Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Kozák János: A szentesi Megyei Kórház hévizének hasznosítása

A Szentesi Megyei Kórház hévizének hasznosítása KOZÁK JÁNOS Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (M. 4. tk.) A szentesi fúrás volt az első hazánkban, melynek elsődleges célját nem gyógyvíz vagy általában hévíz, hanem fűtési célra alkalmas, lehetőleg kevés sótartalmú, nem agresszív víz feltárása képezte. A Szentesi Megyei Kórház területén készült 1736 m mély fúrás 1958 április hóban hipertermális alkálikus vizet eredményezett. A fúrás rétegsorát vázlatosan az 1. ábra szemlélteti. A szentesi víz dr. Papp Szilárd által végzett elemzés szerint vegyi szempontból igen alkalmas fűtési célra. Keménysége 1 nkf., kloridtartalma pedig 20 mg/l. A fűtési rendszerbe való közvetlen bevezetése mégis nehézséggel jár, mert a vízben lenyelt gáz és lisztfinomságú homok a radiátorokban cirkulációs zavarokat és lerakódást okoz. (A homok mennyisége a főgépész szerint kéthetenként kb. 30 vödör.) ábra. A szentesi hévízkút fúrásszelvénye A hévíz felhasználása a) Kórházi fűtésre; b) kornazi üzemi melegvízellátásra; c) városi hévízfürdő es tisztasagi fürdő melegvízellátására; d) a szentesi Üj Barázda Tsz hajtatóházainak fűtésére. A vizet két lépcsőben hasznosítják. Először: az egész vízmennyiség 5 db ellenáramú hőkicserélőn folyik keresztül. Itt a 78 C° hőből 16 C°-ot a fűtés miatt levesznek, ez a 62 C°-os hévíz óránként 96 m

3 menynyiségben befolyik egy gyűjtő tartályba. A hőkicserélő berendezéshez homokfogó kapcsolódik. Második lépcsőben ebből a 62 C°-os hévízből hidroforok útján nyomják el a szükséges vízmennyiséget a kórház mosodája, fürdőszobái, fűtőtestjei stb. számára. A szentesi tisztasági fürdő fűtésére és tisztálkodásra kb. 40 m

3/ó és a szentesi Üj Barázda Tsz 10 000 m

2 alapterületű hajtatóházak fűtésére kb. 50 m

3/ó vízmennyiséget használnak fel. A fűtési csővezetéket betoncsatornákba helyezték, a víz lágy (1 nkf.) vegyi összetételénél fogva különösebb korrózióvédelemre nincs szükség. A víz jelenlegi hőmérséklete 78,2 C°, amely a fúrás idejétől (1958. április 16.) szinte állandó. A hévíz felhasználásának gazdaságossága A kórház 17 épületének melegvízszükségletéből összesített hőigény kereken csúcsban 1 950 000 kcal/ó. Ebből az ö. v. radiátorszükséglet 4650 m

2. Figyelembe kell venni, hogy 80 C° közepes hőmérsékletű normális melegvízfűtés esetén 1 m- ö. v. radiátor hőleadása k = 7 kcal/m

2ó és delta t = 60 C° mellett 420 kcal/ó, ezzel szemben a forrásból nyert fűtővíz esetén annak középhőmérséklete 69 C°, és a delta t = 69—20 = 49 C°, aminek folytán k = 6,6 kcal/m

2ó. így azonos fűtőteljesítmény eléréséhez, minthogy egy m

2 radiátor hőleadása ez esetben 6,6 • 49 = 324 kcal/ó a szükséges radiátorok mennyiségét 1 950 000 :324—4650 = = 1350 m

2-rel fel kell emelni, ami a fúrásos melegvízzel való fűtés beruházási költségében 650 700 Ft többletet jelent. A központi fűtés hőszükséglete kazánházi üzem esetén évi átlagban 60% kihasználást, évi 3000 óra fűtést és 10%-os cső veszteséget számításba véve: 3860 . 10° kcal, egymillió kcal előállítási költségét 4000 kcal.'kg fűtőértékű szénből 407 Ft-ra felvéve az évi tüzelőanyag költsége 1 571 000 Ft. A használati melegvíz hőszükséglete 2960 • 10

c kcal, ennek Ft egyenértéke: 1 200 000 Ft Aramköltség kazános fűtés esetén: 46 800 Ft, hévíz esetén 18 000 Ft Beruházási költségek: a) Gőzkazános megoldás: 4 080 000 Ft b) Hévizes megoldás: 6 294 264 Ft Többletberuházás a gőzkazános megoldás javára: 2 214 264 Ft Üzemi költségek: a) Gőzkazános megoldás: 3 699 615 Ft b) Hévizes megoldás: 970 743 Ft Megtakarítás üzemköltségben évi 2 728 172 Ft További hőhasznosító berendezések vizsgálata 1. Beruházási költségek: a) Kazános megoldás a fürdő részére 1 062 400 Ft az Üj Barázda Tsz részére 1 920 000 Ft összesen: 2 982 000 Ft 120