Hidrológiai tájékoztató, 1966 június
Bencsik Béla: Az 1965. évi árvíz az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság területén
A keretterv kidolgozását több tényező befolyásolta, melyek közül emlitesre méltó: — az Országos Vízgazdálkodási Keretterv és a népgazdasági celkuuzesek kózti összhang es helyes kapcsolat lenyeges elemei a jóvanagyott összágazati es ágazati nepgazdasagi fejlesztesi tervek nem alltak és a keretterv lezárásanak időpontjában sem álltak rendelkezésre. Itt ismét a fokozatos közelítés módszerének alkalmazásával a népgazdasági távlati elképzeléseinek figyelembevételével kidolgozott vízgazdálkodási keretterv megállapítását kell figyelembe venni, illetve az így kidolgozott népgazdasági fejlesztési tervek alapján a keretterv érintett részeit felül kell vizsgálni; — a bonyolult kölcsönhatások folytán nehéz még annak értékelése, hogy a vízgazdálkodásban előirányzott társadalmi ráfordításokkal milyen teljesítmények és hozamok állnak szemben. Ennek egyik oka, hogy sok ágazatban nehézségekbe ütközik a többlethozamok azon részének leválasztása, mely a vízgazdálkodási intézkedéseknek és beavatkozásoknak tulajdonítható. A kerettervet a következőkre lehet felhasználni: — kijelöli a termelő erők legcélszerűbb területi elhelyezése érdekében a vízgazdálkodási szempontból kedvező régiókat és azokat a területeket, ahol — főleg a vízkészletek korlátozott volta miatt—, a termelő erők fejlődését a vízgazdálkodási adottságok kedvezőtlenül befolyásolják; — feltárja a vízgazdálkodás egyes ágazatainak összefüggéseit és megalapozza azok fejlesztésének összhangját, időbeli és területi kapcsolódásukat; — kiindulási alapul szolgál a részletesebb, komplex vízgazdálkodási területi tervek kidolgozásához; — elősegíti a beruházások vízgazdálkodási kihatásainak felmérését és ezzel a vízgazdálkodási kapcsolatokat jobban figyelembevevő döntések kialakítását a beruházási programok jóváhagyása során; — lehetőséget ad — a nagy területi igényű és a természeti feltételek által meghatározott vízgazdálkodási létesítmények és a tárolók tervezett helyének feltüntetésével — azoknak a területeknek a kijelölésére, amelyekre gazdaságossági szempontok indokolják az előzetes építési tilalom elrendelését; — segítséget nyújt az országos, a területi, tanácsi és vízgazdálkodási tervező szervek részére a táblázatokban és mellékletekben (kereken 2600) foglalt adatokkal. A tervezési munka során készült a Vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény, mely (eltérőleg a 80 évvel korábbi hasonló törvénytől), foglalkozik a kerettervezéssel is. A Vt. 4. § kimondja: „A vízgazdálkodási tervezés alapja a vízgazdálkodási keretterv." A törvény végrehajtási utasítása pedig a következőket tartalmazza : Vhr. 1. §. (1) Az országos vízgazdálkodási keretterv irányadó valamennyi népgazdasági ág távlati és éves terveiben előirányzott vízgazdálkodást érintő egyéb feladatok kidolgozásánál és alapadatul szolgál a regionális rendezési tervek összeállításához. (2) A kerettervben kell meghatározni a vízgazdálkodásnak a népgazdaság igényeivel és a természeti feltételekkel, valamint a társadalom anyagi és kulturális fejlődésével összhangban álló tervszerű fejlesztését. (3) A keretterv elkészítéséről, valamint a népgazdaság igényeinek megfelelő folyamatos továbbfejlesztéséről, a műszaki haladás és a tudományos kutatás eredményeinek figyelembevételével az Országos Vízügyi Főigazgatóság gondoskodik. Szeretnénk, ha az elkészült keretterv minél több segítséget nyújtana a felhasználóknak. A keretterv egyrésze közel állandónak tekinthető — ilyenek a természeti adottságok —, míg más részek évek során több-kevesebb változáson mennek át, ezért a felhasználáskor az indokolt változásokat figyelembe kell venni. A kellő összhang megteremtése érdekében szükséges a kerettervtől történő eltérést indokolni. A további feladatok az ország egyes jelentősebb területeire a vízgazdálkodási fejlesztési lehetőségeket nagyobb mélységben kidolgozni és később egyes olyan területeken ahol a kerettervben lefektetett elképzelésekhez viszonyítva jelentős változás következett be, a szükséges mértékű átdolgozásokat kell elvégezni. Nem kisebb jelentőségű a keretterv kiinduló állapotához (1960) viszonyított változások összegyűjtése és feldolgozása. A keretterv kiegészítésére, továbbfejlesztésére és átdolgozására az előkészületek már az 1964. évben megkezdődtek. így a kerettervezési munka állandó tervszerű tevékenységet igényel, mely nélkülözhetetlen az arányos és hatékony fejlesztések kidolgozásához. Bözsöny Dénes Az 1965 évi árvíz az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság területén BENCSIK BÉLA Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr 1965. április közepén hideg front érkezett az Alpok és Kárpátok vidékére és tartós csapadékos időjárás kezdődött. A legtöbb csapadék a Nyugat-Dunántúlon esett, ahol április 23-ig pt nap alatt 100—130 cm eső volt. A csapadékok hatására a Rábán, Répcén és Ikván heves árhullám vonult le. Az esőzés április 27-én az Alpok keleti vidékén folytatódott és 30—50 mm eső hullott. E csapadék miatt újabb árhullám indult a fenti vízfolyásokon. A Duna és mellékfolyói árhulláma a május 4-én kezdődő esőzés, majd az- olvadás hatására indult meg. A meg-megálló csapadékhullás eredményeként az árhullámok sorozata alakult ki a Dunán, melyek közül a legnagyobb az utolsó volt. Június 8-án ugyanis a Duna vízgyűjtőjén erős esőzés kezdődött, melynek mennyisége 5 nap alatt a Duna-medence nyugati felén az Alpok északi oldalán az Enns vízgyűjtőjéig kb. 60 mm-t, az Inn, Salzach, Traun és az Enns vízgyűjtőjén 100—140 mm-t tett ki. A hőmérséklet emelkedése folytán az olvadás is fokozódott. A kialakult Duna-árhullám a Gönyű alatti teljes Duna-szakaszon meghaladta az eddig észlelt legmagasabb árvíz szintet és tartóssága is minden eddigi értéket túlszárnyalt. Igazgatóságunk területén időrendben az árvíz a Répce árhullámával kezdődött. A vízállás Répcevisnél április 22-én 460 cm-rel tetőzött, mely 130 cm-rel volt magasabb, mint az eddigi maximum. A Répceárapasztó újhídi vízmércéjén a tetőzés 23-án 3 óra 30 perckor volt 420 cm-es vízállással. A gyors vízemelkedésre jellemző, hogy a vízállás a legutolsó 4 óra alatt 270 cm-t emelkedett. A hatalmas víztömeget a Répceárapasztó csatorna nem volt képes levezetni és a víz a töltést mindkét parton meghágta. A jobb parton a védekezés homokzsákokkal sikeres volt, a bal parton azonban a nyúlgátépítés nem járt sikerrel és 23-án 4 óra 30 perckor a töltés az 5,56—5,61 tkm, majd 6 óra 30 perckor a 7,43—7,48 tkm szelvények között átszakadt. 27