Hidrológiai tájékoztató, 1967
1. szám, május - Dr. Dobos Irma: A Zagyvavölgy Pásztó és Hatvan közötti szakaszának vízföldtana
A Zagyvavölgy Pásztó és Hatvan közötti szakaszának vízföldtana DR. DOBOS IRMA OVF Vízkutató és Fúró Vállalat Jelentősebb feltárás hiányában a terület vízföldtanát ez ideig részletesebben nem vizsgálták. Üjabban több vízkutató fúrás létesült, és ezek elsősorban a fiatal harmadidőszaki és negyedkori üledékek vízföldtani adottságaira szolgáltattak értékes adatokat (I. ábra). Je/ma gt/a ra'zat | | Hotocín [MT I Mtinfmén | + + | Miocén andrzif |A A | Aí/octn andtzH/ufo Y//// A Pannónia/ ö/tdt* I I M/octn ü/eäe/r ['^J Sze/fény ira'nj/ 1. ábra. A Zagyvavölgy Pásztó és Hatvan közötti szakaszának vázlatos földtani térképe Vízföldtani viszonyok Fclsőtortónai, illetve annál idősebb képződmények rétegvize A vizsgált területen tortónai vagy annál fiatalabb vulkánitot a pásztói nagymélységű fúrások tártak fel. Annak ellenére, hogy az 5. sz. kutatófúrásban 408,6— 426,6 m között részben üledékes, részben vulkáni képződményt szűrőztek be, a víztároló kőzet tortónainál idősebb lehet. Az aránylag tömött piroxénandezitből semmiképpen nem származhat a hévízkút nagy vízmennyisége, legfeljebb hasadék, repedés, s még inkább vető mentén nagyobb mélységből. A pannóniai emelet utáni vetőt bizonyítja a közelben korábban lemélyített Pásztó 3. sz. (I. sz. távlati) fúrásban észlelt több jelentős rétegcsúszási felület, amely már a felsőpannóniai képződményben is jelentkezett (100 m-ben 40°, 152 mben 42°, 172 m-ben 58°-os). A fentiek alapján indokolt tehát feltételezni, hogy 1355 l/p 30,5 C°-os vízmennyiség vető mentén jutott a felszínre. A tőle 200 m-nél kisebb távolságra lévő Pásztó 3. sz. fúrás vízhozama nem csökkent, vagyis közvetlen összefüggés nincs a két kút között. A kút vízhozama azonban meglehetősen rövid időn belül lecsökkent, és az 1965-ös ellenőrző mérés szerint mindössze 550 l/p vízmennyiséget lehetett kinyerni a felszín felett 0,8 m-es szinten, a víz hőmérséklete viszont 32,1 C°-ra emelkedett. A vízhozamcsökkenésnek előidézője elsősorban a kút feltöltődése, mert csupán 414 m-ig lehetett a mélységellenőrzést elvégezni. Miután a strandfürdő vízellátása ezzel a vízmennyiséggel nem látszott biztosítottnak, ezért újabb mélyfúrásra került sor. A 7. sz. fúrás elérte ugyan a 450 m mélységet, mégsem sikerült a korábbi kút vízhozamát elérni. Az andezitösszleten belül a szerkezeti vonal nem jelentkezett, vízbeáramlást nem észleltek, így a miocénkori üledékes összlet igen gyenge kifejlődésű és vízszolgáltató rétegeit kellett megcsapolni. Petőfibányán az andezitet, amely felsőtortónai vagy annál fiatalabb lehet 1688,10—2003,00 m között vízszolgáltató képesség szempontjából szűrőzés nélkül kivizsgálták, és 24 óra alatt 6130 1, azaz 4,2 l/p vízmenynyiséget lehetett kinyerni a felszín alatt 379 m-es üzemi szinten. A nyugalmi vízszín a felszín fölé emelkedett 4,7 m-re. Ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy az andezit feltárása csak akkor járhat eredménnyel, ha a fúrást szerkezeti vonalra telepítik, amely alkalmas lehet nagyobb vízmennyiség szállítására. A Pásztón feltárt 5. sz. kút vize nagy klorid-, és szabad szénsavtartalma (1. táblázat) felhasználását erősen korlátozza. Megfelelő kezelés mellett, a strandfürdő vízellátására alkalmas. Figyelembe véve a hőmérsékletet és a vegyi összetételt, alkalikloridos és hidrogénkarbonátos hévíz, amely nagy kloridtartalma miatt a kloridos vizek csoportjába tartozik. Közelebbi kormeghatározásra azonban a vegyi összetétel sem alkalmas, de a kloridtartalom feltétlenül a víz „miocén jellegét" bizonyítja. Felsőtortónai üledékes kőzetek rétegvize A felsőtortónai üledékes képződmények vízszolgáltató képességét néhány fúrásban kivizsgálták Pásztó és Jobbágyi község területén. A Pásztó 3. sz. fúrásban a 277,9—332,4 m közötti finomszemcséjű homokréteget, homokkővel és andezittufával együttesen szűrőzték. A 200 l/p 25 C° hőmérsékletű felszín fölé emelkedő víz, valamint a 7. sz. kút 230 l/p vízmennyiség azt igazolja, hogy a tortónai üledékes összletből nagyobb vízmennyiséget nem lehet kinyerni. Ezt a feltételezést alátámasztja még a Pásztó 5. sz. hévízkút rétegpróbája is, ahol a végleges kút kiképzése előtt kivizsgálták a 364,4—384,2 és 393,8—398,2 m közökben az andezitkavicsot és homokkövet. A rendkívül gyenge utánpótlódás miatt mindössze 150 l/p vízmennyiséget adott a két réteg felszín alatt 150 m-en. Meglehetősen kevés, 15 l/p felszökő vizet is nyertek, hőmérséklete azonban a lassú vízáramlás miatt mindössze 18 C° volt (hasonló jelenséggel találkoztunk már Gyöngyöshalászon is), ahol ugyancsak tortónai rétegeket tártak fel). Ez az összlet a rétegvíz kedvező nyomása ellenére sem alkalmas kutak telepítésére, ezenkívül nagy a víz vastartalma (8,25 mg/l) és kloridtartalma (369 mg/l). A Jobbágyi 366,5 m-es artézi kút három rétegből nyeri vizét, s valószínűleg részben a szarmata üledékeket is bekapcsolták. Szűrőzésre került a 242,8—246,8, 264,3—266,7 és 270,7—278,2 m közötti szakasz. E három réteg mindössze 15 l/p kifolyó vizet szolgáltatott. A víz 5* 67
