Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Dr. Lászlóffy Woldemár-dr. Szesztay Károly: Nemzetközi hidrológiai szimpozion Budapesten

1. táblázatA Szimpozion résztvevőinek és dolgozatainak országonkénti megoszlása Sorszám Ország Dol- J zatok Résztvevők Sorszám Ország Dol-> zatok Résztvevők Sorszám Ország száma Sorszám Ország száma 1 Ausztrália 1 21 Marokkó 3 2 2 Ausztria 9 22 Nagy1 5 britannia 3 Amerikai 14 20 23 Német 4 19 Egyesült Dem. Közt. Államok 4 Belgium 8 24 Német 16 Szöv. Közt. 5 Brazília 1 25 Nigéria 1 6 Bulgária 4 26 Olaszország 2 9 7 Cseh12 19 27 Peru 3 szlovákia 8 Finnország 1 1 28 Románia 2 2 9 Francia10 17 29 Spanyol2 10 ország ország 10 Ghana 1 30 Svédország 3 11 Hollandia 1 16 31 Szovjetunió 10 5 12 Írország 1 32 Thaiföld 1 13 Izrael 2 3 33 Török1 7 14 ország 14 Japán 1 5 34 Uganda. 1 2 KeletAfrika 15 Jugoszlávia 1 5 35 Üj1 1 Zéland 16 Kanada 1 8 36 UNESCO 2 17 Kenya 2 37 WMO 1 18 Kongó 3 38 FAO 1 (Leopold19 ville) 39 19 Lengyel10 39 IAEA 1 ország 13 20 Magyar13 113 ország összesen: 81 dolgozat és 330 résztvevő. UNESCO United Nations Educational Scientific and Cultural Organization WMO World Meteorological Organization FAO Food and Agricultural Organization of the United Nations IAEA International Atomic Energy Agency let beszámolója tűnt ki. Egyikükön a vízfelület és ä hótakaró párolgásának mérése mellett a vízinövényzet evapotranspirációjának megállapítását kutatják. A liziméter-mérések közül a gazdasági növények vízfelhasználásának megállapítására irányulok számíthatnak elsősorban érdeklődésünkre. A szóbanforgó területeken voltaképpen a csapadék, a talaj és a növényzet kölcsönhatását kutatják. 8. A felszín alatti vizek — legalább is a talajvíz és a talajnedvesség — számbavételére csaknem minden vízháztartási tanulmányokkal foglalkozó kísérleti területen szükség van. 8 dolgozatban azonban előtérben áll a talajvíz, illetve a mélységi vizek utánpótlódásának kérdése, a folyók vízjárásának kapcsolata a talajvízszín alakulásával és a beszivárgás, illetve a fedőréteg vízháztartása. Jellemző ebben a tárgykörben a magyar hidrológusok kiemelkedő munkássága: 3 tanulmánnyal szerepeltek. 9. Számos kísérleti terület áll az eróziós jelenségek tanulmányozásának, illetve a talajvédelemnek a szolgálatában. A hordalékmozgás és a mederalakulás kérdését is beleértve 8 idevágó tanulmányt találunk a szimpozion anyagában. A parcella-kísérletek mellett országos hálózatban végzett tervszerű kutatómunkáról is olvashatunk. 10. A talajvédelemhez szorosan kapcsolódik az erdő vízháztartásának tanulmányozása, annál is inkább, mert a lefolyási viszonyokból hasznos következtetések vonhatók le az erdészet üzemi feladataira vo-* natkozóan. Az erdész-hidrológusok 7 tanulmányt nyújtottak be, közülük 1 magyar. Az egyik szerző a szélvédő erdősávok hatékonyságára vonatkozó vizsgálatokról számol be, egy másik az útépítések és külszíni bányászat okozta károk elemzéséről hoz tanulságos adatokat. 11. Újszerű kísérleti területekről számol be végül 2 tanulmány, amelyeknek feladata, hogy folyamatos hozammérések és vízminőségi vizsgálatok alapján általánosítható következtetésekre adjanak módot a külszíni szénfejtés és a szénbányák okozta vízszennyezések elleni küzdelemre vonatkozóan. A szimpozion záróülésén J. Jacquet, a Szövetség felszíni vizek szakosztályának titkára mutatta be a Szövetség által a hidrológiai táj-jellemző és kísérleti területekről készített, az egész világra kiterjedő öszszeírás eredményét, és az 5 napos tudományos tanácskozás alapján a táj-jellemző és kísérleti területek berendezésére, működésére és hasznosítására vonat• kozóan az UNESCO részére összeállított javaslatokat, amelyekkel a Szövetség a Nemzetközi Hidrológiai Decennium sikerét kívánja szolgálni. Végül L. J. Tison professzor mondott záróbeszédet valamennyi résztvevő nevében megköszönve a helyi rendezőbizottság fáradságos munkáját. A szimpozionra benyújtott dolgozatokat a Szövetség két kötetben előzetesen kinyomatta.

1 A 9 előadóülésen elhangzott hozzászólásokat a Szövetség Bulletinjének 1965. évi 4. füzete ismerteti. A szimpozion tudományos eredményeinek a Nemzeti Hidrológiai Decennium szempontjai szerinti értékelésére a Decennium Koordináló Tanácsa munkabizottságot alakított, amelynek elnökévé Magyarország képviselőjét, dr. XJbell Károlyt választották. A szimpozion titkársági teendőit, ellátó és a helyi rendezési munkákat irányító Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet

2 több járulékos programmal tarkította a szimpoziont. Az előadó ülések napjaiban városnézésen és dunai sétahajózáson kívül az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vezetője által adott vacsorán és operalátogatáson volt alkalma résztvenni a szimpozion valamennyi külföldi résztvevőiének. Csoportos látogatásokat szervezett a Rendezőség a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet karsztvízlaboratóriumának és hidraulikai laboratóriumának megtekintésére. Számos más budapesti tudományos intézmény is fogadta a külföldi érdeklődők csoportos vagy egyéni látogatását. Az előadó ülések színhelyén rendezett kiállítás a magyar hidrológia történetét és az 1965. júniusi dunai árvédekezési munkákat ismertette. A szimpoziont követő tanulmányi kirándulások A szimpoziont október 3—5-én három egésznapos tanulrrtányi kirándulás követte. Október 3-án, az első tanulmányút keretében, a Rakaca-völgyi kísérleti területet és a jósvafői cseppkőbarlangot tekintették meg a szimpozion résztvevői. A 200 tagú társaság különvonata 11 órára érkezett meg Jósvafő—Aggtelek vasútállomásra, ahol Vezse Sándor, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság vezetője mondott rövid üdvözlő beszédet és ismertette az Igazgatóság működési területét, illetve tevékenység gét. Innen autóbuszon folytatták útjukat a résztvevők a Vöröstói barlangbejáróhoz, illetve a Tengerszem szállóhoz. A jósvafői cseppkőbarlang meglátogatását Magyari Gábor barlangigazgató magyarázatai hidrológiai szempontból is értékessé tették. A rakacai gátnál, a telep központjában, Németh Bertalan, a Sajómenti Vízművek igazgatója a borsodi iparvidék vízel1 Publication No 66. of the International Association for Scientific Hydrology: Symposium of Budapest. Gentbruggé, 1965. 708 p. 2 A Stelczer Károly igazgató irányításával működő operativ ügyintéző bizottság tagjai az alulírottakon kívül dr. Goda László és dr. Sarlós Miklós voltak. 154