Hidrológiai tájékoztató, 1966 június
Dr. Zétényi Endre: Az egri meleg források vízhozamai, különös tekintettel a víztelítődés és a csapadék évi eloszlásának az összefüggésére
Az egri meleg források vízhozamai, különös tekintettel a víztelítődés és a csapadék évi eloszlásának az összefüggésére DR. ZÉTÉNYI ENDRE Tanárképző Főiskola, Eger A dr. Schulhof ödön szerkesztésében megjelent „Magyarország ásvány- és gyógyvizei" című hatalmas kiadvány összegezi, értékeli az egri természetes langyos források vizét mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Táblázatai az 1950—1955-ös adatokat is tartalmazzák. E források környezetének földtani felépítését, hegységszerkezetét, valamint a források képződését először dr. Schréter Zoltán főgeológus magyarázta. Földtani szelvénye ma is a kutatások alapjául szolgál. Természetes dolog, hogy az újabb fúrások a rétegösszletek finomabb tagolására is rámutatnak. Ilyen meglepő és érdekes adattal gazdagította ismereteinket dr. Gőbel Ervin geológus által leírt III. és IV. sz. artézi kút rétegsora is. Az egri turista szálló (Kossuth Lajos u. 26. sz.) előtti kút lefúrásakor még csak 320 m mélységben, de a Petőfi téren az ún. III. számú kút esetében már 110 m-nél elérték a triász-mészkövet. íme itt a fiatal üledékek alatt e mészkő „sasbérc" formájában ugrik ki a környezetében mélyebbre süllyedt rögök közül. E sasbérc fölött helyezkednek el a természetes források. A vetősíkok jelölik ki a víztartó rétegből felfelé igyekvő víztömegek útját. Bár a turista szálló előtti (IV. sz.) fúrás nem gazdagította jelentősen vízhozamunkat, annyi eredménynyel mégis járt, hogy a forráskörnyék mélyszerkezetét pontosabban megismerhettük. Nem mutattak' rá eddig szakirodalmunkban az egri hévíz rádiumemanáció tartalmának az eredetére. Az újabb fúráskor feltárt porfirit talán e kérdést is közelebb viszi a megoldáshoz. Élénken emlékezetünkben élnek még dr. Papp Ferenc professzor újat tartartalmazó gondolatai, amelyeket a Magyar Hidrológiai Társaság egri vándorgyűlésén vázolt. A kérdés ekkor is elhangzott. Honnan származik az egri víz különleges jellege? Dr. Papp Ferenc már akkor rámutatott, hogy a kérdés megoldásához a tágabb környezet földtani felépítését is figyelembe kell venni. Az okot keresve célzott a szarvaskői gabbróra, mint mélységi magmás kőzetre és a vulkáni eredetű diabázra. A mélyben Eger város alá is behúzódik a vulkáni kőzet porfirit alakjában. A Magyar Hidrológiai Társaság itteni hírverő vándorgyűlése adott kedvet az egri hévforrások tartós megfigyelésére. De mint klimatológiával is foglalkozó geográfust, az érdekelt elsősorban, hogy a vízhozam milyen összefüggésben van az időjárással (pl. a csapadék évi eloszlásával) ? Ennek felderítéséhez a források vízhozamának tartós és egyenletes megfigyelése vált szükségessé. A forrásvizek értékelése Az egri hévforrások természetes eredetűek. Felfakadásuk helyén a Bükk nyugati lábánál, Eger város települése alatt két irányú törés, illetve törésrendszer mutatható ki (ÉÉNy—DDK, KÉK—NyDNy). A lezökkenés főirányát az Eger-patak völgye jelzi legjobban. A Bükk-fennsík környezetéről a mészkőrepedéseken át leszivárgó karsztvíz hosszú úton a mélybe kerül. Majd a hidrosztatikai nyomás segítségével a sasbércet határoló síkokon felfelé haladva az elvékonyodó üledékek között tör utat. A felhajtó erők között szerepel a feloldott gázok feszítő ereje is. Dr. Papp Szilárd—Szászné osztályozása szerint az egri vizek radioaktív, egyszerű hévizek. Vizsgálataik szerint az egri gőzfürdő medencéjében a feltörő géz 13,8 m t t C/l rádiumemanációt tartalmaz. Más mérések jobban megközelítik a budapesti Rudasfürdő ilyen természetű értékeit. A víz hőmérséklete 29—31 C°. Legbővebb vizű az ún. „tükörfürdő" forrása, melynek hőmérséklete állandó, tartósan és következetesen 31 C° A versenyuszoda, a strandmedence és az Erzsébet forrás vizének hőmérséklete méréseim szerint a következő : 1. Versenyuszoda Sorszám Mérés ideje Hőmérséklet (C°) 1. 1957. december 21. 25,0 2. 1958. január 5. 24.0 3. 1958. január 19. 23,5 4. 1958. január 31. 24,0 5. 1958. február 15. 25,0 6. 1958. március 1. 25,0 7. 1958. március 16. 24,5 8. 1958. március 30. 25,2 9. 1958. április 12. 25,0 10. 1958. május 10. 26,0 11. 1958. június 14. 26,5 12. 1958. július 27. 25,5 13. 1958. augusztus 10. 26,0 14. 1958. szeptember 27. 26,0 15. 1958. november 14. 24,0 2. Strand-medence Sorszám Mérés ideje Hőmérséklet (C°) 1. 1957. december 7. 25,0 2. 1957. december 21. 25,0 3. 1958. január 4. 25,0 4. 1958. január 18. 24,5 5. 1958. január 31. 24,0 6. 1958. február 14. 26,5 7. 1958. február 28. 25,5 8. 1958. március 15. 25,0 9. 1958. március 29. 26,5 10. 1958. április 11. 26,0 11. 1958. május 10. 29,8 12. 1958. június 14. 28.0 13. 1958. július 27. 29,0 14. 1958. augusztus 10. 29,0 A nagyobb értékek a nyári hónapokban jelentkeztek. A Tükörfürdő vizének hőmérséklete 1958. március 15-én 31,0 C°, 1962. július 14-én 31,0 C°. Egy-egy példa más kutatók mérésébőL: a fent idézett szakkönyv táblázatából összehasonlításul: Versenyuszoda: 1951. május 12-én 26,4 C°, Strandfürdő 26,2 C°. Ezen megfigyelések arra engednek következtetni, hogy a források hőmérsékletében jelentős változás nem észlelhető. 90 «
