Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Balogh Jenő: A hévízhasznosítás helyzete Magyarországon

rendezést telepíteni, meddig „termelőképes" egy kút? Az eddigi tapasztalat szerint mélyfúrások esetében technológiailag jól képzett kútnál (tehát nem forrásoknál) a vízadóréteg kimerülése miatti hozamcsökkenéssel évtizedeken keresztül nem kell számolni. Példának említhetem az 1878-ban fúrt városligeti I. sz. (Zsigmondy-iélé) kúttól kezdve Harkány, Hajdúszoboszlón keresztül a legutóbbi időben telepített szentesi és a két szegedi 2000 m-es mélyfúrású kutakat. Időszaki mérési adatok a régi kutaknál sajnos, csak pár évtizedre visszamenőleg állnak rendelkezésünkre (ez is csak dr. Papp Ferenc önzetlen munkájának köszönhető), de az utóbbi években az OVIFUV-nál kialakult fejlett, magasabb szintű műszeres mérési technika már egy-két évi mérési időszak eredményeiből is elfogadható következtetéseket tud levonni a kút élettartamára. Természetesen országos vonatkozásban a kitermelhető melegvízkészlet nagyságát csakis tényekkel lehet bizonyítani. Ehhez egyetlen moldás, minél több mélyfúrás telepítése, azoknak egységes, és országos vonatkozásban felépített kutatási munkaterv keretében éveken át való megfigyelése, mérése. A hasznosítás helyzete, igénye, lehetősége a) 1950-tő napjainkig. Az előző ismertetés szerint források, de még mélyfúrások eredményeképpen felszínre hozott nagy hőmérsékletű víznél is, a balneológiai célra való hasznosítás lehetőségét helyezték előtérbe. Amíg azonban nálunk az első mélyfúrások időpontja az 1880-as évekre tehető, addig az alapvetően kalorikus jellegű korszerű hasznosítás csak 1950-ben kezdődött el, a Fűtéstechnikai Gazdasági Iroda megalakításával, melynek egyik fő feladatát e kérdés megoldása képezte. Megfelelő elméleti és gyakorlati tapasztalat hiányában a hasznosítás kialakítása igen sok elvi és műszaki akadályba ütközött. Ennek ellenére az elsőként megvalósításra kerülő Városligeti I. sz. kút hasznosító berendezése ma is jó eredménnyel működik. (MÁV és Szabolcs utcai kórházak, Honvéd Sportkombinát melegvíz-ellátása és részben fűtése.) Az itt kialakult tapasztalatok alapján 1951—53ban létesített újlipótvárosi hévízszolgáltatás kereken 15000 főt kiszolgáló több tízezer méter csőhálózatával Európában még ma is az első és legnagyobb ilyen jellegű hévízhasznosító berendezés. Vidéki viszonylatban 1953-tól került sor a meglévő hévízkutak első nagyobb méretű felhasználására. Az FM-mel együttműködve kb. 16 000 m

2 kertészeti üvegház és melegágy létesült Cserkeszőlő, Tiszaőrs, Szolnok, Hajdúszoboszló, Harkány, Túrkeve hévízkútjajra. Az 1956-ban megszakadt hasznosítási munka 1958-tól fokozatosan megindult, azonban kevés kivétellel olajra negatív, és ezért vízszolgáltatásra kiképzett kutak vizével meglévő vagy újonnan létesített fürdők melegvízellátását, esetleg az épület fűtését szolgálta. Az OVF megbízást adott és így el is készült több kút komplex hasznosítási terve (Harkány, Hajdúnánás, Tiszaföldvár, Hajdúböszörmény, Dévaványa), de azok megvalósítására — a nagykőrösi kút hasznosításán kívül — anyagi fedezet hiányában nem került sor. Megvalósult azonban néhány kútnál a helyi intézmények (tanácsok, tsz-ek) kezdeményezése alapján különböző jellegű és mélységű hasznosítás. Ezek közül a legjelentősebb a szentesi 1600 l/p hozamú és 78 C° hőmérsékletű vizet szolgáltató kút kórházat, fürdőt, kertésztelepet fűtő és melegvízellátó berendezése, továbbá Hajdúszoboszló három kútjára létesített kb. 20 millió forint kiviteli költségű, és félig már kivitelezett kooperációs közmű. A vízzel és hővel való gazdálkodás alapelvéből kiidulva, a 3. ábra szerint a kb. 4 km-es hálózattal összekapcsolt három kút vize egy hőközpontba jut, ahonnan kiindulnak az egyes fogyasztókhoz menő fűtési és melegvízszolgáltató vezetékek. A fűtésen átment, és részben lehűlt víz biztosítja a nem gyógyjellegű vízigény ellátást, a gyógymedencék részére hűtőtoronyban megfelelően lehűtött, tömény hévizet szolgáltatunk. A 2 X 1000 m

3 vb tároló a terhelési csúcsok kiegyenlítését teszi lehetővé. A 2. táblázat néhány jellemző adatot közöl az előzőekben nagyvonalakban ismertetett hasznosítóberendezésekről. Hazai hévízhasznosítások 2. táblázat Kút Beruházási költség Visszatérülési Megvalósítás időHely Hozam HőmérBeruházási költség Visszatérülési Fogyasztó Megvalósítás időHely l/P séklet C° millió Ft idő, év pontja 1951 Széchenyi I.

1 500 . 74 1 1 2 kórház 1951—53 Újlipótváros

1 1000 69 6 3 15 000 fő meleg víz ellátása 1953 Cserkeszőlő

1 200 83 1 2 Kertészet, fürdő 1951—55 Tiszaőrs

1 390 52 13 2,5 Kertészet, fürdő 1957 Szolnok

1 270 56 3 3 700 lakás 1958 Harkány

1 300—1000 56—70 0,8 2,2 Fürdő 1960 Hajdúszoboszló

1 1000 70 1.2 2,5 Fürdő, kertészet 1963 Túrkeve

1 452 74 1,7 — Gyógyfürdő 1961 Széchényi II.

1 1500 70 1,8 2 Kertészet, fürdő 1960—63 Tótkomlós

1 350 84 9 3—5 Gyógyfürdő, üdülő, 1966 Nagyszénás

1 1200 87 kertészet 1966 Hévíz

2 1000 40 2,5 3 Lakás, fürdő 1961—67 Hajdúnánás

3 2000 67 1,8 3 Fürdő 1962—66 Haj dúszoboszló

2 2000 70 2,5 4,5 Fürdő 1962—66 Haj dúböszörmény

3 2000 50 3,2 2,8 Közmű, fürdő 1960—66 Gyula

2 700 60 1,2 2 Kertészet, fürdő 1966 Bük

2 1200 58 1,2 3 Fürdő, közműszerű Dévaványa

2 840 55 melegvízszolg. 1962 Szentes

1 * 1600 78 3,1 2,8 Fürdő, közműszerű Nagykőrös' 250 46 melegvízszolg. 1963 Győr

1 550 63 2,8 1,5 kertészet Tiszaföldvár

1 3000 70 1,6 2,5 Fürdő, közműszerű Eger

1 4000 44 melegvízszolg. 1963—66 Zalakaros

2 400 98 3,2 2,6 Fürdő, kertészet Túra

3 1500 93 2,2 2,4 Kertészet, közműszerű melegvízszolg 1963—67 Szeged

1 1500 90 1963—65 2,8 Lakás, fűtés 3,2 1 Kész 2 Epül 3 Tervezés alatt 51