Hidrológiai tájékoztató, 1968 június
Hírek
Hírek Országos Vízépítőipari Napok Az 1968. évben rendezi meg először a Magyar Hidrológiai Társaság és az OVF Vízépítőipari Központ az Országos Vízépítőipari Napokat, szeptember 23 és október 12 között. Az Országos Vízépítőipari Napok megrendezésének célja, hogy bemutassa a szakembereknek a vízépítőipar helyzetét és felvázolja a fejlődés irányát. Ez a rendezvénysorozat a nem szakemberek figyelmét is fel akarja hívni a vízépítőipari munkák fontosságára, a vízépítőipar helyzetére a népgazdaságban és a fejlődés legfontosabb irányvonalára. A vízépítőipar sokrétűségére tekintettel a teljes keresztmetszet bemutatása nem látszott célszerűnek, így a vízépítőiparon belül öt szakágat mutatunk be. Az öt szakág bemutatására az ország különböző területén kerül sor, annak figyelembevételével, hogy az érintett terület sajátosságai szerint melyik szakágnak van nagyobb szerepe a terület vízgazdálkodásában. Különös súlyt ad ennek a rendezvénysorozatnak az; hogy most ünnepli az OVF Vízkutató és Fúró Vállalat Zsigmondy Vilmos 100 évvel ezelőtti kútfúrási tevékenységét, amellyel megteremtette a magyar kútfúró ipart. Ezenkívül az 1968. évben lesz 20 éves az államosított kútfúró ipar és 10 éves az OVF Vízkutató és Fúró Vállalat. Az egyes vidéki rendezvényeken az országos feladatok felvázolása mellett a helyi sajátosságok bemutatása lesz a cél. A rendezvényeket szakmai beszámolók mellett tanulmányutak, kiállítások, fotópályázatok teszik színessé és érdekessé. Központi Szervező Bizottság MHT Vízépítőipari Szakosztály A korábban megalakult Vízépítőipari Szakcsoport kezdeti lendületes munkájában a vezetőség lemondása után visszaesés mutatkozott. A Vízépítőipari Szakosztály átszervezését az idő közben a vízépítőipar szervezetében és az előtte álló feladatok nagyságában beállott változás is indokolttá tette. Az 1967. évi program keretében 9 előadás és 2 tanulmányút szerepelt. Az előadások és tanulmányutak látogatottsága igazolta a Szakosztály vezetőségének elképzeléseit. Az 1968. évi feladatok között 20 előadás és 8 tanulmányút szerepel. A legjelentősebb rendezvénye az Országos Vízépítőipari Napok lesznek. Ezen kívül hajóutat szervezünk a „Vaskapui erőmű" építésének megtekintésére. A Szennyvíz Szakosztállyal közösen pedig Csehszlovákiába szervezünk tanulmányutat. A jelentősebb hazai létesítményeinket építés közben mutatjuk be. Ebben a programban szerepel a Tisza II., a Lázbérci tározó, valamint a víztoronyépítés korszerű módszereinek tanulmányozása is. A Vízépítőipari Szakosztály feladatai között a korszerű, gazdaságos építéstechnológiák bevezetése és a vidéki műszakiak minél nagyobb számban való bevonása szerepel. A Vízépítőipari Szakosztály vezetősége hívja az ország szakmabeli szakembereit, hogy az előttünk álló feladatokat közös erőfeszítéssel oldjuk meg. Vízépítőipari Szakosztály Vezetősége A Duna—Elba/Odera Csatorna A „Hansa" hamburgi hajózási lap 1968. februári első számában a 180. oldalon Magyarországot is közelről érintő kérdésről olvashatunk. 1967. decemberében ülésezett a Duna—Elba/Odera csatorna-bizottság harmadik konferenciája Bécsben, csehek elnökletével. Az ECE közlekedési minisztereinek elhatározásából életrehívott bizottság feladata a Duna, Elba és Odera közötti víziút gazdaságossági kérdéseinek megvizsgálása. A bizottság tagjai: Ausztria, Csehszlovákia és Lengyelország. Nyugat-Németország Bécsben megfigyelővel képviseltette magát. Ausztria és Csehszlovákia a jelek szerint megegyezett abban, hogy a Duna—Elba/Odera csatorna építése előbbrevaló, mint az ugyancsak tárgyalás alatt álló Duna-szakasz kiépítése Budapest és Pozsony között. A források tudni vélik, hogy a Magyarországgal közösen megépítendő dunai vízlépcsőkre és az észak—déli hajózóút összeköttetésre egyszerre nem lehet fedezetet biztosítani. Csehszlovák vizsgálatok szerint a beruházási költségek a Duna—Elba/Odera csatornázására és a hajózás megteremtésére 8 milliárd cseh koronát tesznek ki, és ebből 4,3 milliárd az Elbára, míg 3,7 milliárd az Oderára esik. Az építési időt 7—10 évre számítják. Az építési munka 1975-ben kezdődhet el. Ha viszont a csehszlovák—magyar Duna-szakasz kiépítése kerülne előtérbe, akkor a Duna—Elba/Odera megvalósítására mintegy 15 évvel később kerülne sor. A víziút az építés alatt álló Duna—Majna—Rajna csatomán keresztül Pozsony és Hamburg: 1560 km-re; az Elba/Odera csatornán keresztül Pozsony és Hamburg: 1160 km-re; a Duna— Stettin (Sczecin) távolság 2100 km-ről 1000 km-re rövidül. A Duna—Elba/Odera csatorna a régóta tervezett Wolfsthal-i erőmű felett (Pozsony felett) a beduzzasztott Morva folyón indulna ki és Preraunál ágazna szét az Elba és az Odera felé. Eddig a csatorna hosszä 209 km, és a legyőzendő magasság 134 m, amit 13 vízlépcsővel hidalnának át. Az Elba felé vezető ág a Morva folyó völgyén vezet tovább, átszeli a cseh—morva vízválasztót és Pardubitznál eri el a hajózható Elbát. Ez a csatornaszakasz 160 km hosszú és kereken 200 m magasságkülönbséget 10 vízlépcsővel és két hajóemelővel győzne le. Az Oderához vezető víziút a csehszlovák—lengyel határ mentén Ratibornál éri el a Gleiwitz csatornát. Ez a csatornaszakasz 119 km hosszú és ebből 70 km 7 vízlépcsővel cseh területre esik. A Hamburg felé eső víziút leggyengébb szakasza jelenleg az Elba középnémet víziút Magdeburgig. Mialatt, a lap szerint, Pardubitz és Bad— Schandau között folyik az Elba csatornázása, addig Magdeburgig alig van valami építkezés, jóllehet a csehek ezt szorgalmazzák. Az Elba-oldalcsatorna és a cseh részen az Elba szabályozása után remélhető, hogy Bad-Schandau és Magdeburg között az Elba hajózását javítani fogják, ami Hamburg szempontjából is nagy jelentőségű. Kontur György 132