Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Dr. Bányai János: Elkészült Kelet-Erdély ásványvíz térképe

víz elpárologtatásával konyhasót nyertek. Az üzemek azonban már régóta szünetelnek. * * * A hévíz és a természetes gőz Izland legjelenté­kenyebb földalatti kincse. Rendszeres hasznosításu­kat azonban csupán rövid ideje kezdték meg. Távla­tilag igen nagy gazdasági jeleptőségűek lehetnek. A hasznosítás előkészítésére még sok elméleti és regionális vizsgálat szükséges. IRODALOM Bath, M.: Crustal Structure of Iceland (Journ. Geoph. Research 65 /1960/ 6.) Björnsson, G. és Asvaldsson H.: Iceland (A Geo­graphical, Political and Economic Survey, — Reykja­vik 1958.) Bodvarsson, Ga.: Hot Springs and the Exploita­tion of Natural Heat Resources in Iceland (State Electr. Authority, Geotherm. Departm., Reykjavik 1961.) Bülöw, K. V.: Entwurf einer tektonischen Skizzp von Island (Geologie, 11 /1962/ 1.) Einarsson, T.: The Plateau Basalt Areas in Iceland (lásd: On the Geology and Geophysics of Iceland. Guide to Excursion No. A. 2, Intern. Geol. Congr. 1960.) Iivan, W.: Island — Studien zu einer Landes­kunde (Geogr. Arbeiten, Heft 7, 1960.) Kjartansson, G.: The Moberg Formation (lásd: On the Geology and Geophysics of Iceland, Guide to Excursion No. A. 2, Int. Congr. 1960.) Keilhack, K.: Die geologischen Verhältnisse der Umgebung von Reykjavik und Hafnarfjördur in Süd­westisland ( Z. D. G. G. 77. /1925/ Abh., 2.) Keilhack, K.: Beiträge zur Geologie der nordwest­lichen Halbinsel von Island (Z. D. G. G., 85. /1933/ 8.) Knebel, W. v. és Reck, H.: Island — Eine na­turwissenschaftliche Studie (Stuttgart, 1912.) Lohmeyer, S.: Mineralogische Fundstellen in Is­land (Aufschluss, 12. /1961 ' 6.) Noe-Nygard, A.: New Traces of Extinct Thermal Activity in Iceland (Medd. Dansk. Geol. Foren., 11. /1950/ S. 579—82.) Rutien, M. G. és Wensink, H.: Structure of the Central Graben of Iceland (XXI. Intern. Geol. Congr., Rep. XVIII-Kopenhagen 196U Schwarzbach, H.: Geologenfahrten in Island (Köln 1956.). Thorarinsson, S.: Hekla on Fire (München 1956.). Thorarinsson, S.: Iceland (lásd: A Geography of Norden. Denmark —Finland —Iceland —Norway —Swe­den; Oslo I960.). Thoroddsen, Th.: Island (Petermanns Geogr. Mitt., Erg.—H. 153—154, Gotha 1905—06.). Elkészült Kelet-Erdély ásványvíz térképe Több mint fél évszázados, aprólékos kutatómunka után dr. Bányai János (Székelyudvarhely-Odorhei) el­készítette, mintegy emlékül a 75. évi születési évfor­dulójára, a már régen hiányolt összefoglaló tájékoz­tatót. Alig van a földkerekségnek egy ekkora foltja, amely mennyiségben és minőségben is oly gazdag volna ásványvizekben, mint Kelet-Erdélynek ez a területe. Mindezekből a forrásokból csak azok jutot­tak el a nagy közönség előtt ismertekké, amelyek hírüket fürdőiknek és palackozott ásványvizeiknek köszönhették. Hogy micsoda rengeteg forrásos terület rejtőzöködik csak a vadászok, erdészek, pásztorok által ismert helyeken, arról még az e területet tér­képezők sem tudtak. Hosszú évtizedekbe került, míg ezeket egyenként felkeresve, a szerző térképadatok és feljegyzések alakjában rögzíthette. A 200 000-es topográfiai alapon készült térkép az eddig ismert, s még az eltűnt források pontjait is feltüntető adathalmaz, még így, térkép alakjában is igen sok tájékoztatót nyújt az érdeklődők számára, nemcsak az előfordulási helyek ismertetése révén, hanem a különböző jelekkel elkülönített ásványvíz­féleségekre is. A főbb csoportok a térképhez csatolt magyarázat szerint a következők: I. Szénsavas vizek a) Egyszerűek (oligometalikusok) — 1 g/l alatti oldott ásványi anyaggal. Tisztán a Hargita andezites területén találhatók, és vasas lerakódásuk a jellem­zőjük. — Hargitafürdő-Böile Harghita! b) Földes vizek (Ca + Mg) — Borszék-Borsec. c) Lúgosak (nátrium bikarbonáttal) — Bodok­Bodoc. d) Lúgos-konyhasósak, a Nieder Selters típusúak — Málnási Márai-Malnas. « II. Sósvizek a) Konyhasósak. — Székelyudvarhely-Odorhei b) Keserű-glaubersósak. — Ölyves-Ulies c) Vitriolos, szabad kénsawal. — Bálványos-für­dő-Torja-Turia. III. Hőforrások a) Konyhasós hőforrás, fúrással feltárva. — Pa­rajd-Praid (45 C°). b) Langyos források, kevés ásványi tartalommal (oligometalikus). — Palotailva-Lunca Bradului (18— 22 C). c) Langyos alkalikus források. — Tusnádfürdő­Baile Tusnád (23 C°). d) Konyhasós helioterma, naptól felmelegedők. ­Szováta-Sovata. IV. Radioaktivitás A radiológiai adatok dr. Szabó Árpádnak (Kolozs­vár-Cluj) és dr. Straub Jánosnak (Debrecen) köszön­hetők. (Ez utóbbi térképadatait csillag jelöli.) Tér­képre kerültek Mache egységekben (x 10~ f 2 g/l) a széndioxidos szárazgázömlések (mofetták), az ásvány vizek számadatai. Külön vannak jelezve a kimuta­tott színrádium-előfordulások. V. Különböző típust képviselők a) Kénesvizek. Ezek az érdekes típust képviselő vizek 1 g-nál kevesebb ásványtartalmat mutatnak fel, s tulajdonképpen édesvizeknek lehetne számítani, de rajtuk keresztül bugyborékol fel a záptojásszagú kénhidrogén gáz. — Csíkmenaság-Vigasszófürdő­Armasani-Ciuc. b) Arzénes tartalmúak, amelyek legnagyobbrészt a lúgos, konyhasós tartalmúak közé tartoznak. — Ko­vászna-Covasna. Külön jel mutatja a bitumen (Kászonfürdő-Iaco­beni Bai-Cius) és a petróleumot is tartalmazókat (Szé­kelyudvarhely, Szejkefürdő-Odorhei). A sósvizet és metángázokat is tartalmazó iszap­források szokatlanul nagy számmal találnak helyet a térképen (Mezőrücs-Riciu). A száraz gázömlések közül fontosakká váltak újabban a metánnak és a széndioxidnak a kiömlési helyei, amelyeket külön-külön jel tüntet fel. Kérdőjel található azokon a helyeken, ahonnan az irodalomban találhatunk említéseket, de azokat újab­ban senki nem igazolta, s mint kérdésesek, közelebbi kutatásokra várnak. Azok a források és fürdők, amelyekről tudjuk, 135

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom