Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Dr. Madár János-Csinády László-Gábos László-Ivánka Gyula-T. Kiss Jenő-Reviczky János: Hajdú-Bihar megye közkutas ivóvíz-ellátásának higiénés kérdései

kutak •száma 197 66 67 63 77 . 46 H _ 70 •f H 1 v/zmurek •száma tf 79f9 7967 | nem működő kufok ] vizmniák (kap/án tz/apása/i kulák er 1963 796í I | műkóotí já kutak II y/zmő vek 1. ábra. Vezetékes vízellátással rendelkező települések közkútjainak állapota nás, 34 (4,7%) tározóaknás, 148 (25,7%) pozitív nyomású artézi kút, 34 (4,7%) pedig ásott kút. A műszaki felülvizsgálás során kiderült, hogy 682 közkutunk 43,2%-a műszakilag kifogásolható. Itt előre bocsáthatjuk, hogy ez lényegesen nagyobb szám, mint amit a higiénés vizsgálatok alapján kapunk, mivel a „jó kút" fogalmát a műszaki szervek szigorúbban bírálják el, mint az egészségügyiek, és nem minden műszaki meghibásodás okoz következetesen laboratóriumi kifogásoltságot (7). Az ásott kutakon kívül nagy műszaki kifogásoltságot mutatnak a tározó és szerelőaknás kutak is. Ezek közül legfigyelemreméltóbb a szerelőaknás kutak 49,2%-os műszaki kifogásoltsága a kutak nagy száma miatt (466 db). Továbbiakban vizsgálatainkat leszűkítjük a szerelőaknás kutakra. Pozitív nyomású artézi kútjaink ugyanis jellegüknél fogva biztosan megfelelő vizet szolgáltatnak. Ásott és tározóaknás kútjaink száma kevés és eleve nem megfelelőek. Ezért laboratóriumi vizsgálati eredményeinket a szerelőaknás kutak műszaki adottságaival vetjük össze, és az ebből eredő következtetéseket állítjuk további munkánk előterébe. A kutak higiénés értékelését úgy döntöttük el, hogy négy év 1959, 1961, 1963 és 1965 évek laboratóriumi vizsgálatát vettük alapul. Ahol a laboratóriumi eredmények teljes számban, vagy egy eredmény kivételével jónak bizonyultak, azt a kutat „megfelelőnek" tekintettük, ahol viszont a négy év vizsgálatai között egynél több minta eredménye volt kifogásolható, azt „nem megfelelőnek" minősítettük. A 466 db szerelőaknás kút közül 237 db (51%) műszakilag kifogástalan volt, 229 kútnál (49%) komoly műszaki hiányosságokat derítettek ki. Ugyanakkor a többi éves laboratóriumi vizsgálati anyagot átvizsgálva a fentiek szerint 297 kút vizét találtuk következetesen megfelelő ;nek (64%), míg 169 kút vize (36%) adott kifogásolt eredményt. A műszaki és laboratóriumi eredmények tehát nem fedik egymást. Ennek oka valószínűleg az, hogy a műszaki szervek szigorúbban bírálnak mint az egészségügyiek, valamint, hogy a műszaki hiányosságok csak bizonyos körülmények között mutatkoznak a laboratóriumi eredményeken. A 237 db műszakilag jónak minősített szerelőaknás kútnál a laboratóriumi vizsgálatok csak 200 kút esetében (84,3%) adtak „megfelelő" eredményt. 37 kút vize „nem megfelelőnek" minősült. Ez részben mintavételi hibával magyarázható. Oka lehet ezen kívül az is, hogy egyes műszaki hibák csak időlegesen állnak fenn, melyeket kijavíthattak a műsaki ellenőrzés időpontjára. A műszakilag rossznak minősített szerelőaknás kutak száma 229. Ezek műszaki meghibásodása két nagy csoportra osztható: 1. A karbantartás hiányaira visszavezethető hibák, (pl. szivattyúszerkezet tömítetlen, csurgalékvíz visszafolyás, fagycsap nem megfelelő volta stb.) 2. Kútfejkiképzés hiányosságaira visszavezethető hibák (pl. aknakiképzés nem vízzáró, lefedés nem tökéletes, búvónyílások fedlapjának töredezettsége, az anyacső rövid és nyitott volta stb.) Mindezen hibák általában együttesen fordulnak elő. Mégis uralkodó jellegük szerint azt tallátuk, hogy a műszakilag kifogásolt kutak közül 107-nél (46,7%) karbantartási, 122-nél (53,3%) kútfejkiképzési hiba áll fenn elsősorban. Ezt követően itt is megkíséreltük összefüggésbe hozni a műszaki meghibásodásokat a négy évre visszamenőleg kapott laboratóriumi vizsgálati eredményekkel. Megállapítottuk, hogy a karbantartásra viszszavezethető hibák nem jelentkeznek többségükben együtt a laboratóriumi kifogásoltsággal. Ez azzal magyarázható, hogy a műszaki hibák egy részét, főleg melyek csekély anyagi kihatással járnak és kihatnak a kút üzemképességére is, időközben kijavítják, s a mintavételek időpontjában nem mindenkor állanak fenn. A műszaki hibák nagyobb része a helytelen kútfejkiképzésből ered. Ezen hibák általában időtállóak, kijavításuk csak felújítás során történik. A laboratóriumi eredményeken önmagukban véve mégis csak rapszodikusan jelentkezhetnek, hiszen pozitivitást csak akkor okoznak, ha a talajvízállástól, illetve a csapadékviszonyoktól függően szennyezett víz jut a kútba. Ezért négy évre visszamenőleg ebből a 122 kútból származó valamennyi vízmintát egyenként összehasonlítottuk a mintavételek időpontjában mutatkozó talajvízállással és időjárási viszonyokkal. A talajvízállást a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság figyelőkútjainak adataiból állapítottuk meg. A csapadékviszonyok számszerű adatait a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Meteorológiai Intézete bocsájtotta rendelkezésünkre. Figyelembe vettük a vízmintavételi időpontokat megelőző 7 napnál hosszabb idő óta tartó esőzést, vagy a 10 mm-nél nagyobb csapadékot. Ezen úton végzett vizsgálataink eredményeként 122 kútfej kiképzési hibával rendelkező kút közül 74-et (60,6%) magas talajvízállással lehetett összefüggésbe hozni. Ezen kutak közül 67-nél (54,9%) igazolták a laboratóriumi eredmények a műszaki megállapításokat. Mindössze 7 kút mutatott jó laboratóriumi eredményt, melyekről viszont kiderült, hogy véletlenül minden esetben száraz, aszályos időben küldték be vízmintákat laboratóriumi vizsgálatra. Vizsgálataink helyességét alátámasztotta az is, hogy Hajdú-Bihar megye területének mintegy kétharmad része magas talajvízállású terület. Továbbá, hogy a talajvízállás lassan változó folyamat, mely esetleg több hétig is fenntarthatja szennyező hatását. Időjárási viszonyokkal a kutak műszaki meghibásodását csak kisebb számban sikerül összefüggésbe hozni. Módszerünk szerint mindazon kútfejkiképzési hibával rendelkező kútból származó vízmintákat megvizsgáltunk az időjárás, csapadékviszonyok relációjában, melyeket magas talajvízállással nem lehetett összefüggésbe hozni. A 48 db ilyen módon vizsgált kútról kiderült, hogy a műszaki meghibásodás kb. fele arányban mutatkozik a laboratóriumi eredményekben. Mindez érthető, hiszen a csapadékviszonyok változása igen rövid idejű behatás, s ha a kút megmintázása nem ebben az időben történt, laboratóriumi pozitivitás nem jelentkezhet. Vizsgálataink bizonyították, hogy a kutak megmintázása kényelmi szempontok, 92