfelelő szaktudást nélkülözték. A szó eredeti értelmében vett karszthidrológiai kutatás Zsigmondy Vilmos nevéhez fűződik, aki a múlt század utolsó harmadában Harkány, Margitsziget és a városligeti mélyfúrás létesítésével példát mutatóan megindította hazánkban a karsztvíz kutatást. Annak a felismerése, hogy a Városliget területén meg lehet találni a Duna jobb partján fakadó meleg karszt gyógyvizeket, az ötletesség iskolapéldája. Növeli ennek értékét az, hogy a Földtani Társulatban a fúrás megindítása előtt tartott előadásában részletesen kifejtette, hogy feltevése földtani szempontból megalapozott. Szervezni tudása pedig, mellyel Európa akkor legmélyebb fúrását sikerrel befejezte, különösen azért értékes, mert a fúrás utolsó éveiben mind a szakemberek, mind pedig a főváros illetékesei elhagyták és saját vagyonát feláldozva a hős mérnök megszemélyesítője. Sikeres működésének voltak folytatói. Munkatársai tapasztalataikat és Zsigmondy-tól szerzett tudásukat tovább tökéletesítették. A személyek közül néhányat említenénk: Zsigmondy A., Bándy V., Kaczander N., Mazalán P. stb. A közelmúlt kiváló kutató mérnökei közül Mazalán Pál nemcsak a gyakorlatban, hanem a szakirodalomban megjelent tanulmányaival és a műegyetem mérnöki karán tartott előadásaival is e nagy örökséget összefoglalta és megőrizte. Amit egyes személyek megindítottak, végeztek, azt napjainkban az Országos Vízkutató Vállalat korszerűen folytatja, tökéletesíti. Az ország határain túl is sikerrel oldottak meg nehéz feladatokat: Kína, Mongólia, Közelkelet sivatagi vidékein. A karsztvízkutatás műszaki vonalához felzárkózó, azokkal egyenlő értékű munkát végeztek, mint geológusok Schafarzik Ferenc, Pávai Vajna Ferenc, Vendl Aladár, Szádeczky K. Elemér, Kessler Hubert stb. Schafarzik Ferenc fő érdeme, hogy a fővárosi gyógyvizek karsztvíz-eredetét felismerte, rendkívül értékes, tömör tanulmányban összefoglalta az erre vonatkozó tudnivalókat. Schafarzik azonban nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is sikerrel kutatott. Ilyen a Lukács-fürdő „Lukács" artézi kút mélyítésének javasolása. Pávai Vajna F. új fővárosi gyógyvizek feltárásával, a hévizes barlangok felismerésével tűnt ki. Vendl A. korszerű és egyedülálló védőterületi javaslatával szerzett — sokoldalú tudományos kutatásai mellett — maradandó érdemeket. Horusitzky Ferenc és Vigh Gyula a főváros vízművei számára végzett karsztvízkutatásokat teljes sikerrel. Egyébként Horusitzky Ferenc a karsztvizek rendszerezése terén is, eredeti megállapításaival járult hozzá a karsztvizek közelebbi megismeréséhez. Szádeczky K. Elemér a karsztvízszint kérdését vitte előbbre eredeti gondolataival. Kessler Hubert a karsztvíz nyilvántartás felállításával, az Országos Forrásnyilvántartás létrehozásával alkotott maradandót. Ebben a munkájában átvette a Műegyetem Ásvány- és Földtani Tanszékén készült első összefoglalás eredményeit is. Ugyanő a karsztvíz feltárási munkáival és a karsztos beszivárgás számítási eljárásának megalkotásával szerzett mind hazánkban, mind pedig határainkon túl is elismerést. Schmidt E. R. hegységszerkezeti tanulmányai a karsztvíz mozgásjelenségeinek tisztázásában jelentettek alapvető lépéseket. Ez a felsorolás távolról sem teljes, ebben a vonatkozásban sem, csak az általános tájékozódás szempontjából a legfontosabb eredményeket soroltuk fel. Jelenleg az Állami Földtani Intézet, a VITUKI, a Bányászati Kutató Intézet, az Országos Vízkutató Vállalat vették át a karsztvíz kutatás vízföldtani vonatkozásait. Igen kívánatos lenne épp a múlt eredményei, sőt a jelen sikeres kutatásainak közkinccsé tétele miatt is valamelyik műszaki egyetemen vízföldtani tanszék felállítása. A földtan mellé szorosan felzárkózott mindig a bányászat, munkájuk csak akkor eredményes, ha összefognak és kiegészítik egymást. Nálunk a karsztvíz-kutatás eredetileg a védekezés miatt kapott helyet a bányászatban és csak jóval utóbb vált a vízbeszerzés miatt is érdekes és értékes természeti adottsággá. A század elején Dorog környéki szénbányáink bénító eleme volt a karsztvíz. A külföldi szakértőkben bizakodó vállalatok az osztrák szakértőktől azt a szomorú tanácsot kapták, hogy szüntessék meg a bányászatot az esztergomi barnakőszén vidéken, mert nem gazdaságos, illetve olyan veszélyes, hogy egyetlen helyes megoldás, ha feladják a küzdelmet. Ezzel a véleménnyel szállt szembe Schmidt Sándor Dorogon és saját életét kockáztatva egy nagy karsztvíz betörés helyére sietve, maga is résztvett az előtörő víz gátolásában. Leküzdve fékezhetetlennek látszó karsztvíz előtörését, kidolgozta a karsztvíz „cementezéssel való elfojtás"-ának ma is követett eljárását. Schmidt Sándor — akár Zsigmondy Vilmos — eredeti elgondolásával, bátor hozzáállásával napjainkig biztosította a bányaművelést Dorog térségében. Eljárását egyszerűsítették munkatársai és közülük Albel Ferenc, egy értékes tanulmányában egészítette ki Schmidt Sándor eljárását. Azóta a dunántúli bauxit bányászat kidolgozta és sikerrel alkalmazza, a karsztvíz elleni aktív védekezés technikáját és új kiváló bányamérnökök és geológusok folytatják a küzdelmet. Az érdemes munkát végzők közül eredeti tanulmányokkal a következőket soroljuk fel példakép: Zámbó K., Pohl K., Meinhardt V., Vadász E., Kállai G., Kassai F., Mike K. stb. A kutató intézetek közül a Bányászati Kutató Intézet és a VITUKI végeznek tervszerű kutatásokat. A karszthidrológiai kutatás terén a fizikai eljárások elsősorban is a geofizikaiak, 1940 óta jöttek tekintetbe, viszont a közelmúlt években igen nagy fordulatot jelent alkalmazásuk. Az első, aki a kutatási vizsgálatairól beszámol Pogány Béla. Ö a dorogi térségben végzett elektromos ellenállásmérésen alapuló vizsgálatokat. Vendel Miklós értékelte ki földtani szempontból Pogány észleléseit. Az első kísérlet a módszer lehetőségeire mutatott rá és még nem volt eredményes. Tulajdonképpen napjainkban bontakozik ki a szeizmikus és elektromos geofizikai vizsgálat és remélhető, hogy amilyen sikeres a karottázs vizsgálat, továbbá a mélyfúrású kutak esetében a televíziós tükrözés, ugyanúgy a karsztvízkutatás terén is biztonságot fog adni a jövőben. Ez idő szerint az Országos Kőolaj- és Gázipari tröszt geofizikai kutató csoportjára, továbbá az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet kutatóira hárul az új kutatási eljárások kidolgozása, valamint a meglevő műszerek segítségével való kutatás. Kémiai szempontból a karszthidrológiai vizsgálatok hazánkban a múltszázad utolsó harmadában Tahn Károly eredeti és világszerte elismert elemzési módszereivel a karbonilszulfid jelenlétének kimutatásával indultak meg. Than közvetlen elődje Molnár János a múltszázad hatvanas éveiben sok értékes elemzéssel rögzítette meleg gyógyvizeink akkori állapotát. Than örökségét Emszt K., Kalecsinszky S., Kárpáti J., Sarló K., Straub J„ Csajághy G., Papp Sz., Finály I., Szalontai G. nagy szorgalommal, sok száz elemzéssel egészítették ki. Napjainkban az Állami Földtani Intézet vegyészeti osztálya, az Országos Közegészségügyi Intézet Vízügyi osztálya, a Fővárosi Gyógyfürdők Vegyészeti laboratóriuma, mint intézmények folytatják a múltszázad derekán megkezdett munkát. A karszthidrológia egyik alapvető fontosságú segédtanulmányi szakja, a geodézia. A hazai kutatók közül a múltszázad derekán Voss Imre tűnt ki. Ö az aggteleki Baradla Barlangot mérte fel és tanulmányát nyomtatásban közreadva (1831) az összes államok közül elsőnek közölte az erre vonatkozó kutatás eredményeit. Míg Vass Imre a hazai szpeleológiai kutatás számára készíti elő a talajt, addig Valtinyi L., Tarics S. a karsztvíz táplálta langyos és meleg gyógyvizek előtöréseinek helyét rögzítette. Ki kell emelni szpeleológiai vonatkozású geodéziai kutatások közül a szabálytalan föld alatti üregek fotogeometrikus keresztszelvényére vonatkozó új mérési módszert. A kifejezett szpeleológia — mely a karszhidrológiai kutatásokhoz csatlakoztatható — első tudományos művelője Kadic Ottokár. Rendszeres és igen sok részletre kiterjedő kutatásaival ugyancsak megelőzte sok külföldi állam ilyen irányú tevékenységét. A pontos felmérést az őslénytani, régészeti és kőzettani kutatás barlangtani vonatkozásait ő és tanítványai, munkatársai sok eredeti tanulmány megjelenésével örökítették meg. Rajta kívül Bogsch L„ Kessler H., Jakucs L., Leél-őssy S., Bertalan K., Venkovics I. stb. művelték eredményesen. A Karszt és Barlangku38