Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Nagy Géza: A baseli vízmű ismertetése

4. táblázat Az adagolt ózon megoszlása Kürtőn át a szabad­ba távozó hányad Felesleg a vízben a behatási medence végén A víz által elfogyasz­tott há­nyad 0,38 g 0 3 /m3 víz ada­goláskor : • Injektor 13,9 % 47,8 % 38,3 % Örvény-keverő 15,0 % 53,6 % 31,8 % 0,57 g 0 3/m3 víz ada­golásakor: Injektor 16,0 % 52,6 % 31,4 % Örvény-keverő 27,5 % 49,2 % 23,3 % 0,75 g 0 3/m3 víz ada­golásakor: Injektor 16,0 % 59.2 % 24,8 % ö r vény - keverő 23,6 % 61,3 % 15,1 % telep vezetői szerint azonban más nyersvíz és töké­letesebb berendezés esetében a költségek még lénye­gesen csökkenthetők. Ha a nyersvíz összetétele ke­vésbé ingadozik és állandó ózonadagolással lehet dol­gozni, ez lényeges költségcsökkenést eredményez. Abban az esetben pedig, ha a kürtőn át távozó, ve­szendőbe menő ózonmennyiséget hasznosítják, még to­vábbi megtakarítást lehet elérni. 5. táblázat Az 1 ni 3 vizet terhelő ózonozási költségek Beruházás: Ózonfejlesztők 340 000 Svfr Bekeverők 70 000 Svfr Légszárító -.50 000 Svfr Épület kb. 500 000 Svfr összesen 960 000 Svfr Kamat + törlesztés (5%)/év 48 000 Svfr Üzemeltetés: Ózonfejlesztés 18 500 Svfr Személyzet (1/3 fő) 4 500 Svfr Karbantartás 3 000 Svfr összesen 26 000 Svfr Víztermelés 7,4 mill. m 3/év Kamat + törlesztés 0,65 Rp/m 3 víz Ózonozási üzemköltség 0,35 Rp/m 3 víz Á víz ózonozásának költség-kihatásairól az 5. táb­lázat számai nyújtanak felvilágosítást. Ebből meg­állapítható, hogy az 1 m 3 vízre jutó beruházási és üzemelési költség összege 1,00 Rp (= 0,01 Svfr.) kö­rül mozog, ami nem tekinthető nagynak. A vízmű­Kellemes kötelességemnek .tartom, hogy e he­lyen is köszönetet mondjak a Kőnizberg-i vízmű ve­. zetőinek, Gubelman H. és Scheller H. kartánsaknak, akik a vízkezelésre vonatkozó adatokat, valamint ta­pasztalataikat rendelkezésemre bocsátották. A baseli vízmű (Svájc) ismertetése NAGY GÉZA É. M. Mélyépítési Tervező Vállalat A baseli vízmű vízbeszerzése döntő módon két részre oszlik. Az egyik részt a Rajna vizével dúsított parti szűrésű kutak biztosítják, a másik részt felszíni vízkivétellel nyerik. A parti szűrésű kutak egészen az ötvenes évek ele­jéig megfelelő minőségű vizet tudtak biztosítani a vá­ros Vízellátásához. Ekkor azonban a kutakhoz közeli gázmű szennyvize a 13 működő kútból 6-ot fenollal szennyezett. Ez a fenolbetörés a 120 000 m 3/nap telje­sítőképességének 30%-át érintette, s a szennyeződés mértéke elérte a 0,04 mg/l értéket is. Annak ellenére, hogy a szennyeződés lehetőségét azonnal megszüntet­ték, két kútnál 3 évig és további négy kútnál 5 évig tartott, míg a fenolbetörést sikerült kiküszöbölni azzal, hogy a szennyvizet másfelé vezették el. Természetesen, ilyen hosszú ideig a vízmű ennyire csökkentett vízmennyiséggel nem dolgozhatott, a leg­sürgősebben olyan megfelelő eljárást kellett kidolgozni, mely a fenollal szennyezett kutak vizét is alkalmassá teszi városi vízellátás céljaira. Ezenfelül a növekvő vízigényt a régi vízmű a parti szűrésű kutak számának bővítésével már nem tudta ki­elégíteni, ezért felszíni víz tisztítására alkalmas új víz­művet létesítettek. Ennek teljesítőképessége 60 000 m 3/nap. A Rajna vizét először ülepítik, majd nyílt beton gyorsszűrőkre juttatják. A szűrőkből a megszűrt víz tárolómedencékbe jut, ahonnan függőleges tengelyű szivatyúk szállítják a megszűrt vizet a régi vízmű eddig is meglevő gyűjtőmedencéjébe. A villamosberendezéseket a szivattyúgépház mellett helyezték el. A szociális helyiségeket (iroda, gépész­szoba, öltözők stb.) a szűrőházzal egybeépítették (1. ábra). A vízmű működési sémája a gépháziban a kapcsoló­táblákkal összeépítve szemléletesen mutatja a pillanat­nyilag üzemelő gépegységeket. Kütsó, . feljárót 1. ábra. A felszíni víztisztító berendezés 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom