Hidrológiai tájékoztató, 1965 június
Somogyi Miklós-Somogyi Miklósné: A Duna-völgyi öntözőrendszer vízgazdálkodása
szefüggéseket kerestünk a különböző vízmagasságokhoz (esésekhez) tartozó vízmennyiségek között, másrészt vízhozam hossz-szelvényeket szerkesztettünk az egyes mérési napokra, amelyeken feltüntettük a méréskor észlelt vízállásokat, vízhozamokat, valamint az üzemelőket is. Fenti módszer szerint az 1961. évtől kezdődően végrehajtott vízmérések értékeinek felhasználásával összesen 15 vízhozam hossz-szelvényt és 11 vízhozamkeresztszelvényt szerkesztettünk és ezeknek adataiból határoztuk meg a jellemző vízszállító-képességeket, illetve a javasolt vízszinteket. A megvizsgált szelvényekből néhány érdekesebbet az alábbiakban ismertetünk: a) Keresztszelvények vizsgálata. Dunavölgyi Főcsatorna 126 + 042 szelvénye (2. ábra). m A.f. xooi 90eow6050• tO30 2010S500 90 60. . TO60B<v20 —UH,/ 2. ábra. Vízhozamgörbék a Dunavölgyi Főcsatorna 126+042 szelvényében A koordinált rendszerben ábrázolt pontok értékelése során első lépésben vizsgáltuk az egyes magasságokhoz tartozó vízhozam-értékeknél az előállott esést is. (A mérési időpont alatt ezrelékben feltüntetett érték.) Az esések figyelembevételével a 2. ábrán is látható görbesereget tudtuk szerkeszteni, ez azonban hamis következtetések eredménye, hiszen ugyanazon vízállás mellett a vízhozam növekedéséhez csökkenő esés tartozik. Beható vizsgálat alá véve a pontokat, megállapítottuk, hogy a 2. ábrán is berajzolt két görbe szerkeszthető. Az egyik jól simul az 1961. évi mérési adatokra, míg a másik az 1963. és 1964. évi adatokat foglalja magába. A két görbe a vízszintcsökkenés irányában összetartó, a mérési tartományban pedig 2 m : í/sec, illetve 50 om magassági eltérést mutat egymástól. Az 1961. évi mérésekre szerkeszthető görbe adja a nagyobb értéket. Az eltérést vizsgálva tekintettel kell lennünk az év eltolódáson kívül a mérés, hónap szerinti időpontjára is. Az 1961. évi mérések november hónapban történtek és megállapítottuk azt is, hogy a mérés időpontja előtt a Sári zsilip lezárt, a Dunavölgyi csatorna pedig leürített állapotban volt. Az 1963., illetve 1964. évi mérések öntözésüzemelési időszakban történtek. Ezért a két görbének egymástól való eltérését részben a meder parti benőttségével (sás, nád) és igen nagy részben a nagyfokú hinárosodással magyarázhatjuk. Az 1961. évi mérések során a hinár a mederben a lefolyást már nem akadályozta. Dunavölgyi Főcsatorna, Kunpeszéri zsilip (3. ábra). Az előzőekben ismertetett szelvényhez hasonlóan ennél a szelvénynél is igen jól megkülönböztethető az 1961., illetve az 1964. évi mérésekre rajzolható vízhozamgörbe. Ebben a szelvényben a mérési tartományon belül azonban már csak 1 m 3/sec, illetve 25 cm magatsság körül van az eltérés. Ennek magya/Cí/npes/ér o/jé m*f 3. ábra. Urbcahö mjf. tolaWDQb'bJ 4. ábra. Vízhozamgörbe a Kunbábonyi zsilipnél a XXX. csatornán Q[rrí> / sJ 3 • 5 5. ábra. Vízhozamgörbék az I. Árapasztón a Szunyogi szivattyútelep alatt rázata valószínűleg abban található, hogy az alvíz duzzasztással már nem befolyásolható. XXX. sz. csatorna, Kunbábonyi zsilip (4. ábra). Az előző két szeivényhen tapasztalható kettősséggel szemben az 1961. évben végrehajtott méréssorozat adataiból rajzolható görbébe igen jól beleilleszkedik az 1964. évi méréssorozat. Ennek magyarázata az le+0UU7 , , , , 1 r— Oh'/,7 '7 3 A Vízhozamgörbék a Dunavölgyi Főcsatorna Kunpeszéri zsilipjénél 73
