Hidrológiai tájékoztató, 1967
2. szám, november - Dr. Scheuer Gyula: Az egri források vízföldtani vizsgálata
A vizsgálatok eredményeinek kiértékelése 1. A források vízföldtani viszonyainak tisztázására, valamint a vízhasznosítási célokból telepített fúrások (2. ábra) szolgáltatta adatok alapján megállapítható, hogy a források alatt erősen karsztosodott triász és felsőeocén mészkőből álló „sasbérc" helyezkedik el vízzáró képződményekkel — agyag, vulkáni tufa — körülhatárolva (3. ábra). A mészkő rögöt minden irányA törések iránya ÉNy—DK-i, illetve ÉK—DNy-i. Az egymással közel párhuzamos vetők száma nagy és az 1. ábrán feltüntetettek csak a jelentősebbek. A „sasbérc" legmagasabb pontja a József és a Tükör fürdői források környékén van. Ezt az 1. sz. fúrásunkkal is sikerült bebizonyítani. Ezzel magyarázható, hogy ezen a részen található meg a természetes források legnagyobb része és itt mutatkozik a legnagyobb vízhozam, a mesterséges feltárásokat figyelmen kfÉNY A-A szelvény DK EK B-B szelvény DNY | i 1 i | mtszki (Felsóeocén) a tűzkő breccsa (Eocén) | I t mészkő (Triász) \ \ veti 0,0 10,020ft 30,040,050,0 sop J 2.furás (158,5 Bf) 4.fúrás /.fúrás 7.fúrás (157,9Bf) (157,8 Bf) (157,0Bf) 3. ábra Vázlatos földtani szelvények a forrás területéről ból vetők zárják le és ezek mentén érintkezik a vízzáró képződményekkel. Az É-i szárnyon miocén vulkáni képződmények vannak, a Ny-i és D-i részen oligocén agyagrétegek települnek, a K-i oldalon ezenkívül miocén képződmények is ismeretesek. A kiemelt mészkőrög peremi töréseit a III. sz. vízműkút, továbbá 3—4 sz. próbafúrásunk egyértelműen bebizonyították. vül hagyva (3. ábra). A kiemelt mészkőrögön belül is kisebb vetődések mutathatók ki. 2. A feltárások eredményei alapján a források és kutak vize egyaránt a magasan kiemelt helyzetben levő triász, illetve felsőeocén mészkőből, illetve annak peremi töréseiből származik. A természetes források minden esetben ott jelennek meg, ahol a mészkőre közc 30c° 50•11 40403020• 5 •i «« oto ®tt 30 20 •12 ®, e,<3 VT7 •6 101010 —r20 30 AO Na mg/L 50 60 —r~ 10 —i—• 20 30 40 SOj, mg/L 50 60 4. ábra. Az egri források és a közvetlen környékén előforduló karsztvizek Na és SO 4 tartalma 1. fúrás 3. fúrás (l57,88Bf) (156,43 Bf) 0 50 100m I iszap, feltöltés (Holocén) RR'& B homokos kavics (Holocén) Y// A agyag, márga (Oligocén) 0 mészmárga (Felsöeocén) 70