Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Dr. Sebestyén Olga: Beszámoló a Nemzetközi Limnológiai Egyesület (SIL) XVI. kongresszusáról

és a vizes körülmények között üzemelő frontfejtések fűtőérték és a hamutartalom alakulásánál is. A rétegvízvédelem gazdasági hatékonyságának számszerű vizsgálata jelentős gazdasági eredményt mutat, amely az előadó által ismertetett, további víz­földtani feladatok elvégzését teszi szükségessé. Az előadások vázlatos ismertetése után összefog­lalásául megállapíthatjuk, hogy a konferencia a vál­tozatos és igen időszerű témák felvetésével, ós az el­ért eredmények ismertetésével, sikeresen teljesítette feladatát. Az előadások és a — nem ismertetett igen színvonalas — hozzászólások, gyümölcsöző gondolato­kat ébresztve a szakemberekben, a bányavízvédelem hatékonyságát növelik. Dr. Gerber Pál Beszámoló a Nemzetközi Limnológiai Egyesület (SIL) XVI. kongresszusáról Varsó, 1965. szeptember 23—30. A SIL elsőízben rendezte kongresszusát — meg­hívásra — szocialista országban. A közel 700 tagot számláló kongresszus tagjainak megoszlása: Európa: 20 ország, 536 tag (ebből Lengyelországból 200 tag); Eurázsia: 1 ország, 22 tag; Ázsia: 3 ország, 11 tag; Afrika: 5 ország, 14 tag; Amerika: 3 ország, 106 tag; Ausztrália és Új-Zéland: 2 ország, 3 tag. Hazánkból a különböző listákon 19 név szerepelt, ebből jelen volt 13 szakember, a következő munka­helyekről : Egyetemi intézetek, Dunakutató állomás, Halászat, OMMI, Tihany (Alsógöd, Budapest, Debre­cen, Szeged, Tihany). Hivatalos kiküldöttek száma 6, a többi szakember saját költségén vett részt, ami a ma­gyar kutatók áldozatos ügybuzgóságáról tanúskodik. Három magyar kutató négy előadással szerepelt (a program szerint ezenkívül még öt előadás volt beje­lentve). A Magyar Hidrológiai Társaság képviseltette magát. A SIL kongresszusok, mint ismeretes, képet ad­nak nemzetközi keretben a limnológia mindenkori helyzetéről, tudományos szintjéről, fejlődésének irá­nyáról, a gyakorlati élettel való kapcsolatáról. Alkal­mat nyújtanak a fogadó ország limnológiai tevékeny­ségének a helyszínen való megismerésére (vízrajzi, földtani adottságok, sajátos feladatok, tudományos fel­készültség, szakképzettség, kiadványok stb.). Alkalmat nyújtanak régebbi külföldi kapcsolatok felújítására, mélyítésére, újak létesülésére. Mindez gyümölcsözően hat a szakmai együttműködésben. Az elnöki megnyitó beszéd — melynek bevezető szavai az amerikai nemzetiségű elnök ajkairól lengye­lül hangzottak el — rövid volt, és csak a legfonto­sabb egyesületi ügyekre szorítkozott. A Naumann-em­lékéremmel való kitüntetést a bizottság Kaj Berg dán zoológus-limnológus professzornak ítélte. A kitünte­tett tudós kimagasló tanulmányai, nehéz helyzetekben nyílt, becsületes és emberséges magatartása mindnyá­junk előtt ismert, akik figyelemmel kísérjük az Egye­sület kongresszusi kiadványait. V. Tonolli professzor (Pallanza) az Egyesület IBP-feladatait ismertette, Reichert hiepolt (Wien), a Nemzetközi Dunamunkaközösség ügyvezetője, a mun­kaközösség eddig elért eredményeiről számolt be. A három plenáris ülés tárgya: A vizek biológiai elemzése és annak alkalmazása [elnökölt: O. Jaag professzor (Zürich), 2 előadás]; A tógazdálkodás lim­nológiai alapjai [A. D. Hasler professzor (Madison, USA) elnöklete alatt, 4 előadás]; A halastavak vizé­nek kémizmusa és annak jelentősége a pontyivadék nevelésében [Svmposium, H. Krause professzor (DBR) enöklete mellett, 6 előadás], 47 szekció ülés, egyenként 6—8 előadással, egy­idejűleg 8—9 helyiségben: Víziszervezetek ekologiája 3. halbiológia és fiziológia 4, fizikai limnológia 2, ta­vak kémiai és fizikai viszonyai 1, plankton és alga 6, bentosz 1, makrovegetáció és perifiton 1, fotoszinté­zis, termelés 3, regionális limnológia 3, üledék, tótör­ténet 1, mikrobiológia 1, folyóvizek 3, asztatikus vi­zek 3 (egyik sympozium jellegű), sós- és brakvizek 1, víztározók 1, egyéb 1. Alkalmazott, limnológia: szap­robiológia 2, szennyeződés 4, halászati biológia 6. (Megjegyzendő, hogy a programban több változás tör­tént. A fenti adatok az eredeti programtervet tük­rözik.) Az előadások tárgya a Thienemann-i kutatási szintek mindenikére kiterjedt. Adatok felvételére házi műhelyben készült elmés, speciális készülékeket, fo­lyamatosan mérő autoYnatikus berendezéseket, izotó­pokat, echo soundert (a plankton vertikális vándor­lásának követésére, párhuzamban klasszikus minta­vevő készülékkel), luminescensz mikroszkópot stb. használnak. Az erre alkalmas kérdések megoldását terep- és laboratóriumi kísérletekkel közelítik meg. A víz 0 2 mennyiségének mérésére Winkler-módszert és automatikus berendezést egyaránt használnak. A ter­melés- mértékét C u izotóppal vizsgálják, vagy bio­masszában kifejezve adják meg. A limnológia természetéből kifolyóan e tudomány­ág kapcsolatai a rokontudományokkal egyre mélyül­nek és szélesednek. A hidrológia számos ágazata, víz­földrajz, földtan és meteorológia, ökológia mellett kapcsolatba kerül a fiziológiával, biokémiával, paly­nológiával stb. Mindezek segítenek abban, hogy mind­jobban megismerjük a vízi élet mibenlétét és tör­vényszerűségeit. Tótörténeti kutatók nem egy esetben maguk végzik a pollenanazist, vagy felhasználják bo­tanikusok adatait. A szervesanyag felépítésének és le­bontásának kérdéseiben a mikrobiológiával, fizioló- ' giával, biokémiával kerül érintkezésbe. A növény- és állatrendszertannal folyamatosan szorosabb kapcsola­tot kell fenntartania. A vízvirágzás pl. limnológiai je­lenség, de korszerű vizsgálatában a nitrogén-kötés kérdésének ismerete nélkülözhetetlen. Ugyanekkor az algológia is sokat nyer a limnológiai kapcsolatok ál­tal, ami kitűnik a kongresszusi alga és fitoplankton tárgyú előadások címéből is. F. D. Mordukhai-Boltovskoy (USSR) doktor elő­adása a Polyphemidae rákoknak a ponto-kaspii me­dencében való elterjedéséről egyaránt beillik a lim­nológia, állatföldrajz és rendszertan területébe. Hogy a Cladocera-rák kutatás, mondhatni, virágkorát éli ma rendszertani szinten is, azzal magyarázható, hogy a kitin váznak a tavi üledékekből jó megtartásban előkerülő darabkái a legtöbb esetben nem viselhetik azokat a faji bélyegeket, melyekre a rendszertan szak­emberei eddig támaszkodtak. A tótörténeti kutatások oly bélyegeket tártak fel, melyek nemcsak a fajiságot döntik el teljes bizonyossággal, hanem emellett filo- \ genetikai jelentőségük is értékes és újszerű. A limnológia nemzetközisége nemcsak abban nyil­vánul meg, hogy valamennyi földrész legtöbb országa elküldi képviselőit a szakmai találkozóra. Ezen a kongresszuson oly események is voltak, melyek a nem­zetközi összefogás előtérbe törését jelezték, Ez ma — tudjuk — korjelenség, más tudományágakban is jelentkezik. Mint említettem, a megnyitó ülésen beszámolót hallottunk a SIL Nemzetközi Dunakutató Munkakö­zössége eddigi eredményeiről és Egyesületünknek az IBP-vel való kapcsolatáról. A Duna-országok képvi­152

Next

/
Oldalképek
Tartalom