Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Nagy Géza: A baseli vízmű ismertetése

4. táblázat Az adagolt ózon megoszlása Kürtőn át a szabadba távozó hányad Felesleg a vízben a behatási medence végén A víz által elfogyasztott hányad 0,38 g 0

3 /m3 víz adagoláskor : • Injektor 13,9 % 47,8 % 38,3 % Örvény-keverő 15,0 % 53,6 % 31,8 % 0,57 g 0

3/m3 víz adagolásakor: Injektor 16,0 % 52,6 % 31,4 % Örvény-keverő 27,5 % 49,2 % 23,3 % 0,75 g 0

3/m3 víz adagolásakor: Injektor 16,0 % 59.2 % 24,8 % ö r vény - keverő 23,6 % 61,3 % 15,1 % telep vezetői szerint azonban más nyersvíz és tökéletesebb berendezés esetében a költségek még lényegesen csökkenthetők. Ha a nyersvíz összetétele kevésbé ingadozik és állandó ózonadagolással lehet dolgozni, ez lényeges költségcsökkenést eredményez. Abban az esetben pedig, ha a kürtőn át távozó, veszendőbe menő ózonmennyiséget hasznosítják, még további megtakarítást lehet elérni. 5. táblázat Az 1 ni

3 vizet terhelő ózonozási költségek Beruházás: Ózonfejlesztők 340 000 Svfr Bekeverők 70 000 Svfr Légszárító -.50 000 Svfr Épület kb. 500 000 Svfr összesen 960 000 Svfr Kamat + törlesztés (5%)/év 48 000 Svfr Üzemeltetés: Ózonfejlesztés 18 500 Svfr Személyzet (1/3 fő) 4 500 Svfr Karbantartás 3 000 Svfr összesen 26 000 Svfr Víztermelés 7,4 mill. m

3/év Kamat + törlesztés 0,65 Rp/m

3 víz Ózonozási üzemköltség 0,35 Rp/m

3 víz Á víz ózonozásának költség-kihatásairól az 5. táblázat számai nyújtanak felvilágosítást. Ebből megállapítható, hogy az 1 m

3 vízre jutó beruházási és üzemelési költség összege 1,00 Rp (= 0,01 Svfr.) körül mozog, ami nem tekinthető nagynak. A vízműKellemes kötelességemnek .tartom, hogy e helyen is köszönetet mondjak a Kőnizberg-i vízmű ve. zetőinek, Gubelman H. és Scheller H. kartánsaknak, akik a vízkezelésre vonatkozó adatokat, valamint tapasztalataikat rendelkezésemre bocsátották. A baseli vízmű (Svájc) ismertetése NAGY GÉZA É. M. Mélyépítési Tervező Vállalat A baseli vízmű vízbeszerzése döntő módon két részre oszlik. Az egyik részt a Rajna vizével dúsított parti szűrésű kutak biztosítják, a másik részt felszíni vízkivétellel nyerik. A parti szűrésű kutak egészen az ötvenes évek elejéig megfelelő minőségű vizet tudtak biztosítani a város Vízellátásához. Ekkor azonban a kutakhoz közeli gázmű szennyvize a 13 működő kútból 6-ot fenollal szennyezett. Ez a fenolbetörés a 120 000 m

3/nap teljesítőképességének 30%-át érintette, s a szennyeződés mértéke elérte a 0,04 mg/l értéket is. Annak ellenére, hogy a szennyeződés lehetőségét azonnal megszüntették, két kútnál 3 évig és további négy kútnál 5 évig tartott, míg a fenolbetörést sikerült kiküszöbölni azzal, hogy a szennyvizet másfelé vezették el. Természetesen, ilyen hosszú ideig a vízmű ennyire csökkentett vízmennyiséggel nem dolgozhatott, a legsürgősebben olyan megfelelő eljárást kellett kidolgozni, mely a fenollal szennyezett kutak vizét is alkalmassá teszi városi vízellátás céljaira. Ezenfelül a növekvő vízigényt a régi vízmű a parti szűrésű kutak számának bővítésével már nem tudta kielégíteni, ezért felszíni víz tisztítására alkalmas új vízművet létesítettek. Ennek teljesítőképessége 60 000 m

3/nap. A Rajna vizét először ülepítik, majd nyílt beton gyorsszűrőkre juttatják. A szűrőkből a megszűrt víz tárolómedencékbe jut, ahonnan függőleges tengelyű szivatyúk szállítják a megszűrt vizet a régi vízmű eddig is meglevő gyűjtőmedencéjébe. A villamosberendezéseket a szivattyúgépház mellett helyezték el. A szociális helyiségeket (iroda, gépészszoba, öltözők stb.) a szűrőházzal egybeépítették (1. ábra). A vízmű működési sémája a gépháziban a kapcsolótáblákkal összeépítve szemléletesen mutatja a pillanatnyilag üzemelő gépegységeket. Kütsó, . feljárót 1. ábra. A felszíni víztisztító berendezés 87