Hidrológiai tájékoztató, 1967

2. szám, november - Dr. Scheuer Gyula: Az egri források vízföldtani vizsgálata

5. ábra Az egri források és a közvetlen környékén előforduló karsztvizek összes szilárdanyag tartalma I Ca ing ] Na ]HCO

S iä so* 11 et 6. ábra. A források és karsztvizek összetételének grafikus ábrái mg egyenértékben 1. Nagymedencei forrás; 2. Tükör fürdő; 3. Gőzfürdői medence; 4. József forrás; 5. 11. sz. fúrás vize; 6. Kossuth utcai kút; 7. Erzsébet forrás; 8. III. sz. vízmű kút; 9. 1. sz. fúrás; 10. 8. sz. figyelő kút; 11. Andornaktályai kút; 12. Bervai karsztakna vetlenül települ a kavicsos réteg, illetve ahol a vízszállító vető, vagy karsztos járat érintkezik a folyóhordalékkal. 3. A hozammérések alapján a források területén kb. 12 200 m

3/nap vízmennyiséget hasznosítanak. A létesítmények a víz természetes nyomásviszonyainak kihasználásával üzemelnek. Gépi víztermelés jelenleg nincs. 4. Az összefüggés-vizsgálatok szerint a források egymással kapcsolatban vannak. Ezért új vízkivételek vagy a meglevőknél nagyobb víztermelés csökkenti a források és kutak hozamát, veszélyezteti a jelenleg kialakult, igen kedvező és gazdaságos üzemelési körülményeket. A források és kutak vízutánpótlódása adott és meghatározott mennyiség egy bizonyos szinten. Ennél több vízmennyiség kitermelése a kialakult vízháztartási egyensúly megbomlásához vezet. Vizsgálataink szerint 1000 l/p víztöbblet elvétele a rendszerből már üzemzavarokat okoz. Ez azt jelenti, hogy a hélyi adottság kihasználtsága már megközelíti a határértéket és új vízkivétel idővel károsan kihat a meglevő összes forrásra. 5. Az egri langyos források a kémiai vizsgálatok alapján a radioaktív egyszerű hévizek csoportjába tartoznak (4; 5. és 6. ábra). Ezért a víz ivási és köztisztasági felhasználásán kívül gyógyászati célokra is alkalmas. IRODALOM 1. ALMASSY B.: Eger város északi részének vízellátása. (HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. 1964.) 2. ALMASSY B.—

SCHEUER GY.: Egri források vizsgálata. (FTI szakvélemény, 1964.) 3. BALOGH K.: Az észak-magyarországi triász rétegtana. (FÖLDT. KÖZL. 1950.) 4. GOBEL E.: Eger városi vízmű új hévízi ártézi kútja. (HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ, 1962.) 5. KARÁCSONYI S.—

SCHEUER GY.: Vízgazdálkodási kérdések az egri langyos forrásokról (kézirat). 6. KILÉNYI T.: Felsőtárkánytól K-re eső terület földtani vizsgálata (MAFI Évi Jel. 1953.) 7. SCHULHOF ö. szerk.: Magyarország ásvány és gyógyvizei (Bp. 1957.) 8. SCHMIDT E. R.: Geomechanika (Bp. 1957.) 9. SCHRÉTER Z.: Az egri langyosvízű források. (FÖLDT. INT. ÉVKÖNYVE, XXII. évf. 1923.) 10. SCHRÉTER Z.: Az egri vízvezeték hévízi artézi kútja. (HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XII. 1923.) 11. SCHRÉTER Z.: A Bükk hegység geológiája. (Beszámoló a Földt. Int. vitaüléseiről, V. évf. 7. füzet, 1943.) 12. SCHRÉTER Z.: A Borsod—Heves megyei barnakőszén medencék hidrogeológiai viszonyai. (HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY, 19.0.) 13. SCHRÉTER Z.: A Bükk hegység régi tömegének földtani és vízföldtani viszonyai. (HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY, 1954.) 14. TANAI J.—VIGH GY.: Az egri fürdők melegebb vízzel való ellátása (FTI szakvélemény, 1956.) 15. VADÁSZ E.: Magyarország földtana (Bp. 1960.) 16. ZÉTÉNYI E.: Az egri melegforrások vízhozamai stb. (HIDROLÓGIAI TAJÉKOZTATÓ, 1966. 90—96.) 71