Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Boronkai Pál-Garád Róbert: Beszámoló a MHT Soproni Csoportjának eddigi munkásságáról

Lövér fürdő maradt meg. Utóbbi elsősorban az üdülő vendégök részére szolgál, sajnos azonban itt is vízhiánnyal kell megküzdeni. A Nagyuszoda vizét az Ikva patakból nyerte szűrőn át. 1945 óta az uszoda völgyzáró gátját az árvíz átszakította és elpusztította a vízbeeresztő zsilipet, az árapasztót és a surrantókat is. Csoportunk javaslatára a városi tanács az elmúlt ősszel megkezdte az időközben eliszapolódott és árvízveszélyt magában rejtő anyameder és árapasztó kiemelését és új védő töltést kezdett építeni. Erre lehet majd a kabinokat elhelyezni. Csoportunk állandóan napirenden tartja a 23 800 m

2 vízfelületű Tómalom újjáépítésének ügyét. Ez Sopron egyetlen nagy teljesítő képességű fürdőtelepe. A súlyos háborús károkat eddig csak kismértékben lehetett helyreállítani, sok tekintetben csak ideiglenes jelleggel. A háború előtti 124 kabin helyett ma csak 58 kabin áll a fürdőzők rendelkezésére. Összesen csak 1216 öltözőhely van, holott nyári vasárnaponként közel 4000 fürdőző keresi fel a Tómalmot. A városi tanács tervbe vette a tarthatatlan helyzet felszámolását és megbízta a Középület Tervező Vállalatot az újjáépítési és rendezési tervek elkészítésével. A feladat 8000 fürdőzőt befogadó korszerű fürdő- és üdülőtelep megtervezése. A tervező a vázlattervvel bemutatta az elgondolásait a MTESZ és a Hidrológiai Társaság Soproni Csoportja előtt. A korszerű és mindenképpen kiváló terv megnyerte az érdekeltek osztatlan tetszését, csupán csoportunk szakértői fejezték ki aggodalmukat a fürdőmedence kibővítésével kapcsolatban, mert szerintük a tervbe vett földmunka elpusztítaná a víz biológiai egyensúlyának fenntartásához szükséges vízinövényzetet. Minden remény megvan, hogy a terv végleges kidolgozásánál a tervező figyelembe veszi csoportunk észrevételeit. A Fertő tó vízgazdálkodási kérdései A legnagyobb társadalmi erőket, a legszebb hidrológiai szakkutatásokat a Fertő tó vízgazdálkodási kérdései jelentik a Soproni Csoport részére. Ezt a rendkívül sokoldalú témakört az alábbiak szerint részletezzük. A Fertő tó adottságai izgató távlatokat, vitaközösséget, lelkesedést, cselekedni akarást jelentenek. Évszázadokon keresztül a fertői vám fele biztosította a zömök városi várfalak növekedését és biztonságát a soproni polgárság részére. A Fertő víztükre nemcsak a páratartalmat, hanem a hatalmas szőlőterületek művelését is biztosította. A török hódítások, kuruc harcok idején, történelmi hátteret adott a környék lakosságának és szenvedéseinek. 24 ősi község őrzi azokat a hagyományokat, melyek ma is gazdagítják a kutatási munkát. Ma már az útikalauzok színes leírásai, a tudományos dolgozatok adatai ismertetik a Fertőt, a vízi élet, a nádasok, a meteorológia nagy laboratóriumát. Világkérdés a vizek hasznosítása. A Dunán épülnek az erőművek. A Fertő tó határmenti fekvése aránylag nehéz megközelítése számos technikai hátrányt jelent, a tudományos munka számára. A Hidrológiai Tájékoztatóban és a szakemberek részére rendelkezésre álló Fertő anyagban számos soproni és Fertő környéki tudós évtizedes adatkincse megtalálható. Itt is megemlékezünk dr. Varga Lajosról a biológiai tudományok 1963. május 10-én elhunyt nemzetközileg is elismert szakemberéről, tudósról, hű barátról, a Fertő nagy kutatójáról. Emlékét az elmúlt év folyamán a Fertői Nádgazdasági Vállalat által rendelkezésre bocsátott Hidrológiai Kutatóállomás fogja őrizni és ápolni. A Fertőről megjelent műveket, tanulmányokat, cikkeket a Magyar Hidrológiai Társaság soproni csoportja kezeli és fejleszti tovább. Nagy a munkaterület. A tó területén 1920 óta országhatár halad át. A Fertő tájkérdéseit így a magyar és osztrák szakemberek csak közös munkával tárgyalhatják. Az elmúlt több mint 40 év alatt az osztrák szakemberek többszáz taíajfeltáró fúrást eszközöltek. A rendkívül értékes gyógyvizek „tengerét" találták meg és külön értékesítő vállalatokat hoztak létre. A Magyar Hidrológiai Társaság vezetőségének segítségével rendkívül tanulságos tapasztalatcsere találkozók jöttek létre, melyekről komoly tudományos dolgozatok is készültek. A fertői tájjelleg fejlesztését a következő adottságok indokolják: a tó vizében a nádgazdálkodás, hal tenyésztés; a tó környékén a szőlő, gyümölcs, korai zöldség; a föld alatt a gyógyvíz és az ásványvizek hasznosítása; a vizén a fürdőélet, vitorlássport fejlesztése. A táj természeti értékeinek a mező és mikroklíma párásságának, a különleges madárvilágnak, a ritka és páratlan kialakítású rákosi kőfejtőnek hasznosítása minden soproni ember által szeretett és kívánt programot jelent. Érdekes a földrajzi helyzet tanulmányozása. A Fertő tó körül Sopron 10, Győr 65, Bécs 45, Bécsújhely 35, Pozsony 30 km-re fekszik. Ha őszintén nézzük a fejlődő valóságot és a közlekedési sebességet akkor megállapítható, hogy Sopron kivételével mindegyik történelmi település szédületes iramban fejlődik. Talán ez a folyamat Sopront is dúsítani fogja. A Fertőn kiépítjük a hidrameteorológiai észlelőhálózatunkat. A már elkészült Fertő tavi kutatóállomásunk az első lépést jelenti ezen a munkaterületen. A Fertő területe 337 km

2. Területileg Közép-Európa harmadik legnagyobb tava. A csillagokat ostromló ember technikája megoldja majd a tó vízszín ingadozásából adódó hátrányokat is. Az élővilág, a nád, a páratartalom mérése mind-mind tudományos munkát vár a ma emberétől. Titokzatos tónak nevezik a Fertőt és a soproni író szerint: ,Vásott kölyök, villogó szemmmel, nádüstökkel, rongyos ruhában, de minden zsebe tele van furcsa csodákkal, különös játékokkal, amiket csak a pákász ismer, meg az a néhány Fertő kutató, akik beférkőztek bizalmába", Persze ma már rendszeresen foglalkozunk a Fertővel, vízszín ingadozását országos szervezettel, logarléccel és matematikával akarjuk megszűntetni. Kilestük titkait. Geofizikával, geodéziával rendbeszedtük méreteit és tartalékai/t, és az osztrák adatokra támaszkodva 237 km

2 kiterjedésű gyógyvíztelepekre lehet következtetni. A nyilvánosságra kívánkoznak ezek az adatok: Mörbischnél 121 m mélységben Karlsbad-i típusú, de annál négyszeresen töményebb összetételű vizet nyernek nagy mennyiségben. Purbachnál 12 m mélységből „Hunyadi János" típusú keserűvíz tör fel. Oggaunál 205 m mélységből konyhasós „BadenBaden" típusú vizet kapnak. Ilmitznél 188 m mélységből alkalikus kénes „BadLandeck" típusú vizet hasznosítanak. Neusiedl am'See-nél 138 m mélységből savanyúvizet termelnek ki. Nálunk dr. Vendel Miklós akadémikus a fertőrákosi Fertői Vitorlás Szövetség területén az elmúlt évben 50 m-es kutató fúrással feltáratta a Mörbischnél is jelzett tömény karlsbadi típusú vízkincset. Ezt a kutatómunkát a Magyar Tudományos Akadémia soproni Geodéziai és Geofizikai Kutató Laboratóriuma folytatja hihetetlen tavi nehézségek közt. A tudományos kutatók hozzáértését és munkájuk pontosságát jellemzi az a tény, hogy az általuk jelzett gyógyvízréteg pontosan ott és úgy tör fel 11 m mélységből, ahogy azt előre megállapították. A Fertőn létesített kutatóállomás bekapcsolása a nemzetközi hálózatba, már folyamatban van. A magyar és osztrák hidrológusok a részleteken dolgoznak. A MTA tihanyi Biológiai Kutató Intézete után a VITUKI is dr. Károlyi Zoltán főmunkatárssal vállalta a soproni anyagi erőforrásokat meghaladó kutatómunka műszaki előfeltételeinek biztosítását. 111