Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Almássy Bálint-Dr. Scheuer Gyula: A Kács-sályi források vízföldtani viszonyai

ÖSSZEHASONLÍTÓ VÍZVEGYVIZSGÁLATI TÁBLÁZAT Megnevezés Kácsi forrás csoport Sályi forrás Megnevezés Tükör fürdő Főforrás 5. sz. fúrás Főforrás Tározó kőzet Felső eocén mészkő felső eocén mészkő felső eocén mészkő Felső eocén mészkő Vízhőfok C° 22,5 21,3 21,9 14,0 14,0 19,0 15,2 15,00 mg/l Th% mg/l Th% mg/l Th% mg/l Th% mg/l Th

0/ XÍ

1 /o mg/l Th% mg/l Th% mg/l Th% Na 8,0 5,5 8,5 8,5 32,8 21,6 18,8 10,5 40,4 22,6 27,8 18,5 15,5 15,5 31,3 18,9 Ca 82,9 66,2 87,7 69,0 76,5 58,2 105,5 66,5 95,7 62,5 81,9 60,6 86,6 61,0 74,4 52,8 Mg 21,6 28,2 20,4 25,6 16,1 20,4 21,7 22,9 14,2 14,9 17,4 21,4 26,3 30,0 24,5 28,0 S0

4 25,1 8,2 34,5 10,8 28,4 8,5 38,2 10,3 11,5 3,18 25,1 7,7 37,0 10,4 20,2 5,9 Cl 4,0 2,1 8,0 3,5 20,0 8,0 8,0 3,05 8,0 3,06 8,0 3,4 7,0 2,7 6,0 2,4 HC0

3 347,3 89,5 334,3 86,0 351,4 84,0 390,0 87,0 431,0 93,9 364,2 89,0 377,6 87,1 396,5 91,5 SiO, 10,4 — 10,0 — 7,5 — 10,0 — 7,5 — 7,5 — 10,0 — 5,0 — Szabad CO, 47,4 — — — 209,3 . — — — 304 — 203,5 — — — 287,6 — Oldott O, 4,27 — — — 3,74 — 9,62 — 6,44 — 2,75 — 9,15 — 4,20 — pH 7,2 — 7,0 — 6,6 — 7,0 — 6,6 — 6,6 — 7,0 — 6,5 — Összes száraz maradék 328,1 — 343,5 — 293,5 — 395 — 324 — 305 — 366,5 — 295,5 — Vizsgálat időpontja 1955. VI. 6. 1963. , 1964. VIII. 8. Hl. 25, 1963. VIII. 8. 1964. III. 25. 1964. III. 26. 1963. VIII. 8. 1964. IH. 26. Vizsgálta OKI FTI 1 FTI FTI FTI FTI FTI FTI zek hőmérsékletének növekedése a kémiai jelleget nem módosítja. A források vize a hőmérséklet és kémiai összetétel alapján az egyszerű kalcium-magnézium-hidrogénkarborátos szubtermális vizek csoportjába tartozik. III. Összefoglalás a) A feltárások és vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy a felsőeocén mészkő törései mentén jelentkező sályi és kácsi források vízföldtani viszonyai igen sok tekintetben hasonlók. Különösen érdekes a kácsi forrásterület, ahol a különböző hőmérsékletű vizek kis területen belül együttes előfordulására is sikerült magyarázatot találni a vízföldtani viszonyok tisztázásával. b) A források vízhozama a csapadékosság mértékétől és eloszlásától függően változik. A változás mértéke karsztforrások esetében ugyan még a kedvező vízhozamindexet adja, vízellátási célra való felhasználásuk érdekében azonban a források vízjárásának még további részletes vizsgálatát kellett előirányozni. c) A források vizének kémiai jellege azonos, mindegyik az egyszerű kalcium-magnézium-hidrogénkarborátos szubtermális vizek csoportjába tartozik. A vízhozamnövekedés mindegyik forrásnál az oldott sók mennyiségének csökkenésével jár együtt. A kácsi főforrásnál azonban kimutatható volt, hogy ezen az általános csökkenésen belül az Na és a HC0

3 mennyisége növekedett, mely a vízutánpótlódás irányában bekövetkezett változásra mutat rá. 76