Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Horváth Imre: A mesterséges levegőztető rendszerek osztályozása

kapjunk, illetőleg azokat lehetőleg egységes szempont szerint osztályozzuk. Ennek kapcsán az egyes rendszereket röviden jellemezzük néhány fontosabb paraméter feltüntetésével. Az alábbi összefoglaló és különösen az egyes rendszerek jellemzése egészen vázlatos jellegű és talán néhol hiányos is, de elsődleges célunk a levegőztető rendszerek osztályozása, és ennek keretén belül az egyes típusoknak a levegőztető rendszerek rendkívül gazdag csoportjába való beillesztése. a) Az osztályozás alapja A mesterséges levegőztető rendszerek osztályozása történhet: I. a levegőztető szerkezet jellege, II. a gáz-folyadék határfelület geometriai jellege, és III. a levegőztető műtárgy, illetve rendszer kialakítása szerint. b) Az osztályozás 1. 1. légbefúvásos levegőztetés a) mélyenfekvő levegőztető szerkezet egyoldali elhelyezéssel, középső elhelyezéssel, kétoldali elhelyezéssel, háromsoros elhelyezéssel, barázdás rendszerrel; b) magasanfekvő levegőztető szerkezet 2. mechanikus levegőztetés: a) vízszintes tengelyű levegőztető szerkezet b) függőleges tengelyű levegőztető szerkezet 3. kombinált levegőztetés: II. 1. buborékos levegőztetés a) kisbuborékos (0 0,1 mm nagyságrendű buborék) b) középbuborékos (0 mm nagyságrendű buborék) c) nagybuborékos (0 cm nagyságrendű buborék) 2. csepegtető (porlasztó) levegőztetés (a folyadék meghatározott méretű cseppekre bontásával) 3. felületi levegőztetés (nagyméretű sík, vagy közel sík felületen történő levegőztetés) 4. kombinált levegőztetés III; 1. csepegtetőtest 2. levegőztető medence 3. oxidációs árok 4. levegőztetett tavak, lagúnák 5. levegőztetett vízfolyás c) Típusok s azok rövid jellemzése A szennyvíztisztításban leggyakrabban alkalmazott levegőztető típusok csoportosítását és jellemzését a levegőztető szerkezet jellege szerint végezzük: 1. Légbefúvásos levegőztetés a) Mélyen fekvő levegőztető szerkezet Kisbuborékos rendszer A levegőztető szerkezetek anyaga kerámia, vagy acélcső-rendszer. A kerámia szűrőcsövek, szűrőlapok formájában kerül beépítésre. A perforált acélcsövek műanyag pólyával becsavarva képeznek kisbuborékos rendszert. Idetartozik pl. az amerikai gyártmányú Saran-csövekkel történő levegőztetés. Európában különösen a német gyártmányú Brandol-csövek alkalmazása terjedt el. (Különböző pórusmérettel Brandal 60, Brandol 80 stb.) Ez utóbbi szilárd szemcsés anyagból fenolíormaldehidgyanta ragasztóanyaggal készült porózus szűrőcső. A porózus csövek mellett porózus lemezeket, dobozokat is alkalmaznak. A Hurd-rendszernél a perforált, vagy porózus csövek a medence fenekén hosszirányban egyik fal mentén helyezkednek el és ezért spirális áramlás lép fel. Ebben a csoportban kell megemlíteni az ún. barázdás levegőztetést, amelynél a levegőt a medence fenekén egyenletesen elosztott porózus lapokon keresztül fújják be. Középbuborékos rendszer A levegőztető szerkezet anyaga perforált réz, acél, vagy műanyagcső, illetve lemezre'ndszer. Elosztócsőből ágaznak ki az egyes kisebb méretű, levegőt kibocsátó csövek. Ilyen pl. az amerikai gyártmányú Sparger típusú levegőztető, amely nagybuborékos rendszerben is készül. Nagybuborékos rendszer A levegőztető szerkezet perforált csövekből, vagy lemezekből áll. A csövek lehetnek nyitottak is. A lyukátmérő 5 mm felett van. A nagybuborékos rendszer lehet magasanfekvő is. Ez esetben gyakran alkalmaznak a befuvócső nyílásánál közel beépített terelő és osztólemezeket, illetőleg bordákat, amelyeknek a célja a nagyméretű buborékok felhasítása és általában a buborékok egyenletes elosztása. b) Magasan fekvő levegőztető szerkezet A levegőztető szerkezet perforált csőrács, lemez, illetőleg doboz, rozsdamentes acélból, vagy műanyagból. A levegőztető szerkezet a medence kb. félszélességében helyezkedik el, a vízszín alatt 50—80 cm mélységben. Spirális áramlást eredményez. Ide tartozik az elterjedten alkalmazott svéd INKA-rendszer (1. ábra és 1. kép) és annak különböző változatai (pl. INKA-Geiger és a Von Roll rendszerek). A furatátmérő 0 2,0—5,0 mm között változik. Megemlítjük, hogy az INKA elnevezés az Industrifcemiska Aktiebolaget svéd cég nevének rövidítéséből származik. /evet/oöefi/Y&s Potor 1. ábra. INKA-rendszer 2. ábra. Kessener-rendszer 29