Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

A Magyar Hidrológiai Társaság 1966. évi főbb célkitűzései

módok műszaki-gazdaságossági összehasonlíthatóságára. Az öntözéses gazdálkodás nagyméretű felfutása a II. ötéves terv során néhány újabb kérdést vetett fel. A látszólag kis beruházási költséggel megvalósított felületi öntözések után sor került mind beruházási, mind üzemeltetési szempontból költségesebb megoldások megvalósítására is. Ez ideig az újabb típusú műszaki megoldások értékelésére átfogóan nem került sor, de nem látszik egyértelműnek általában az öntözési módszerek értékelése sem. A III., majd a későbbiekben a IV. ötéves terv nagy beruházási célkitűzései között súlyponti helyet foglal el a II. Tiszai Vízlépcső megvalósítása. E létesítmény megépítésével az öntözhető területek nagysága megkétszereződik. Előtérbe kerül tehát a különböző öntözési módok összehasonlító értékelése, műszaki és gazdaságossági vonatkozásban. E témakörben fontos foglalkozni a felületi öntözési módok továbbfejlesztési lehetőségeivel, mert a fejlettebb, gépesített módszerekkel történő összehasonlítás csak ezek után lehet reális. Nem közömbös tehát, hogy olyan mutatók álljanak rendelkezésre, melyek alkalmasak az egyes öntözési módok értékelésére. Az új öntözőművek építésével kapcsolatban egyre inkább fontossá válik az öntözési célokat szolgáló beruházások mezőgazdasági előkészítésének kérdése. E beruházások hatékonyságát az agronómiai és ökonómiai kérdések tisztázása, illetve figyelembevétele a kivitelezés során alapvetően befolyásolják. Az értékeléshez szükséges gazdaságossági mutatók kidolgozása széles körű munkát igényel, a nélkülözhetetlen műszaki paraméterek kidolgozása szükséges. Erre való tekintettel az alábbi részletkérdések feltárása és rendszerezése indokolt: — korszerű felületi öntözések létesítési és üzemi paraméterei, — a korszerű felületi öntözések létesítésének kérdései, — öntözőberendezések és üzemi intenzifikálási lehetőségeinek kérdései, — vízmérési és vízelosztási módszerek és lehetőségek, földcsatornák szivárgási veszteségeinek kérdése, a veszteségek csökkentésének műszaki lehetőségei, költségkihatásai, összefüggések a vízkészletgazdálkodással. A kérdéskomplexum tanulmányozása érdekében szükségesnek látszik a fentiekre vonatkozó kutatási, kísérleti eredmények és gyakorlati tapasztalatok öszszegyűjtése, rendszerezése és értékelése. b) Sík- és dombvidéki vízrendezés egyes kérdései, főleg a mértékadó vízhozamok és az egyensúlyi meder feltételeinek biztosításával, továbbá a vízgazdálkodás és mezőgazdaság egymásra hatásával kapcsolatban. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés, valamint a terméshozamok emelésére való törekvés egyre inkább szükségessé teszik a vízrendezés komplex végrehajtását. A sokrétű problémakörön belül az erózió elleni védekezés módszerei és azok hatásának vizsgálata hangsúlyozott kérdés, különösen a vízgazdálkodási társulatok működése szempontjából. A kultúrtechnikai beavatkozás előnyös hatása mellett erősen befolyásolja a vizek összegyülekezését és lefolyásait, nem utolsósorban a mértékadó vízhozamokat. A mezőgazdasági tevékenység hasonló módon befolyásolja a belvízképződést, összegyülekezést és lefolyást. Az egyes belvízöblözetek területének fejlesztése szükségszerűen indokolja a belvízbiztonság növelését. A biztonság fokának meghatározása országos szintű fajlagos mutatóval az egyes öblözetek vonatkozásában nem látszik sem gazdaságosnak, sem kielégítő módszernek. Helyes az országosan elérendő átlagos kiépítettségi mutatóval szemben az egyes öblözetekre és melléköblözetekre egyedi mutatókat meghatározni. Erre vonatkozó általánosan elfogadott, kialakult módszer nincs. Szükséges tehát a területértékelés elvi kérdéseivel foglalkozni. c) Kis tározók létesítésének előmunkálataival, tervezésével, építésével és üzemével kapcsolatos kérdések vizsgálata. Az országosan egyre növekvő vízigények kielégítése sürgetően felveti a tározással történő vízbeszerzés tanulmányozását. A téma a hazai vízgazdálkodásban eléggé újszerű. Legismertebbek e kérdés hidrológiai vonatkozásai. További kapcsolódó témák: — Vízminőség kérdése, annak biológiai, fizikai, kémiai és balneológiai vonatkozásai. — Felszíni párolgás kérdései. — Védőterület kérdései. Külön választandók az egészségügyi kérdések ivóvíz-tározóknál és ipari víztározóknál. — A hordalék és ezen keresztül a tározók hasznos térfogatának, az eliszapolódásnak kérdése. — Építéstechnológiai szempontból a már megépült tározóknál szerzett építési tapasztalatok értékelése. A különböző anyagú gátak tervezési és építési módszerei, alkalmazások. A vízkivételi műtárgy és az árapasztók kialakításának kérdése. — A kistározók üzemeltetési kérdései, fürdés, vízisportok és üdülési létesítmények. d) A felszín alatti vízkészlet feltárása és hasznosítása, az ezzel kapcsolatos mennyiségi és minőségi kérdések, továbbá a vizek utánpótlódási kérdései. A mélységbeli statikus 'és dinamikus vízkészlet meghatározása hidrogeológusaink egyik központi kérdése. A különböző elméleti alapból kiinduló számítások eredményeinek nagyméretű eltérése arra mutat, hogy a kérdés további tanulmányozása szükséges. A vízkészlet meghatározását célzó elméleti munka mellett fontos a feltárás és hasznosítás módszereivel való foglalkozás, ezen belül a bányászathoz kapcsolódó passzív és aktív vízvédelemnek a vízgazdálkodásra gyakorolt hatásának tanulmányozása. E kérdések sok tekintetben még elméletileg sem tisztázottak. A mélységbeli vizek a hazai vízellátás fontos bázisai. A hasznosítás reális lehetőségeinek meghatározásához elsőrendű népgazdasági érdek fűződik. E témakörhöz tartozik a hévizek, a geotermikus energia hasznosításának kérdése is. A hazai vízellátásban igen elterjedt kutas vízbeszerzéseknél gyakran tapasztalható negatív jelenségek, melyek a kutak vízhozamának idő előtti csökkenésében, a vízminőség romlásában nyilvánulnak meg. E negatív jelenségek ráirányítják a figyelmet arra, hogy a kutakból tartósan kitermelhető vizek mennyiségi és minőségi jellemzői, a kútadatok változása szoros összefüggésben állnak a vízadó rétegek fizikai és kémiai tulajdonsáraival. A kutak vízhozamcsökkenése, vagy a víz minőségének romlása, sok esetben nem a vízadó rétegek kimerülésére, a depressziós határon belül lemélyített újabb kút okozta hidrodinamikai változásra, hanem egyéb okokra .vezethető vissza. A kérdés tanulmányozásának arra kell irányulnia, hogy a fentiekben említett nyilvánvaló összefüggésekben milyen fizikai és kémiai törvényszerűségek jutnak érvényre. Hogyan definiálhatók ezek az összefüggések. A témával kapcsolatban vizsgálandó egyes részletkérdések: — A kútszűrők kialakításának módja, figyelemmel a termelendő víz mennyiségi és minőségi viszonyaira és a vízadó réteg talajjellemzőire. — A változó mennyiségű víztermelés hatása a kutakra. — Vízkitermelő telepek kialakításának gazdaságossági kérdései különböző kúttípusok alkalmazása esetén. 157