Hidrológiai tájékoztató, 1967
1. szám, május - Gulyás István: Mélységi vizek nyomásállapota a kaposvári vízfeltáró fúrások tükrében
!20 2 A 6 a <30 2 A 6 3 § 200 'I • m A.f + + + + =H= 6. ábra. A rétegvíznyomás mélység szerinti változása a Toponári Vízmű területén 7. ábra. A rétegvíznyomás mélység szerinti változása a Hűtőházi Vízmű területén termelésének mintegy 40%-át (1200 m 3/nap vízmennynyiséget) a talajvizet megcsapoló úgynevezett szifon kutak szolgáltatják. A kutak vízhozama a legszárazabb időszakokban sem csökken a többéves megfigyelések szerint 600 m 3 alá. Az említett nyomásgrafikon alapján valószínűsíthető, hogy a mélységi vizek jelentős mértékben hozzájárulnak a talajvíz, s ezáltal a szifon kutak vízutánpótlódásához. A rétegnyomás valószínű eloszlása A bemutatott nyomásgörbék alapján a mélységi víztartók nyomásviszonyairól nyertünk felvilágosítást. Hogy a rétegvizek vízszintes irányú áramlásáról, utánpótlódási irányairól ugyancsak képet alkothassunk, vízföldtani hossz-szelvényeket szerkesztettem Almásy E. módszere (4) alapján. (8., 9. és 10., 11. ábra.) A szelvényekről megállapítható, hogy a rétegvizek a morfológiának megfelelően, azt követve áramlanak. Kitűnik az is, hogy a vízvezető rétegek nyomás és áramlási viszonyainak vizsgálatakor morfológiailag eléggé jól lehatárolható egységekkel kell számolnunk. A völgyek (Kapós és a rá merőleges oldalvölgyek) mintegy megcsapolják a mélységi víztartók vizét. Vagyis a pozitív nyomásviszonyok e helyeken jutnak leginkább érvényre. A görbék meredek lejtési szöge (8., 10. ábra) finomodó üledékváltozásra, valamint a Kapós és a Textilművek alatti völgy tektonikus eredetére utal. Bár csak kb. 30 km 2-es területre terjedtek ki vizsgálódásaim, amelyen belül a rétegvizek áramlási és nyomásviszonyait tisztázni próbáltam, — kitűnik, hogy sok egységgel, változással találkoztunk e tekintetben. Beszivárgási helyekként, amely irányból a vízvezető rétegek utánpótlódásukat kapják, a völgyeket kísérő dombvonulatokat kell tekintenünk. A 11. ábra látszólag ellentmond a fentieknek, ugyanis az áramlásgörbe lefutása nem követi a morfológiát. A szelvény É—D-i irányban a Hűtőház kismélységű (20 m körüli) artézi kútjainak adatait felhasználva készült, és az első nyomás alatt lévő rétegre vonatkozik. A görbe lefutásából a legfelül elhelyezkedő rétegcsoport vizének talajvízzel való keveredésére következtethetünk. Az áramlásgörbe lefutásán ezért tapasztalható a „rendellenesség". A rétegvíznyomás és a földtani felépítés közötti öszszefüggések vizsgálata nem volt célom, ezért jelen dolgozatban ezekkel a tényezőkkel csak érintőlegesen foglalkoztam. ábra. A rétegvíznyomás valószínű eloszlása a Fácánosi Vízmű — Császárréti Vízmű szelvényében 5 Hidrológia 65