Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Dr. Bogárdi János: A VITUKI Hidraulika Laboratóriumának első évtizede

Laboratóriumi vizsgálatok alapján meghatározták egy 200 mm átmérőjű laposházú és egy oválházú tolózár energiaveszteség tényezőjét (£) a nyitás mértékének függvényében. Azt találták, hogy az irodalmi adatok nagyobb £ értékeket adnak, mint amiket a fenti két esetre megállapítottak. Foglalkoztak még az esőszerű öntözésnél használt különböző méretű, anyagú és kötésmódú csővezetékekhez tartozó tolózárak, könyökök és T idomok vizsgálatával is. 20 idom laboratóriumi vizsgálatát végezték el. Vizsgáltak még — a vízhozam tervszerű szétosztását biztosító — ötféle méretű öntöttvas keresztidomot is úgy, hogy az egyes leágazások lezárásával 20 féle vízosztó idommá alakították át azokat. A vízosztó idomok esetén az energiaveszteség tényezőket a mellékágban és a főágban mozgó víz középsebességének, illetve e sebességek viszonyszámainak függvényében határozták meg. 8. Műszerfejlesztés Elsősorban a laboratóriumi mérések céljára készült műszereket kell megemlíteni, melyek világviszonylatban is újszerűek. Ilyen például a nem permanens szivárgási jelenségek előállítására és észlelésére szolgáló automatikus berendezés, amely periodikusan változó víznyomást létesít egy Fourier-sornak megfelelő függvényábra szerint. A berendezés biztosítja a kismintán átfolyó vízhozamot a nyomás növekedése közben is, és elszállítja a kismintából kifolyó vizet a nyomás csökkenésekor (9. kép). A kismintába 10. kép. Az egalizátor és a regisztráló műszerek Az integrált értékek az egyes pontokhoz csatlakoztatott voltmérővel, illetőleg oszcilloszkóppal határozhatók meg. A berendezés segítségével inhomogén térben lefolyó jelenségek is könnyen vizsgálhatók. A 11. kép szerinti RC-hálózat kétdimenziós térben lefolyó jelenségek vizsgálatára alkalmas. A berendezést Bedeus Károly tervezte. 9. kép. Periodikus nyomásváltozást létesítő berendezés be-, vagy abból kifolyó vízhozam közvetlenül mérhető. H értéke a 0—300 mm tartományon belül folytonosan változtatható és minden H értékhez 12 T periódusértéket lehet beállítani. A berendezés a beállított függvényalakot automatikusan, tetszőleges ideig ismétli. Az időben változó nyomások észlelését és rögzítését 12 higanyos nyomásmérőből és két, egyenként, 6 mérőhely adatainak feljegyzésére alkalmas pontszíníró műszerből álló regisztráló rendszer végzi. A nyomásmérőkben a higanyba merülő kisméretű ellenállás alakítja át a nyomásváltozást elektromos jellé. A nullértéket egalizátorral lehet beállítani (10. kép). A berendezés Varrók Endre elgondolása alapján készült. Az RC-hálózatos, analógiás számítóberendezés potenciálos permanens és nem permanens lamináris vízmozgásokat jellemző Inhomogén parciális differenciálegyenletek gyors megoldására, azaz ilyen differenciálegyenletekkel jellemezhető jelenségek elektromos modellezésére készült. Megoldhatók segítségével a Laplace-féle, a Poisson-féle és a Fourier-féle differenciálegyenletek. Permanens jelenségek esetén a határfeltételek feszültségosztóval, nem permanens jelenségek esetén függvénygenerátorral adhatók a berendezésre. 11. kép. RC-hálózatos, elektromos analógiás számítóberendezés » A görgetett hordalék zörejének mérésére szolgáló berendezést dr. lvicsics Lajos és Bedeus Károly szerkesztette. Ennek érzékelő szerve egy ólombombába zárt mikrofon (12. kép). A mikrofonban keletkező áram árnyékolt vezetéken jut a tranzisztoros erősítőbe. A görgetett hordalék zöreje telefonhallgatóval hallgatható le, és erőssége a készülékbe épített A — mérővel mérhető. Az erősítő erősítésének mértéke széles határok között állítható be. Hogy a frekvencia spektrumot is fel lehessen venni, a berendezést oktávszűrővel is ellátták. A szűrő 200, 400, 800, 1600, 3200, 6400, 12 800 és 25 600 Hz frekvenciákra állítható be. A frekvencia spektrum felvétele lehetővé teszi, hogy a zörejek elemzése — még nem kellő mértékben tisztázott pontossággal — a szemeloszlásra nézve is támpontot szolgáltasson. 23