Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Dr. Schmidt Eligius Róbert: A hévízfeltárás adottságai és lehetőségei Magyarországon

1 2 3 4 5 6 7 8 95 1965 Szeged, Klinika 81-,81 2004,0 + 3,4 1710 + 1,0 96 1965 Szombathely 212,90 700,0 —53,2 300 —88,3 97 1965 Hévíz, Kórház 112,347 65,0 (63,4 csöv.) — 0,6 1000 2100 3000 — 0,9 - 1,9 - 2,3 98 1966 Szombathely 212,23 950,0 —48,4 654 —86,8 99 1966 Nyíregyháza, Tanárképző 106,25 900,0 + 1,3 1560 —21,3 100 1966 Magyaróvár (VITTJKI) 120,41 1996,0 33,0 1300 + 6,0 101 1966 Szentes, Új Barázda TSz, 84,81 2014,0 + 36,0 1470 + 1,3 102 1966 Dunaföldvár 96,213 623,5 + 9,24 800 —12,5 103 1966 Győr II. 112,13 1992,0 1150 + 1,5 104 1966 Nagylak II. 89,51 858,9 + 4,5 460 + 1,3 105 1966 Nagyhalász 96,93 640,0 + 5,5 480 —12,05 106 1966 Szolnok, Tiszaszálló 89,02 1200,0 —27,0 875 + 0,9 107 1966 Szolnok, Vegyi-művek 88,68 1073,0 + 1300 + 1,0 103 1966 Gödöllő 203,71 2506,0 109 1966 Orosháza MgTsz (Dózsa) 90,85 1611,0 1400 X= Pl

3 felsőpliocén (levantei) PP/

3 felsőpliocén alsó része Pl

2 középsőpliocén (felsőpannóni) Pl'/a középsőpliocén alsó része Plj alsópliocén (alsópannóni) Pl pliocén általában hető. A második mezozóos kratoszinklinális Inkétől— Sátoraljaújhelyig húzódik. Ezen belül felszíni kibúvás csak a borsodi Bükk hegységben van, néhány mélyfúrás azonban, mint pl. a Bugyi-i stb. folyamatosságát valószínűsíti. A harmadik mezozóos pászta az, amely a Mecsek hegységet foglalja magában és Kiskőrösön, Rákóczifalván, Hajdúszoboszlón, Debrecenen át követhető. A negyedik mezozóos sáv a Villányi hegységen, Tótkomlósón és Nagyszénáson halad át. Az ÉNy-DK-i irányú haránttörések a mezozóos oásztákat árkokra és sasbércekre szabdalták fel, úgy, hogy ezek rögei csapásirányban ma különböző mélységekben lelhetők fel, ami a karszt-hévíz feltárásának gazdaságossága szempontjából feltétlenül figyelembe veendő. Melegvízfeltárás céljából a pannóniai üledéksor homokos vízvezető szintjein belül a felsőpannóniai. elsősorban pedig az alsó- és felsőpannónaiai összlet határán lévő és ma is sokhelyütt (Karcag, Hajdúszoboszló. Debrecen, Szentes, Szeged stb.) melegvizet szolgáltató hévizes rétegek jönnek számításba. Hazánk területének nagyrészét borító pannóniai üledéskor fekvője a Bakonytól ÉNy-ra a Kisalföld felé 2500 m mélységig fokozatosan mélyül, DNy-i irányban a Dráva völgye felé sem sokkal kisebb mélységig nyúlik le. A Duna— Tisza-közén és a Tiszántúlon a pannóniai rétegösszlet DK felé általában erősen" ki vastagszik s fekvője helyenként 3000 m-re van az Adria szintje alatt. Az alaphegységet átszelő törések azonban, aránylag nem nagy távolságokon belül is, igen különböző mélységekbe zökkentették a pannóniai rétegösszletet. Budapest.— Gyöngyös—Eger—Miskolc vonalától ÉNy-ra a pannóniai rétegsor általában hiányzik, vagy erősen elvékonyodik. Az ott a felszínen megjelenő óharmadidőszaki képződmények hévízfeltárás szempontjából nem jönnek számításba. Az alsó- és felsőpannóniai összlet határán hévíztartalmú rétegek különösen az Alföld DK-i részén, a Kisalföldön és a Dráva mentén fejlődtek ki. Szeged/— Szolnok—Hajdúböszörmény vonalától az ország déli 46