Hidrológiai tájékoztató, 1965 június
Dr. Hídvégi János: A budapesti gyógyfürdők általános és közegészségügyi helyzete - Dr. Schulhof Ödön hozzászólásával - Dr. Papp Ferenc hozzászólásával
visszatérő, de megalapozatlan gondolattal játszani, hogy hévizeink nagyobb mérvű feltárásával és felhasználásával a főváros egész vagy részleges hőenergia szükségletét fedezzük. Meglevő hévizeinket ott lehet nagyobb mértékben feltárni és felhasználni, ahol ezt a vízföldtani adottságok lehetővé teszik. Ez pedig elsősorban nem a Gellért fürdő környéke, ahol kb 1 m 3/p, vagy a Rudas és Imre fürdő környéke, ahol 1,7 m3/p hévizet tártak fel és ahol sokkal több feltárására aligha van lehetőség, hanem a Margitsziget, ahol ez idő szerint 11 m 3/p hévíz áll rendelkezésre. A szigettel szemben > pedig a budai oldalon a Lukács, Császár fürdőknél 6,2 m 3/p és a pesti oldalon (Dagály, Elektromos f.) 4,4 m : l/p. Vagyis a sziget és szomszédságában összesen 21,6 m 3/p hévíz hasznosítható. De nemcsak a hévíz áll nagy bőségben rendelkezésre, hanem a környék is megfelel egy világszínvonalú gyógyhely céljainak. A szigetet keretező Duna viszonylagos és szükséges mértékű elszigeteltséget biztosit. Szép kilátása van, parkja, sétányai elsőrendűek, a város közepén fekszik, jól megközelíthető, levegője viszonylag por- és füstmentes és eléggé zajmentes is, korszerű szállodája gyógyszállónak is megfelel, a továbbiak építésére pedig bőven van hely a szigeten. Ha Budapestet fürdővárossá akarják kiépíteni, akkor, mint látjuk, csakis ez a hely jöhet figyelembe. Ezt szorgalmazni, dolgozóink munkaerejének regenerálása és idegenforgalmunk fejlesztése érdekében, mindannyiunk kötelessége. DR. SCHULHOF ÖDÖN Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet, hozzászólása Dr. Hídvégi beszámolójában igyekszik tárgyilagos maradni, nem túlozza el a bajokat és nem is titkolja őket. Aggodalmait két csoportba lehet osztani, egyik részük a víz kitermelésével, másik részük a felhasználással kapcsolatos. A gyógyvíz gyógyszernek tekinthető, amelyben a víztermelés a gyógyszergyár, a gyógyfürdő pedig a gyógyszertár, ahol a betegnek a gyógyszert kiszolgáltatják. A víztermelésnek, a gyógyszergyárnak kell arról gondoskodnia, hogy kellő mennyiség álljon rendelkezésre és a minőség megfelelő legyen. A vízmennyiség csökkenését még megmagyarázhatná a karsztvízszín esetleges süllyedése, de a hőmérséklet csökkenését és a kémiai összetétel változását csak a túlzott vízkitermelésre lehet visszavezetni. A beszámoló részletesen ismerteti azokat a közegészségügyi hiányosságokat, amelyek a fürdőkben észlelhetők. A fürdőt rendelő orvosnak és a fürdőt használó betegnek arra van szüksége, hogy mindig az előírt minőségű gyógytényezőt (hőmérséklet, összetétel) szolgáltassák ki, a gyógyszernek megfelelő kifogástalan csomagolásban, tehát tiszta, jó levegőjű helyiségekben stb. Ennek legnagyobb akadálya a fürdők tömegüzeme, melyet részben a tisztasági fürdőzők nagy száma okoz. Évtizedek alatt alakult ki Budapesten az a helyzet, hogy a gyógyfürdők az üdülő, szórakozó (strand-) és a tisztasági fürdőkkel keverednek. Ez nincs így sehol a világon és a gyógyítás érdekében nálunk is fokozatosan széjjel kell ezeket választani. A gyógyfürdők tehermentesítésére új tisztasági fürdőket kell létesíteni, amelyeket nem lehet gyógyvízzel ellátni, hanem melegített édesvízzel (pl. közeli gyárak kondenz-vizével lehet táplálni). A fürdők színvonalának javítása az üzemeltetés költségeit emeli. Sehol a világon nem ilyen olcsók a gyógyfürdők, és itt az SZTK, mint legfőbb jegyvásárló, aligha lesz megkímélhető. Az egészségügyi szempontok érvényesítése is akkor lesz megkövetelhető, ha a fürdők forgalma arányban lesz tényleges befogadóképességükkel és az alkalmazottak létszámával. Az orvosi szempontok érvényesülését gátolja, hogy a tudományos kutatással és szakorvosok kiképzésével foglalkozó ORFI-nak nincs saját fürdője. A vízföldtani és balneológiai szakkérdéseken kívül vagy még azok előtt, a gyógyfürdők szervezési és igazgatási kérdéseit kell jól megoldani ahhoz, hogy Budapest gyógyfürdői olyan irányban fejlődjenek, ahogy az a hazai betegellátás és az idegenforgalom szempontjaiból egyaránt fontos. DR. PAPP FERENC Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, hozzászólása: Budapest területén levő igen értékes gyógyvizek rendszeres (hetenkénti) megfigyelése 1936 óta folyamatos. Ettől az időtől kezdve a Műegyetem Ásványés Földtani tanszéke látta el ezt a szolgálatot. Ebben az évben (1963) a VITUKI a második világháború előtt működött, de akkor tönkrement műszeres méréseket pótolni kívánta, a gellérthegyi barlangban vízszínmegfigyelő, hőmérséklet jelző műszereket állított fel. Tehát a fontosabb budapesti langyos- és meleggyógyvizek fizikai tulajdonságait, elsősorban a hozamukat, hőmérsékletüket, továbbá egyes helyeken a vízszín ingadozásokat figyelik, közel 30 év óta. Ezeknek az észleléseknek leglényegesebb eredményei a következők: 1. A Duna mentén feltörő langyos és meleg gyógyvizek összefüggnek egymással. A század elején ezt feltételezték, ma már a rendszeres mérések igazolták. Az egymásra hatás mértékét Horváth J. és Horváth L. állapították meg. A Dunától K-re távolabb levő városligeti két fúrás összefüggései eddig nincsenek kimutatva, de az előzőek alapján kétségtelen, hogy azok egymással, sőt a Duna mentiekkel is öszszefüggnek. 2. A Lukács fürdő térségében fakadó langyos és meleg gyógyvizek fizikai állandói megváltoztak. Igen kívánatos lenne, ha az illetékes hatóságok érvényt szereznének a védőterületi előírásoknak és azok értelmében az eredeti állapot helyreállítására irányuló törekvéseket előmozdítanák. A hatóságok intézkedése minél tovább késik, annál hosszabb ideig tartana a regenerálási kísérlet — évek hibáit nem lehet rövid idő alatt helyreállítani. A főváros tervei szerint 10 év után vennék át központi hőerőművek a melegvízszolgáltatást és egyes helyeken a fűtést is. Semmiképp nem helyeselhető az ilyen hosszú idő. A mélyből feltörő langyos és meleg gyógyvizek a túl erőltetés következtében olyan járatokat alakítanak ki, melyek alkalmatlanok a régi vízszolgáltatást biztosítani — „megszöknek" a mélyben. 3. Ez idő szerint nemcsak a védőterületi törvény érvényesítése ütközik nehézségbe, hanem műszakilag 69
