Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Dr. Bolberitz Károly: A Bern, könizbergi vízmű (Svájc) vízkezelése

ban még így is megmaradtak. A részletes vizsgálatok megállapították, hogy a víz kellemetlen íze és szaga onnan ered, hogy a kutak körüli talajrétegek szűrőképessége fokozatosan csökken. Ezért 1953-ban áttértek a víznek ózonnal való fertőtlenítésére. Ezzel egyidejűleg a svájci kormány megbízást adott a vízműnek arra, hogy a víz ózonozás hatásosságát és külünösképpen gazdaságosságát tanulmányozza. A szóbanforgó vízmű az ilyen, üzemi méretű vizsgálatok végzésére igen alkalmasnak mutatkozott, mert berendezése korszerű és az általa szállított víz Bern város fogyasztásának csak kis hányadát látja el. Ennek esetleges kiesése a város vízellátásában zavart nem jelent. 1. táblázat A KBnlzberfl-l vízmű nyers vizének összetétel ingadozása Min. Max. KözépértHőmérséklet. C° 6,4 15,9 12,1 Mechanikus szennyezettség (szeszton,ml/m

3) 0,05 2,5 pH 7,2 7,8 7,5 össz. szilárd anyag, mg/l 270 345 330 Izzítási maradék, mg/l 199 263 245 Karbonát keménység, nkf 10,2 15,1 14,5 Oxigénfogyasztás, mg O/l 0,5 5,0 1,25 Kalcium, mg/l 71 103 97 Magnézium, mg/l 4 12 8,6 Vas és mangán, mg/l — Nitrát, mg/l 10 26 20,7 Klorid, mg/l 4 11 9,5 Szulfát, mg/l 7 27 9,9 Oldott oxigén, mg/l 9,2 11,0 10,2 Oxigén telítettség, % — — 95,5 A vizet a három vízadó területről három önálló vezeték szállítja a vízmű telepre. A nyers víz összetételét és ennek ingadozását az 1. táblázat adatai mutatják. Mint az adatokból látkató, a legfőbb nehézséget a víz mechanikus szennyezettsége, a szeszton képezi. Ennek mennyisége köbméterenként 0,05—2,5 cm

3 között ingadozik. A mikroszkópos vizsgálatok szerint a szeszton túlnyomó része élettelen anyag — detritusz — mely erősen ingadozó mennyiségű, finom szemcséjű finom agyagból és bomlásban levő növényi- és állati szervezetekből áll. A növényiek ág-, levél-, gyökér-szövetrészecskék, barna humusz, az állatiak szőr töredék részecskék. Az élő szervezetek között mikroszkopikus férgek, rovarok, rákok, baktériumok, gombák és asszimiláló növények spórái találhatók. A vízműtelep re érkező víz a vízkezelő helyiségeken megy át, ahol homokszűréssel tisztítják meg a lebegő anyagoktól, ózonnal fertőtlenítik és oxidálják az íz- és szaganyagokat, majd ezután három csővezetéken továbbítják a vizet. Két fővezeték Bern városába, a harmadik a Bumpliz, különálló városrészbe továbbítja a vizet. A vízkezelő berendezéseket magába foglaló épületet és környezetét ízlésesen és művésziesen képezték ki. Az épület külső falát Solothurn-i faragott kővel borították. A kertet szobor, az előteret színes üvegablak és szökőkút díszíti. A homokszűrő helyiség fehér márvány borítású, a vezérlő asztalok fekete márványból készültek. A szűrők 8 m hosszú túlfolyóit fehér márványlapok alkotják olyan pontos kidolgozással, hogy az átbukó víz rétegvastagsága a teljes hosszon át, szemmel láthatóan teljesen egyforma. Különös gondot fordítottak a telepnek mérőberendezésekkel való ellátására. A befolyó víznél leolvasható a pillanatnyi átfolyás és a nap folyamán beérkezett teljes vízmennyiség, külön-külön mindhárom forrásvidékre vonatkozóan. A készülékek az értékeket szalagon regisztrálják. A homokszűrőknél és az ózonozó telepen mérik az átfolyó víz mennyiségét. Mérik és regisztrálják a vízállást a tiszta víz tárolóban és távjelzéssel továbbítják ezt az adatot a Schönau-i szivattyútelephez, mely Bern város központi vízellátó telepe. A városba vezető három csővezetéknél külön-külön mérik és regisztrálják a pillanatnyi átfolyást és a teljes napi vízszállítást. Végül regisztrálják a tiszta víz-tároló medencébe szállított vízmennyiségeket. Az ózonfejlesztő telep önműködő felépítése szükségessé tette különleges optikai és akusztikai riasztó berendezés felszerelését. Ez akkor lép működésbe, ha a nyomásfokozó szivattyú hajtómotorjának feszültsége csökken vagy kimarad. Riasztó jelzés lép működésbe akkor is, ha a levegő szárító által szállított levegő mennyisége, vagy nyomása megváltozik és akkor is, ha a berendezés vízhűtésében zavarok mutatkoznak. Amennyiben a riasztó berendezés jelzésére nem történik meg a megfelelő intézkedés, a riasztás önműködően átkapcsolódik és a lakásán levő telefonon át riasztja a vízkezelőt. Ha itt nem veszik fel a telefonkagylót, a riasztás tovább megy a Schönau-i központi szivattyú telepre. Ez az önműködő berendezés lehetővé teszi azt, hogy az egész telepet csupán egyetlen személy irányítsa és ennek sem kell állandóan munkahelyén tartózkodnia. A telep berendezése alkalmával különös gondot fordítottak arra, hogy az összes helyiségek páramentesek legyenek. A levegőt légszárító berendezésen szívják át és ilymódon vezetik vissza a helyiségekbe. Ugyancsak ennek a célnak elérésére mennyezetfűtést is alkalmaztak a tetőszerkezet alatti födémbe épített 2502 m hosszú elektromos fűtőkábellel. Az eredmény valóban csodálatos, mert a helyiségek falain, a gépeken és a csővezetékeken sehol egy csepp víz nem látható. Mint az a nyers víz vizsgálati eredményeiből látható, a forrásokból jövő víz mechanikus szennyezettsége Időnként elég nagy. Ezektől az úszó anyagoktól meg kell szabadítani a vizet, ami hatásos homokszűrést igényel. Kísérletekkel állapították meg a legjobb szűrést biztosító szemcsenagyságot. Az ennek megfelelően készített homokszűrőkben a szemcsenagyság rendkívül egyenletes: a felső rétegben a szemcsenagyság 93%-ban a 0,4—0,6 mm között van, az alsó rétegben 100%-ban 0,5—0,9 mm között. A szűrési művelet ellenőrzése céljából a homokszűrőkből négy mélységben vízminta vehető, és folyamatosan ellenőrizhető a víznyomás ezeken a pontokon. A mérések azt mutatták, hogy az alkalmazott szemcsenagyságú homokszűrővel a nyers vízben levő mechanikus szenynyezettség 99%-a kiszűrhető. A nagyobb állati szervezeteket (férgek, mikrorákok stb.) a szűrők visszatartják, a baktériumszám azonban a szűréssel nem csökken lényegesen. Ellenkezőleg gondot kell fordítani arra, hogy ez a szám ne növekedjék, amit gyakori öblítéssel érnek el. A mérések szerint a szűrés tulajdonképpen a homokréteg felső negyedében megy végbe; itt van a legnagyobb nyomáscsökkenés; ez alatt a nyomás már alig változik. A szűrőknek az alkalmazott 6,25 m/óra szűrési sebesség mellett tehát inkább felületi, mint térbeli hatásuk van. Az ózonozás gazdaságosságának megállapítása céljából kétféle ózonfejlesztő készüléket és kétféle bekeverő készüléket állítottak fel. Az egyik ózonfejlesztő készüléket a Welsbach Philadelphia cég szállította. A készülék 17 + 34 + 17, azaz összesen 68 ózonfejlesztő csőből áll. 15 000 voltos, 50 periódusú áramot használ. A másik ózonfejlesztő Van der Made rendszerű, a Degrémont, Paris cég szállította: egyenként 3X7 csövet tartalmaz. A fejlesztő három ilyen szekrényből áll, összesen tehát 63 csővel. Ez utóbbi készülék üzemi feszültsége csupán 2600 Volt, viszont 500 periódusú áramot igényel. Ezért ehhez, viszony85