Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Dr. Zétényi Endre: Az egri meleg források vízhozamai, különös tekintettel a víztelítődés és a csapadék évi eloszlásának az összefüggésére

A maximális telítődés alkalmával 1700 l/p, minimális emelkedés esetén 1218 l/p volt a vízhozam. Ez az átlagos telítődés 9,6 cm, az átlagos vízhozam pedig 1360 l/p. Ez az átlag jóval az idézett szakkönyv legkisebb értéke alatt maradt. Ebből az a következtetés származik, hogy a versenyuszoda forrásai az 1951—55-ös adatokhoz viszonyítva csökkenő vízhozamot mutatnak. Hangsúlyozom, 1958-ban még nem csökkenthétté a forrásbőséget az azóta elkészült 3-as és 4-es számú kút víztermelése. Az apadást a Petőfi tér l-es számú kút fokozottabb igénybevételével lehet magyarázni. E kút valószínűleg közelebbi, szorosabb mélyszerkezeti kapcsolatban áll a versenyuszoda forrásaival, mint a strandforrások alsó víztartó rétegeivel. A versenyuszodában az új mérések további csökkenést mutatnak. 1962. július 14-én a medenceszint telítődése után — amikor még nem kell számolnunk a vízoszlop nagy nyomásával —, az emelkedés óránként mindössze 7 cm volt. A vízhozam ezen emelkedés mellett 991 l/p. A vízoszlop telítődésével a vízhozam óránként még tovább csökkent A felhajtó erő a ránehezedő víztömeg súlyával nehezebben tud megbirkózni. A száraz nyár júliusban még nem éreztethette hatását. A vizhozäm csökkenése a 3. számú kút elszívó hatásával hozható kapcsolatba. 1962. október 7-én 8,5 cm-es emelkedést tapasztaltunk. E vízhozam ezen esetben is alig több mint 1204 l/p. A kismértékű emelkedést azzal magvarázzák az uszoda dolgozói, hogy „októberben már nem vették annyira igénybe a 3-as számú kutat, mint az előző száraz hónapok alatt". összefoglalva az eddigi tapasztalatokat: 1. A forrásvizek és kutak együttes vízhozama nem csökken, aggodalomra nincs ok. 2. A versenyuszoda forrásainak vízhőmérséklete is állandó. Vízhozama azonban határozott csökkenést mutat. Ennek oka a 3-as számú kút üzemeltetésében keresendő. Honnan származik a hőforrások vize? Dr. Schréter Zoltán főgeológus a forrásvizek eredetét a Bükk-hegység délnyugati eocén- és triász mészkővidékén lehulló csapadékra vezeti vissza. A víz a mészkőhegységeket átszővő repedéshálózaton mind mélyebbre hatol, míg az agyagpala útját nem állja. Innen — mint már olvastuk — a vetősíkok mentén a hidrosztatikai nyomás és a gázok felhajtó erejének hatására a felszínre tör. Ezek szerint a felszálló forrásokon át felmelegedett karsztvizet kapunk. A fenti megállapítás óta a környezetben újabb földtani kutatások folynak, a források kémiai elemzése is megtörtérit. Ugyancsak a Magyar Hidrológiai Társaság egri összejövetelén hangzott el az a megállapítás, hogy Eger forrásai vegyes vizű források. A csapadékból származó vadózus vízhez jelentős menynyiségű juvenilis víz is keveredik.'Erre az oldott alkatrészek (Si, F, Ca, Mg, K, N) első két, tagjának a jelenlétéből következtetnek. A juvenilis alkatrészek a magmás kőzetekből (gabbró, diabáz) származnak. Mivel a források vízhozamát elsősorban a nagyobb mennyiségű csapadék szolgáltatja, a továbbiakban arra a feltevésre szeretnék választ kapni, hogy a csapadékhozam ingadozása észrevehető-e a források vízhozamánál? A két jelenség között milyen összefüggés észlelhető? Az első összehasonlítást az Erzsébet-forrás vízhozama, s az Egerben lehullott csapadékmennyiség között végeztem. Erre a célra szerkesztettem az 1. ábrán bemutatott grafikont. Természetesen mind a vízhozam, mind a csapadékmennyiség azonos évből, 1958ból származik. A csapadékmennyiséget havi értékben, a vízhozamot l/'ó-ban tüntettem fel. Egyes hónapok alatt a forrásvizet kétszer is mértem, e hónapoknál 2 adat áll rendelkezésre. Erzsébet-forrás Sorszám A mérés ideje Víztelítődés (1/ó-ban) 1. 1957. december 22. 1350 2. 1958. január 4. 1285 3. 1958. január 18. 1253 4. 1958. január 31. 1149 5. 1958. február 14. 1199 6. 1958. február 28. 626 7. 1958. március 15. 621 8. 1958. április 11. 651 9. 1958. május 10. 914 10. 1958. június 13. 982 11. 1958. július 25. 1632 12. 1958. augusztus 10. ' 867 13. 1958. szeptember 26. 1224 14. 1958. október 10. 1380 15. 1958. október 17. 1314 16. 1958. október 24. 1584 17. 1958. október 31. 1500 18. 1958. november 7. 1284 19. 1958. november 14. 1280 20. 1958. november 22. 1134 21. 1958. december 12. 1254 22. 1958. december 19. 1212 1958. a csapadékosabb évek közé sorolható, az évi csapadékmennyiség Egerben 666 mm. A csapadék évi eloszlása is normális. Az évi maximum a sok évi tapasztalatnak megfelelően júniusra esik. Egy másod1. ábra. Az évi csapadékmennyiség és az Erzsébet-fürdő forrásának összefüggése 1958-ban 92