Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Kiss Árpád-Gondozó György: Adatok néhány vértesperemi forrás és kút hidrológiai jellemzéséhez

külszíni fejtés és a kisebb mélységben folytatott bányászkodás módosította, mely utóbbi tényező kihatott a tó vízellátására is. A Csukató túlfolyása 80—120 l/p. A tóba halakat telepítettek az elmúlt években. Az Előre-forrás irányából a tó felé enyhe feltöltődési folyamat indult meg, majd ez a szakasz elnádasodott, és rajta sajátos vegetáció alakult ki. A forrás és tó közeli szakaszán jellemző a Scirpo-Phragmitetum (nádas) asszociáció, beljebb pedig a submerz Myriophyllo-Potametum (hínáros, békaszőlős) asszociáció hódított magának teret. Mikrovegetációja rendkívül gazdag, s egyben páratlan a Vértesperem környékén. A Vértesperem Pusztavám—Mór—Csókakő-i szakaszán tanulmányozott források és kutak fontosabb hidrológiai jellemzőit az 1. táblázatban foglaljuk össze. A Katonacsapás-í aknaüzem és a Csukató-i aknaüzemek két különböző kőzetfelépítésű, látszatra öszszefüggés nélküli vízföldtani egység. A karsztos főnummuliteszes mészkőfelszín és a lapos domborzati terület vízföldtani megítélése különböző. Néhány barnakőszénkutató fúrás mélyítése közben végzett megfigyelések a két terület vízföldtani egységét bizonyították. A rétegződés alapján a Csukató-i, Béke lejtősakna mezője felé áramlik a víz. A Katonacsapáson az alsóeocén osztreás márgaréteg nem tartalmaz vizet, az idehulló csapadékvíz útja tehát a főnummuliteszes mészkőn keresztül az agyagmárga felszínén és a repedésrendszerekben rétegdőlés irányában, vetők mentén át jut a Csukató-i alsóeocén osztreás márgába, amely azt tárolja. így egyértelmű a Katonacsapás aknaüzem kedvező és a Csukató-i aknaüzem kedvezőtlen vízföldtani helyzete [4, 5], A pusztavámi barnakőszénmedencében levő felszállóvizű fúrt kutak közül (I., II., III.) az I. és II. fúrások helye bányaművelésre tervezett területen fekszik, így vizüket felhasználni nem érdemes, mert a terület aláfejtésre kerül. A II. sz. fúrással kapcsolatban külön meg kell jegyezni, hogy az 56,40—61,20 m között repedezett üreges kemény alsóeocén osztreás márgából kapta a felszálló vizet. A Pusztavámi Szénbányaüzem fő vízszolgáltató bázisa, a 200 l/p hozamú III. sz. fúrt kút, melynek rétegsora így foglalható össze: Jefmafft/aróiGf o fcrrár » fü/ A Auhtófijrós 1. 0,00— 5,00 2. 5,00—14,00 3. 14,00—15,50 4. 15,50—16,45 5. 16,45—19,50 6. 19,50—23,80 7. 23,80—24,80 m-ig homokos feltalaj m-ig homok m-ig kavics m-ig lejtőtörmelék m-ig agyagos márgam-ig homok m-ig homokos agyag A III. sz. fúrás vízadó rétege 19,80—23,80 m-ben levő homok, melyben a 200 l/p vízhozamot 1964. január 9-én mérték. Ez a fenti kút jelenleg is üzemel. A Vértesperem szóbanforgó szakaszának felszíni forrásvizeinél a kémiai összetétel nagyvonalakban megegyezik a Csukató melletti Előre-forrás vízkémiai elemzési adataival, mely összefüggést felhasználjuk a peremi források kémiai jellemzésére. A felszálló vizű fúrt kutak vizének kémiai összetételét pedig a II. és III. sz. kutak elemzési adatai alapján mutatjuk be (2. ábra és 2. táblázat). A források és kutiik kémiai jellemzői 2. táblázat A forrás kémiai A forrás neve, jele jellemzői „Előre" II. III. pH 7,00 7,50 7,40 Oldott 0

2 mg/l 9,23 5,19 — Ammónium mg/l 0 0 0 Nitrit mg/l 0 0 0,4 Nitrát mg/l szennyezett szennyezett 1,50 Szulfid mg/l 0 0 — Szulfát mg/l 2,66 72,00 60,00 Klorid mg/l 16,85 9,30 12,50 Hidrokarb mg/l 91,47 91,51 — Sziliciumdioxid mg/l 2,66 — — Kalcium mg/l 150,20 53,64 123,00 Magnézium mg/l 16,75 15,63 31,60 Vastartalom mg/l — — 495,00 Alkalinitás p-sz. 0 — — ,, m-sz 79,46 — — Keménység nk° össz. 24,88 11,11 24,60 Keménység nk° vált. — — 20,00 Keménység nk° karb. 4,19 4,20— Keménység nk° Ca. 21.01 7,50 — Keménység nk° Mg 3,87 3,60 — Szabad CO2 mg/l — — 36,70 Össz. oldott CO2 mg/l — — . 437,00 O2-fogyasztás mg/l — — 3,00 Lugosság Wartha-fok 1,49 — — 2. ábra. A Vértesperemi források és kutak helyszínrajza A Vértes hegység peremi szakaszán tanulmányozott források és kutak hidrobiológiái vonatkozásokban oligoszaprobiontikus állapotot mutatnak. Közös sajátosságuk e vizeknek, hogy nagyrészük jelentősen szennyezett, ammónia, nitrit, és a nitrát tartalom pozitív. Valamennyi forrás mikrovegetációja jelentős, melyek közül külön kiemelést érdemel a Bodajki tó [6] és a Csukató, a kisebb források közül pedig a térképvázlaton, a 13., 24., 32., 33., 34., 35-, 39. számú. Az 58