Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Dr. Cziráky József: Gyógyfürdőügyünk helyzete

szerkesztésében több nyelven kiadott ismertetés jelent meg. Az évek folyamán kilenc kiadást ért meg a Ma­gyarország fürdőinek, ásványvizeinek és üdülőhelyeinek ismertetésével foglalkozó, Frank Miklós dr., Kunszt János dr. és Rausch Zoltán dr. által írt kiadvány az Or­szágos Balneológiai Egyesület kiadásában. 1937-ben Bu­dapesten volt az első Nemzetközi Fürdőügyi Kongresz­szus 36 állam részvételével. A felszabadulás után, 1949-ben Magyarország gyógy­fürdőiről Aujeszky László dr., Papp Ferenc dr. és Frank Miklós dr. ismertetést írt a Balneológiai Könyvtár első kötetében. Ugyanebben a sorozatban jelent meg Papp Ferenc dr., Sarló Károly dr. és Frank Miklós dr. össze­foglalása a magyarországi ásványvizekről. A Magyar Tudományos Akadémia kiadásában jelent meg 1957­ben Scliulhof Ödön dr. által szerkesztett „Magyarország ásvány- és gyógyvizei" című munka, Csajághy Gábor, Frank Miklós dr., Papp Ferenc dr., Papp Szilárd dr. és Schulhof ödön dr. által írt tanulmányokkal. Végül az egész országra vonatkozó, összefoglaló bal­neológiai tárgyú könyv jelent meg 1962-ben Farkas Károly dr., Frank Miklós dr., Schulhof Ödön dr. és Székely Miklós dr. szerkesztésében „Magyarország gyógyfürdői, gyógyhelyei és üdülőhelyei" címmel. A fürdőügyi kutatás elősegítésére az 1952-ben alakult Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet keretében műkö­dött az Országos Balneológiai Kutató Intézet, melynek 1966-ban történt megszűnése után is tovább folyik a balneológiai kutató munka az Országos Reuma és Für­dőügyi Intézetben. A társadalmi erők összefogására alakulóban van a Magyar Balneoklimatológiai Társa­ság és hathatós támogatást jelent fürdőügyünk fejlesz­tésében a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Bal­neológiai Szakbizottsága is. Fürdőügyünk fejlődési iránya A közelmúltban alakult Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság alapvető célkitűzése, hogy minél több ás­vány- és gyógyvizet használjanak fel hazánkban a bete­gek gyógyítására. A cél eléréséhez egyrészt szükséges, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű ásvány- és gyógyvíz legyen, másrészt, hogy kellő számú gyógyfür­dő üzemeljen. Köztudomású, hogy Magyarország a világ ásvány- és gyógyvizekben leggazdagabb országai közé tartozik. Ta­lán ez az oka annak, hogy eddig nem értékeltük ezt a természeti kincsünket eléggé. Schmidt E. Róbert dr. és Bélteky Lajos kiértékelő munkáiból tudjuk, hogy ha­zánk nagy részén megvan a lehetőség termális ásvány­és gyógyvíz feltárására egyrészt a felső- és alsópannó­niai réteghatáron levő porózus (homok, homokkő) réte­gekből, másrészt a medencealjzat mezozóos karsztos kő­zeteiből. A mélyfúrású ásvány- és gyógyvizes kutak száma rohamosan emelkedik. Halaváts Gyula által 1896-ban készített összeállításban 4 db 35 C°-nál me­legebb vizű artézi kút szerepel a mai Magyarország te­rületén (Budapest—Margitsziget I., Budapest—Város­liget I. és Harkány I—II. kutak). Ezzel szemben 1965­ben az Országos Közegészségügyi Intézet részéről Papp Szilárd, dr. által készített összeállításban 183 vegyelem­zett, 35 C°-nál nagyobb hőmérsékletű hévízkút van, összesen pedig — Bélteky Lajos adatai szerint — 1965. július 1-én Magyarországon 242 db 35 C°-nál melegebb vizű hévizes kút volt. A kedvező hévízfeltárás hazánk­ban lehetővé tette, hogy a hidegvizű gyógyfürdők he­lyett melegvizű ásvány- és gyógyvizes fürdők létesülje­nek. A 48 egész éven át üzemelő fürdő közül, hideg ás­vány- és gyógyvizet csak 4 használ fel melegítve (Ba­dapest—Pesterzsébet, Balatonfüred, Balf és Parád­fürdő). A mélyfúrású kutak számának növekedése miatt megnövekedett a jelentősége az ásvány- és gyógyvizek mennyiségi és minőségi védelmének. A felszíni és fel­szín alatti vizeknek a szerző által 1954-ben javasolt egységes jogi szabályozása a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény megalkotásával megtörtént. A törvény 16. §-a intézkedik — többek között — a gyógyászati cé­lokra szolgáló víz mennyiségének és minőségének megóvásáról is. A törvény végrehajtásáról a 32/1964. (XII. 13.) Korm. sz. rendelet, a vízügyi államigazga­tási eljárásról pedig a 31/1965. (V. É. 1966. 2.) OVF. sz. utasítás intézkedik. Ásvány- és gyógyvíz védőterület megállapításánál egyelőre a közcélú vízvezetéki ivóvíz­ellátásra szolgáló víznyerő helyek védőterületéről és védősávjáról szóló 11/1961. (Eü. K. 7.) Eü. M. számú OVF.—Eü. M. Együttes utasítást alkalmazzák analógia alapján. Áz Országos Vízgazdálkodási Keretterv XIII. feje­zete az ásvány- és gyógyvizek, hévizek hasznosításáról szól., Magyarország ásvány- és gyógyvíz készlete 1960­ban 400 000 m 3/nap volt, ebből Budapest készlete 70 000 m 3/nap. Vegyelemzett ásvány- gyógyvizes kút, forrás, tó van összesen 291, mely közül balneológiai cél­ra 201-et használnak fel. Ezeknek a száma örvendete­sen nő. Az ásvány- és gyógyvíz kincsünk balneológiai hasz­nosítására 48, egész éven át üzemelő fürdőtelep létesült, ezek közül 10 Budapesten üzemel. Csak nyáron üzeme­lő ásvány- gyógyvizes fürdőtelep 75 van, ezek közül 5 Budapesten. Ásványgyógyvíz palackozó üzem Budapes­ten 3, vidéken 13 üzemel. Sajnálatos tény, hogy Buda­pest ásványvízellátásában az elmúlt években komoly nehézség merült fel annak ellenére, hogy Budapesten van megfelelő mennyiségű és minőségű ásványvíz. A fürdőintézményeknek, ásvány- és gyógyvizeknek az új fürdőügyi jogszabályok szerinti felülvizsgálata, törzskönyvezése és minősítése folyamatban van. Cél az, hogy a minősített fürdőintézmények, ásvány- és gyógy­vizek az eddiginél nagyobb megbecsülésben részesülje­nek. A hévizek hasznosításánál műszakilag megoldható a többcélú (komplex) hasznosítás, csak a berendezést kell megfelelő módon kialakítani. Sok gondot okoz hévi­zeinknél a vízkőlerakódás és a korrózió. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság keretében folynak kísér­letek, és remény van arra, hogy ezt a fontos kérdést is sikerül megoldani. A fürdőtelepek létesítésénél hiva volt, hogy az egyes tervezőintézeteknek nem volt kellő tapasztalata a für­dők tervezésénél és emiatt gazdaságtalan és műszaki­lag hibás tervek is készültek. Ennek kiküszöbölésére az É. M. Típustervező Intézet megbízásából 1963-ban Kin­csi István és Csiszár Sándor elkészítette a tisztasági fürdők strandfürdők, sportuszodák és gőzfürdők terve­zési irányelveit. Az országos jelentőségű gyógyfürdőket nem lehet tipizálni a tervezési irányelveket elbíráló szakbizottság megállapítása szerint. A körzeti és helyi feladatokat ellátó gyógyfürdők tervezési irányelveinek összeállítása folyamatban van. 3. kép. A hévízi új téli fürdő építkezése 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom