Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Dr. Sebestyén Olga: Beszámoló a Nemzetközi Limnológiai Egyesület (SIL) XVI. kongresszusáról

és a vizes körülmények között üzemelő frontfejtések fűtőérték és a hamutartalom alakulásánál is. A rétegvízvédelem gazdasági hatékonyságának számszerű vizsgálata jelentős gazdasági eredményt mutat, amely az előadó által ismertetett, további vízföldtani feladatok elvégzését teszi szükségessé. Az előadások vázlatos ismertetése után összefoglalásául megállapíthatjuk, hogy a konferencia a változatos és igen időszerű témák felvetésével, ós az elért eredmények ismertetésével, sikeresen teljesítette feladatát. Az előadások és a — nem ismertetett igen színvonalas — hozzászólások, gyümölcsöző gondolatokat ébresztve a szakemberekben, a bányavízvédelem hatékonyságát növelik. Dr. Gerber Pál Beszámoló a Nemzetközi Limnológiai Egyesület (SIL) XVI. kongresszusáról Varsó, 1965. szeptember 23—30. A SIL elsőízben rendezte kongresszusát — meghívásra — szocialista országban. A közel 700 tagot számláló kongresszus tagjainak megoszlása: Európa: 20 ország, 536 tag (ebből Lengyelországból 200 tag); Eurázsia: 1 ország, 22 tag; Ázsia: 3 ország, 11 tag; Afrika: 5 ország, 14 tag; Amerika: 3 ország, 106 tag; Ausztrália és Új-Zéland: 2 ország, 3 tag. Hazánkból a különböző listákon 19 név szerepelt, ebből jelen volt 13 szakember, a következő munkahelyekről : Egyetemi intézetek, Dunakutató állomás, Halászat, OMMI, Tihany (Alsógöd, Budapest, Debrecen, Szeged, Tihany). Hivatalos kiküldöttek száma 6, a többi szakember saját költségén vett részt, ami a magyar kutatók áldozatos ügybuzgóságáról tanúskodik. Három magyar kutató négy előadással szerepelt (a program szerint ezenkívül még öt előadás volt bejelentve). A Magyar Hidrológiai Társaság képviseltette magát. A SIL kongresszusok, mint ismeretes, képet adnak nemzetközi keretben a limnológia mindenkori helyzetéről, tudományos szintjéről, fejlődésének irányáról, a gyakorlati élettel való kapcsolatáról. Alkalmat nyújtanak a fogadó ország limnológiai tevékenységének a helyszínen való megismerésére (vízrajzi, földtani adottságok, sajátos feladatok, tudományos felkészültség, szakképzettség, kiadványok stb.). Alkalmat nyújtanak régebbi külföldi kapcsolatok felújítására, mélyítésére, újak létesülésére. Mindez gyümölcsözően hat a szakmai együttműködésben. Az elnöki megnyitó beszéd — melynek bevezető szavai az amerikai nemzetiségű elnök ajkairól lengyelül hangzottak el — rövid volt, és csak a legfontosabb egyesületi ügyekre szorítkozott. A Naumann-emlékéremmel való kitüntetést a bizottság Kaj Berg dán zoológus-limnológus professzornak ítélte. A kitüntetett tudós kimagasló tanulmányai, nehéz helyzetekben nyílt, becsületes és emberséges magatartása mindnyájunk előtt ismert, akik figyelemmel kísérjük az Egyesület kongresszusi kiadványait. V. Tonolli professzor (Pallanza) az Egyesület IBP-feladatait ismertette, Reichert hiepolt (Wien), a Nemzetközi Dunamunkaközösség ügyvezetője, a munkaközösség eddig elért eredményeiről számolt be. A három plenáris ülés tárgya: A vizek biológiai elemzése és annak alkalmazása [elnökölt: O. Jaag professzor (Zürich), 2 előadás]; A tógazdálkodás limnológiai alapjai [A. D. Hasler professzor (Madison, USA) elnöklete alatt, 4 előadás]; A halastavak vizének kémizmusa és annak jelentősége a pontyivadék nevelésében [Svmposium, H. Krause professzor (DBR) enöklete mellett, 6 előadás], 47 szekció ülés, egyenként 6—8 előadással, egyidejűleg 8—9 helyiségben: Víziszervezetek ekologiája 3. halbiológia és fiziológia 4, fizikai limnológia 2, tavak kémiai és fizikai viszonyai 1, plankton és alga 6, bentosz 1, makrovegetáció és perifiton 1, fotoszintézis, termelés 3, regionális limnológia 3, üledék, tótörténet 1, mikrobiológia 1, folyóvizek 3, asztatikus vizek 3 (egyik sympozium jellegű), sós- és brakvizek 1, víztározók 1, egyéb 1. Alkalmazott, limnológia: szaprobiológia 2, szennyeződés 4, halászati biológia 6. (Megjegyzendő, hogy a programban több változás történt. A fenti adatok az eredeti programtervet tükrözik.) Az előadások tárgya a Thienemann-i kutatási szintek mindenikére kiterjedt. Adatok felvételére házi műhelyben készült elmés, speciális készülékeket, folyamatosan mérő autoYnatikus berendezéseket, izotópokat, echo soundert (a plankton vertikális vándorlásának követésére, párhuzamban klasszikus mintavevő készülékkel), luminescensz mikroszkópot stb. használnak. Az erre alkalmas kérdések megoldását terep- és laboratóriumi kísérletekkel közelítik meg. A víz 0

2 mennyiségének mérésére Winkler-módszert és automatikus berendezést egyaránt használnak. A termelés- mértékét C

u izotóppal vizsgálják, vagy biomasszában kifejezve adják meg. A limnológia természetéből kifolyóan e tudományág kapcsolatai a rokontudományokkal egyre mélyülnek és szélesednek. A hidrológia számos ágazata, vízföldrajz, földtan és meteorológia, ökológia mellett kapcsolatba kerül a fiziológiával, biokémiával, palynológiával stb. Mindezek segítenek abban, hogy mindjobban megismerjük a vízi élet mibenlétét és törvényszerűségeit. Tótörténeti kutatók nem egy esetben maguk végzik a pollenanazist, vagy felhasználják botanikusok adatait. A szervesanyag felépítésének és lebontásának kérdéseiben a mikrobiológiával, fizioló- ' giával, biokémiával kerül érintkezésbe. A növény- és állatrendszertannal folyamatosan szorosabb kapcsolatot kell fenntartania. A vízvirágzás pl. limnológiai jelenség, de korszerű vizsgálatában a nitrogén-kötés kérdésének ismerete nélkülözhetetlen. Ugyanekkor az algológia is sokat nyer a limnológiai kapcsolatok által, ami kitűnik a kongresszusi alga és fitoplankton tárgyú előadások címéből is. F. D. Mordukhai-Boltovskoy (USSR) doktor előadása a Polyphemidae rákoknak a ponto-kaspii medencében való elterjedéséről egyaránt beillik a limnológia, állatföldrajz és rendszertan területébe. Hogy a Cladocera-rák kutatás, mondhatni, virágkorát éli ma rendszertani szinten is, azzal magyarázható, hogy a kitin váznak a tavi üledékekből jó megtartásban előkerülő darabkái a legtöbb esetben nem viselhetik azokat a faji bélyegeket, melyekre a rendszertan szakemberei eddig támaszkodtak. A tótörténeti kutatások oly bélyegeket tártak fel, melyek nemcsak a fajiságot döntik el teljes bizonyossággal, hanem emellett filo- \ genetikai jelentőségük is értékes és újszerű. A limnológia nemzetközisége nemcsak abban nyilvánul meg, hogy valamennyi földrész legtöbb országa elküldi képviselőit a szakmai találkozóra. Ezen a kongresszuson oly események is voltak, melyek a nemzetközi összefogás előtérbe törését jelezték, Ez ma — tudjuk — korjelenség, más tudományágakban is jelentkezik. Mint említettem, a megnyitó ülésen beszámolót hallottunk a SIL Nemzetközi Dunakutató Munkaközössége eddigi eredményeiről és Egyesületünknek az IBP-vel való kapcsolatáról. A Duna-országok képvi152