Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Csath Béla-Somlai Ferenc: Adatok Jugoszlávia kútfúró iparáról

fontos diszlokációs vonalaknak a jelzője a felső Maros-szorosban és épp így az Olt-medencék szorosaiban, ahol az andezites piroklasztitok alul kis foltokban kibújnak az alaphegység foltjai. (Csíkrákosnál-Racul, Zsögödfürdőnél-Bai Jigodin, Tusnádfürdőnél-Bai Tusnád.) Az utóbbi időben az Olt mentén telepített fúrások mindenütt erősen vasas, langyos forrásokat tártak fel. Az előbbi hemitermáktól elkülönülve a Hargita nyugati oldalán is van a Kishomoród mentén egy langyos forrásokkal jelzett törés. (Lövéte és Szentegyházasfalu között, — Leuta és Vlahita közt.) A térkép adatai addig is, amíg a források részletes ismertetése megfelelő részlettérképekkel megjelenhetik, nagyon sokat mondanak az ásványvizek érdekeltjei számára, de még a vizeket ivókúra vagy fürdés alakjában használók is felvilágosítást nyerhetnek belőle. Dr. Bányai János Adatok Jugoszlávia kútfúró iparáról CSATH BÉLA—SOMLAI FERENC OVF Vízkutató és Fúró Vállalat Az OVF Vízkutató és Fúró Vállalat két dolgozója (1964-ben) szakszervezeti beutalóval, egyhetes üdülés keretében aldunai hajóúton vett részt. Az egy hétből fél nap állt rendelkezésre Novi Sad megtekintésére. E rövid időt arra használtuk fel, hogy felkeressük az ottani kútfúró vállalatot („HIDROSONDA"). Az itt tapasztaltakról kívánunk az alábbiakban röviden beszámolni. Az említett vállalat érkezésünkről előre nem szerzett tudomást, ennek ellenére igen előzékeny és barátságos fogadtatásban részesültünk. A vállalat főigazgatója, Nikolicsen Daniló és műszaki igazgatója, Vucsurevics Milán, a vállalat geológusa távollétében is személyesen tájékoztattak bennünket vállalatuk működéséről. E szíves fogadtatást és előzékeny .tájékoztatást ez úton is kötelességünk megköszönni. A HIDROSONDA Vállalat — ellentétben a magyarországi helyzettel — a Jugoszláviában dolgozó hét fúróvállalat közül egyedül végez vízfeltárást, illetve kútlétesítést. A vállalat kivitelezési munkafázisait az alábbiakban vázoljuk: évenként kb. 200 fúrt kutat létesítenek. E munkájuk során átlagosan 300—400 m mély fúrt kutakat építenek, ennél sekélyebb kút építésére ritkán kerül sor. A kutak építésénél szinte minden esetben kavicsolást alkalmaznak (nem tévedés: az említett 300—400 m mélységig!). A kutakban kizárólag az ún. „pálcavázas" szűrőszerkezetet alkalmazzák, azzal az eltéréssel, hogy nem rézszitaszövet, hanem horganyzott szitaszövet nyer alkalmazást. Évenként kb. 2000—2500 fm összhosszban építenek be ilyen pálcavázas szűrőszerkezetet, kizárólagosan alkalmazzák, minden más szűrőszerkezetet mellőznek. Érdekességként megemlítjük, hogy egyetlen példát nem tudtak említeni, amikor is 1000 l/p vízhozamnál kisebb vízhozamú kutat építettek volna. Az említett pálcavázas szűrőszerkezet irodalmilag régóta ismeretes és használatának alkalmazását kútfúrási szakembereink évek óta javasolják. Fentiek ellenére mélyfuratú kútban a jelzett tanulmányút megtétele és a tapasztalatok átadási időpontja előtt nem nyert beépítést ilyen szűrőszerkezet Magyarországon. Az említett szűrőszerkezet elkészítésének fő munkafázisait a közölt képeken szemléltetjük. A szűrőszerkezetet készítő egyik dolgozó kezében egy olyan szűrőszerkezet-rész látható (1. kép), melyen a menetelt csővégződésre felhegesztést nyert a 10 (átlagosan 10—12 mm 0-jű gömb vasat alkalmaznak) mm 0-jű pálcasor. E pálcák 50 cm-kénti merevítését a képen jól láthatjuk. A pálcavázra a szokásos drótspirál feltekerése a 2. képen látható eyszerű szerkezet segítségével történik (térköz 2 cm). Az ily módon elkészített, de még szövettel be nem vont pálcavázat a 3. kép szemlélteti, míg a 4. kép az elkészült pálcavázas szűrőszerkezetet mutatja. Érdekességként megemlítjük, hogy nevezett cég 165 mmflél kisebb átmérőjű szurőcsöy.et . nem. épít. be:. 1. kép. Menetelt csővégződésre jelhegesztett „pálcák" (jól látható az 50 cm-enként alkalmazott belsőmerevítés) 2. kép. A drótspirál készítésére szolgáló . állvány ... ; . 137