Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Dr. Juhász András: A Diósgyőr-tapolcai vízkutatás eredményei

hó késéssel. A július—augusztusi vízszolgáltatás magas értéke pedig a május végi és június eleji bőséges csapadék következménye. Az 1964-es adatok ilyen összehasonlítási alapul már nem használhatók, mivel: 1. az egyes források vize jobban összekapcsolódott az új rendezések idején; 2. 1964. óta egész háztömbök épültek fel Egerben, ezek vízszükséglete a kutak, ezeken át a források vizét a nyári félévben jobban igénybe veszi; 3. az utcai öntözéshez a vizet a Versenyuszoda medencéjéből szívják. Ez főleg vasárnap történik, ugyanakkor vizet is cserélnek, a mérésre is ekkor lenne egyedül mód és alkalom. A rendszeres, folyamatos mérés tehát ezek után nem oldható meg. A hévíz értéke Az egri hévizek gyógyító hatását arra hivatott orvosok sokszor és terjedelmesen értékelték. Itt a gyógyhatás eredetére szeretnék rámutatni. Ugyancsak dr. Papp Szilárd professzortol származik az a megállapítás, hogy az itteni források vize naponta 50—60 Q gyógysót hordoz. Igen jelentősek azon gyógyítótényezők, amelyek a vizek rádiumemanáció tartalmából adódnak. Itt mindig megjegyzik a szakértők, hogy ezen tulajdonság elsősorban a feltörő gázhoz kötött, a víz annak csak 1/6, 1/8-át tartalmazza. Eger város lakói radioaktív vizet fogyasztanak. Nem mutattak még rá a víz magasabb hőmérsékletét jelentő értékre. Kérdés, mennyi fűtőanyagot takarít meg a város lakossága az alábbi elgondolás szerint? A város vízfogyasztása óránként 400—450 m

3. Az egyszerűség kedvéért 400-al fogunk számolni. A vízvezetéki víz hőmérséklete a szélső területeken, ahol a csőhálózatban lehűl, 16 C°, a folyamatos hálózati területeken a kútból közvetlenül kapják a vizet, itt 24 C°-ot is elér. Ugyancsak a könnyebb számítás kedvéért vegyünk 20 fokos átlagot. Gondoljuk el, mennyi megtakarítást jelent időben is, ha akár a háztartási, akár a tisztálkodási vizet nem a források és kutak átlagos 10 fokáról kell felmelegítenünk, hanem 20 fokról kell elindulnunk. A számításokat elvégezve a 400 m

3 víznek 10 fokról 20 fokra való felmelegítéséhez 12,50 q egercsehi szénre (3200 kai. értékkel) lenne szükség, ami azt jelenti, hogy fűtőanyag megtakarításunk napi 30 tonna egercsehi szénnek felel meg. Külön számítással megkaphatnánk azt az értéket is, mit nyer a versenyuszoda, a gőzfürdő, s a mosoda is a 20—24 C°-os hőmérsékletű víz kalória értékével. A Diósgyőr-tapolcai vízkutatás eredményei DR. JUHÄSZ ANDRÁS Borsodi Szénbányászati Tröszt A diósgyőri várrom környékén források és vízfeltárások több helyen ismertek. Ezek hozama nagy, hőmérséklete kis mértékben változik. Ha ezeket térképen ábrázoljuk azt látjuk (1. ábra), hogy a 22 C° hőmérsékletű források közel K—Ny-i, a 17 C° körüli hőmérsékletűek pedig ÉK—DNy-i vonal mentén, míg a kisebb hőmérsékletűek a fenti feltételezett törésektől távolabb helyezkednek el. Ezt a megfigyelést az 1—6. sorszámú sekélymélységű kutatófúrások is igazolják. Az 1964. év őszén kutatás indult meg azzal a céllal, hogy a lakosság ivó- és a strand vízellátása érdekében a Strand-forrás hozamát és vizének hőmérsékletét növeljük. A feltételezett melegvíz feltárására alkalmas K—Ny-i irányú törést a Szt. György-forrás, illetve túlfolyó bontása alkalmával mértük be. A vízkutatásnak kétféle terve készült el: 1. lejtősaknával kb. 20 m mélységben harántoljuk a feltételezett K—Ny-i és ÉK—DNy-i irányú törés kereszteződési síkjait (1. ábra), 2. függőleges aknát mélyítünk a már megbontott Szt. György-forrás túlfolyó helyein. A lejtősaknás megoldást azért választottuk, mivel a mészkő fedett lévén, a törés pontos helyét nem ismertük és a várható nagyobb vízhozam nagy műszaki felkészültséget és biztonsági előírásokat igényelt volna. A terv készítői várható eredményként 1—2 m

3/p hozamú, 24—25 C° hőmérsékletű vizet jelöltek meg. A lejtősakna az alábbi rétegsort harántolta (függőleges vastagság): nyirok 0,67 m v mészkőtörmelék (világos, szögletes és kissé legömbölyített mészkő, barna és sárga agyagos kötőanyaggal) 4,44 m világos, erősen repedezett mészkő 1,70 m világos, kissé repedezett mészkő 2.76 m 9.57 m A lejtősaknát a lemélyített hossz után tervezett vízbeáramlások miatt vízszintes vágat kihajtásával folytattuk. A vízbeáramlások a repedések mentén Ny-i irányból történtek (2. ábra I—IV. sz. vízbetörések). A vízbeáramlás hozama kezdetben 1100—1200 l/p volt, amely később 798,8—821,0 l/p között ingadozott (1964. VII. 2.4—1964. IX. 11.). A szintes egyenes szakasz végén mindinkább tömörebb, kevéssé repedezett mészkövet kaptunk, és mivel a langyos víznyerés szempontjából a feltételezett K—Ny-i irányú vetőt átharántoltuk, a másik vető (ÉK—DNy-i) mellett langyos vízbetörésben nem reménykedtünk, csupán az eltérő vélemények bizonyítására 2 db 4

=-os lejtésű kutatófúrást mélyítettünk. A kutatófúrásokkal a Strand-forrás mögötti bemért ÉK—DNy-i irányú vetőt. kívántuk harántolni. Az 1. sz. kutatófúrás a vetőt 14,5 m-ben, a 2. sz. kutatófúrás 19,4 m-ben érte el. Az 1. sz. kutatófúrásból a többi vízbetörésnél kisebb hőmérsékletű (17,6 C°), 2—3 l/p hozamú (V. sz. vízbeszivárgás) vizet kaptak, a 2. sz. fúrásból nem történt vízbeáramlás. A mérések szerint a kőzet hőmérséklete 17—18 C° között változott. A víz hőmérsékletét tehát olyan módon kívántuk emelni, hogy megkeressük, illetve közelebb jussunk a vízfeltörés helyéhez. Ez legegyszerűbben a vízbeáramlás irányában történhetett volna, de mivel a víz hozamát is növelni akartuk, ezért a tömörebb mészkőben törtük meg a vágatot (90°-kal) és lejtős vágatban, ereszkeszerűen 5,45 m-rel jutottunk le mélyebben. Az ereszke jobb oldalán két helyről kaptunk vízbetörést (VI—VII. sz. vízbetörések), melyek hatására a III—IV-es számú vízbetörések megszűntek. A vízbetörések összhozama 956 1/p-re nőtt. Az ereszke végén az É—D-i irányhoz közeli vetőt harántoltuk. A vető másik oldalán 19,2 C°-ú csepegő vizet kaptunk. Ezért a vető mellett (a maeasabb szintű szintes vágattal párhuzamosan) visszafordultunk, hogy az I— IV. források vizét is egy helyen alacsonyabb szinten fogjuk be. Az^lsó szintes vágatban a VIII. sz. vízbetörés helyén mar 1160 l/p vízbetörést kaptunk, melynek hatására a felső vágatban minden vízbetörés elapadt. A vízfeltörést sikerült tehát egy helyen megfognunk, 96