Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Dr. Végh Sándor: Vízkutatás a nicarói hegyek között (Kuba) - Hrabowski Klaus: A hévíz és gőzforrások hasznosítása Izlandon

ken a területeken a csapadék a repedések és hasadékok mentén eljuthat a vulkáni szerkezetekhez. Már viszonylag kis mélységben 200 C° feletti vízhőmérsékletek észlelhetők (pl. Bodvarsson, [1961] szerint Hveragerdi mellett kb. 150 m mélységben 210 C°). Kémiai vizsgálatok szerint a körforgásban juvenilis víz nem, vagy csak elenyésző mértékben vesz részt. A feltörő hévíz gőz tehát elszivárgóit csapadékvízből, illetve eredetileg a felszínen lefolyó vízből származik. A felszíni és felszín alatti lefolyás közötti szoros kapcsolat a Thingallavatn esetén igazolható. Ebbe a tóba a felszínen csak 5 m

3/'s víz folyik bele, míg lefolyása kb. 70 m

3/s. A gyenge termikus aktivitású területeken a vulkáni tevékenység a harmadidőszak végén befejeződött. Mélyfúrásokban kb. 2000 m mélységben 100—150 C° vízhőmérsékletet észleltek. Helyileg azonban ez a hőmérséklet már csekély mélységben is előfordul, ami valószínűleg a jégkor utáni helyenként igen erős erózióval magyarázható. A harmadidőszaki vulkánosság területein is felmelegednek az elszivárgó csapadékvizek a még le nem hűlt. kőzetekkel való érintkezésük során. Aahol a harmadidőszak óta nem volt vulkáni működés, ott 2—3 m kal/cm

2-es hőleadást észleltek, ez 2—3-szorosa az európai kontinens átlagának. Helyenként a hőleadás 6 m kal/cm

2-t is elérheti. Valószínű, hogy a víz felmelegedése a kőzetek hőmérsékletének rovására történik. Ellenkező eestben egyes forrásoknak több ezer km--es vízgyűjtőjét kellene feltételezni. A 100 C° fölé hevített víz a földkéregben cseppfolyós állapotban van, csupán a felszínen történő nyomáscsökkenéssel vagy kevéssel a felszín alatt megy át a cseppfolyós halmazállapot a gőz halmazállapotba. 4.3. A talphőmérséklet. Az egyes hidrotermális rendszerek fontos jellemzője a talphőmérséklet (T^). Ez a körforgás legnagyobb vízhőmérséklete. Fúrásokban végzett mélységi hőmérséklet mérések szerint egy bizonyos mélységig növekszik a víz hőmérséklete, azután közelítően állandósul. A mélységi hőmérséklet fontos adat a víz körforgás hőkicserélésére és hőgazdálkodására vonatkozólag. A harmadidőszaki vulkáni területen az alzat hőmérsékletét kb. 500—1000 m mélységben érik el. A fiatal vulkáni működésű területeken ugyanazon érték már lényegesen kisebb mélységben mérhető (3. ábra). Hőmé.rrÍJt/el- [C'] «1 f, ÍM K I ^ 1i>o Sbt ««7 3. ábra. A 3. számú fúrás vízhőmérséklete Hveragerdi mellett a mélység függvényében (Bodvarsson nyomán, 1961) Minthogy a fúrások, amelyekben közvetlenül mérhető a talp hőmérséklete, gyakran -nagy területen vannak szétszórva, ezért a talphőmérsékletet közvetve határozzák meg. Ennek során mind fizikai, mind kémiai megfontolások is szerepet játszanak. A víz felszállásakor a hévíz lehűl a felszíni hideg kőzetekkel való érintkezés és a hideg vizekkei való keveredés következtében. Olyan területekkel való öszszehasonlítással, amelyekben közvetlenül mérhető a talp hőmérséklete és a víz hőmérséklet csökkenése felfelé, igen pontosan becsülhető a talp hőmérséklete, A talajvizek kémiai összetételéből is következtetni lehet a talp hőmérsékletére (3. táblázat). Sok észlelésből a következő összefüggést lehetett felismerni: SiO, (mg/l) = 25 + T

6 (C°) (érvényes T,, = 200 C° esetén) Ez az összefüggés azt mutatja, hogy a víz Si0

2-vel való telítettsége a hőmérséklettől függ. Ha elértük a telítettségi fokot, akkor az oldat lassú lehűlése nem hat huzamosan a Si0

2 tartalomra. 4.5. A hidrotermális rendszer hőháztartása. A hidrotermális rendszerek hőátadása a következő módon történik: 1. hévíz és gőz feltörésével; 2. a hévíz által felmelegített talajnak történő hőátadással; 3. az áramláskor az érintkező kőzeteknek átadott hővel; 4. azáltal, hogy a hévvíz egy része a felszín alatt más rendszerekbe folyik át. 3/a. táblázat Hévizek vegyelemzései (Bodvarsson nyomán, 1961) Vegyelemezte: VS Geological Survey, Memlo Park, Calif. Hveragerdi (Hengillterület) Seltun (Krysuvikterület) SÍO

2 283 mg/l 425 mg/l Al 0,37 mg'l 0,10 mg/l Fe 0,12 mg/l 0,02 mg/l Mn 0,00 mg/l 0,00 mg/l Cu 0,00 mg/l 0,00 mg/l Pb 0,00 mg/l 0,00 mg/l Zn 0,00 mg/l 0,00 mg/l As 0,08 mg/l 0,00 mg,/l Ca 2,8 mg/l 8,7 mg/l Mg 0,0 mg/l 0,5 mg'l Na 174 mg/l 500 mg/l K 10 mg/l 68 mg/l Li 0,1 mg/l 0,6 mg/l NH,, 0,1 mg/l 0,0 ing/1 HCO-j 24 mg/l 0 mg/l CO., ' 57 mg/l 50 mg/l SO/, 72 mg/l 152 mg/1 67 mg/l Cl 72 mg/l 152 mg/1 735 mg/l F 2,1 mg/l 0,7 mg/1 Br 0,5 mg/l 4,8 mg/l J 0,0 mg/l 0,1 mg/l NO

2 0,00 mg/l 0,03 mg 1 NO

3 0,0 mg/l 0,4 mg/l PO

4 0,08 mg/l 0,15 mg/l B 0,85 mg/l 1,7 mg/l Szulfidok egyenértéke H

2S 5,2 mg/l 7,0 mg/l Lepárlási maradék 180 C"-nál 913 mg/l 2030 mg/l Karbonátkemény0 mg/l 0 mg,/l ség pH 9,4 mg/l 9,3 mg/1 Fajlagos vezetőképesség (ß-'cm 25 C°-ná] 0,000941 0,002760 132