Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Dura Béla: Szennyvíztisztító berendezések vizsgálata Csongrád megyében

a) a lebegőanyag százalékos csökkenésével, b) az oxigénfogyasztás százalékos csökkenésével, c) a coliszám százalékos csökkenésével. a) A lebegőanyag százalékos változásának értékelését Imhoff srerinti meghatározás 120 perces ülepítési értékéből végeztük. Alacsony lebegőanyag tartalmú nyers szennyvíz esetén a százalékolás nem adott volna reális képet, ezért ha a távozó víz is alacsony (0,1—0,7 ml/l) lebegőanyagtartalmú volt, az ülepítést jó hatásfokúnak fogadtuk el. b) Az oxigénfogyasztás értékelését savas módszer . (MSZ 260) alapján végeztük el. c) A coliszám értékelésénél a MSZ 260 szabvány szerint meghatározott coliszámok szolgáltak a számítás alapjául. Szemléltetés céljából a megvizsgált berendezések működését összegezve — négy minőségi csoportra osztva a tényleges hatásfok alapján — kördiagrammal áb<• rázoltuk (1. ábra). Értékelés Ülepítők A megvizsgált tisztítóberendezések 28%-a ülepítő. Elbírálásuknál legjellemzőbb paraméter a lebegőanyag csökkenés, mert ennél a technológiánál számottevő szervesanyag csökkenés és baet. tisztulás nem is követelhető meg (2). A berendezések 75%-a az ülepítést jól elvégzi, sőt ezen belül 25% felső határérték felett, igen jól ülepít (hatásfok 98 százalék). Oxigénfogyasztás csökkenés szempontjából a berendezések fele felső határérték felett, igen jól tisztít (hatásfok 44—87 százalék). A berendezések másik fele egyenlő arányban — határérték alatt — gyengén és rosszul, szervesanyag növekedéssel működik. Coliszám változás számszerű megoszlása azonos az oxigénfogyasztás változással, de nem minden berendezésnél mutat analógiát. Gyakorlati tapasztalat, hogy az ülepítők egy része a kis, egyenlőtlen szennyvízterhelés miatt, a tartózkodási idő megnövekedésével oldómedenceként üzemel. Erre utal az oxigénfogyasztás értékeinek növekedése és a tisztított víz rothadóképessége is. Az ülepítők összesen három (37%) felel meg minden követelménynek. Oldómedencék A megvizsgált berendezések 22%-a oldómedence. Ezeknél a berendezéseknél már kismértékű coliszám csökkenés is elvárható, de még mindig a lebegőanyag csökkenés a döntő. Az oxigénfogyasztás csökkenése nem követelmény, növekedés is előfordulhat. Ezért ezt a paramétert a berendezések értékelésénél nem vettük figyelembe. A megvizsgált oldómedencék egy kivétellel igen jól, határérték felett ülepítenek (hatásfok 87—99 százalék), egy berendezésnél lebegőanyag növekedés tapasztalható. A coliszám csökkenés a berendezések 66%-ánál felső határérték felett, igen jól végemegy (hatásfok 85— 99 százalék), a többi berendezés egyenlő számban határérték alatt, illetve rosszul tisztít. Utóbbinál coliszám növekedés tapasztalható. Az oldómedencék közül összesen négy (66%) felel meg az összes követelményeknek. Biológiai tisztító berendezések A megvizsgált berendezések 28%-a üzemel biológiai tisztító berendezéssel. Működésük elbírálásakor mindhárom paraméter figyelembe vétele szükséges. A lebegőanyag csökkenés a berendezések 87 százalékánál elfogadható, ezen belül a berendezések fele határértéken felül, igen jól ülepít (hatásfok 87—99 százalék). Egy berendezés (13%) rosszul ülepít, lebegőanyag növekedés tapasztalható a nyers szennyvízhez képest. Oxigénfogyasztás csökkenése szempontjából a berenrendezések fele a követelményeknek megfelel (hatásfok 62—97 százalék), a berendezések másik fele gyengén, illetve rosszul tisztít. Érdekes, hogy egyenlő arányban fordulnak elő az eredmények mind a négy minőségi csoportban (lásd 1. ábra szövegét). Coliszám csökkenés tekintetében a berendezések fele elfogadhatóan, másik részük gyengén — hatásfok alatt — üzemel. Csak egy berendezés (13%) tisztít határértéken felül (hatásfok 97 százalék). A biológiai tisztítóberendezéseknél is előfordul az a hiányosság, hogy az előülepítők oldómedenceként működnek és rothadóképes vizet juttatnak a biológiai csepegőtestekre. A berendezések közül összesen három (37%) felel meg az összes követélményeknek. Biológiai tisztító berendezések fertőtlenítéssel Három tisztítóberendezés (11%) üzemel a megvizsgált tisztítóberendezések közül biológiai tisztítás utáni fertőtlenítéssel. Ezeknél a berendezéseknél a technológia jellegénél fogva döntőbb a coliszám csökkenése. Az eredményeket tekintve, egy berendezés sem érte el a coliszám csökkenés alsó határértékét sem, sőt még egy berendezésnél coliszám növekedés is tapasztalható. Az oxigénfogyasztás is gyengén, határérték alatt •csökken minden berendezésnél. A lebegőanyag csökkenés szintén gyengén megy végbe, ugyanúgy, mint a coliszám változása. A megvizsgált fertőtlenítéssel működő berendezések közül tehát egy sem üzemel megfelelően. Ennek egyik oka az, hogy hiányzik egy olyan fertőtlenítő berendezés, amelyik lehetőleg automatikusan biztosítaná a szennyvíz mennyiségétől függően a megfelelő fertőtlenítőszert. Ezen kívül még itt is fennáll az a hiányosság, ami a biológiai berendezéseknél is szerepelt, hogy rothadóképes szennyvíz jut a biológiai csepegőtestre, ezáltal gátolva annak működését. A fentírt hiányosságok komplex hatásaként jelentkeznek a rossz eredmények. Eleven iszapos berendezés A megyében egy berendezés üzemel eleven iszapos technológiával. A megvizsgált berendezések 4%-a. A lebegőanyag csökkenés nem éri el a határértéket. A coliszám a tisztított vízben nő, a nyers szennyvízhez képest a tisztított vízben a coliszám 84-szerese (!) található. Az oxigénfogyasztás is, kismértékben ugyan, de nő a tisztított vízben a nyers szennyvízhez képest. Az eredményeket tekintve a berendezés nem felel meg a követelményeknek. Ennek az az oka, hogy állandóan többszörös túlterheléssel üzemel és a kötöttárúgyár előtisztítatlan ipari szennyvize az eleven iszap működését megakadályozza. Oxidációs tavak Csongrád megyében két oxidációs tó létesült, a megvizsgált tisztítási technológiák 7%-a. Lebegőanyag csökkenés határérték felett, igen jól végbemegy (hatásfok 99—100 százalék). A coliszám csökkenés is megfelelő, határérték szerint, illetve határérték felett csökken (hatásfok 97— 99%). Mindkét tó jól üzemel. IRODALOM 1. NAGY L. DÉNES szerk.: Szennyvíztisztító berendezések, csatornahálózatok működése, kezelése és karbantartása. II. kiad. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1962. 2. CSANÁDY MIHÁLY: Szennyvíztisztító berendezések ellenőrzése. EÜM. Tájékoztató közegészségügyi-járványügyi állomások és tanácsi közegészségügyi csoportok részére. 1966. május. 3. CSANÁDY MIHÁLY—

DR. GREGACS MARGIT: Szennyvízoxidációs tavak. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY, 1965. 10. 4. CSANADY MIHÁLY: Szennyvíztisztító berendezések hatásfokáról. Az Országos Közegészségügyi Intézet működése az 1962. évben. 94