Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Kiss Árpád-Gondozó György: Adatok néhány vértesperemi forrás és kút hidrológiai jellemzéséhez

13. Kol E.: 1943. Erdély borvizeinek hidrobiológiája. (Erdélyi Múzeum Egyesület TT. Szakoszt. kiadása.) Kolózsivár. 14. Palik P.: 1934. Adatok a veresegyházi tó algaflórájához. (ündex Horti Botanici Tab. XII—XIV.) Pécs. 15. Palik P.: 1941. Adatok Budapest környékének algaflórájához. A Kőhegyi-tó. Separatum o. Borbásia. III. no. 1—3. Budapest. 16. Pécsi M.—Sárfalvi B.: 1960. Magyarország földrajza, Akadémiai Kiadó, Budapest. 17. Schulhnf ö.: 1952. Magyarország ásvány és gyógyvizei. Akadémiai Kiadó, Budapest. 18. Szabóné, Muhits K.: 1952. A Római fürdő Cyanophyceái és Chlorophyceái. (Annales Biologicae Universitatum Hungáriáé T. 1.) Budapest. 19. Sörensen /.: 1948. Biological effects of industrial of'defilements in the river Billebergán. (Limnological Institute of University of Lund. Sweden.). 20. Tudományos gyűjtemények. 1827. 5. k. 52—55. 21. Taeger H.: 1909—1910. A Vértes-hegység földtani viszonyai. Földtani Intézet Évkönyve XVII. Budapest. Adatok néhány Vértes peremi forrás és kút hidrológiai jellemzéséhez KISS ARPAD — GONDOZÖ GYÖRGY Móri Állami Gazdaság —• Pusztaváml Szénbányaüzem I. Altalános természeti viszonyok II. Vízföldtani és hidrobiológiái viszonyok A Vértes hegység mai letarolt tönkjellege a miocén korban alakult ki. A neogén tönkfelszínt a fiatalkori mozgások feldarabolták, és föloldalasan kiemelték [2, 14], A hegységet alkotó legfontosabb kőzet a gyengén kairsztosodó triász fődolomit, de előfordul kevés triász, júra és kréta mészkő is. A Pusztavám—Mór—Csókakő peremi szakaszon mint talajképző jelentős a pleisztocén lösz, a pannóniai lerakódású homok- és agyagrétegek, mely utóbbiak Taeger szerint a pleisztocénben szél által szállított képződmények, melyek szállítása viszonylag kis távolságra történt, s így nem volt mód a szemcse szerinti szétkülönülésre. A szóbanforgó peremi szakasz éghajlata a Móri Ág. Agrokémiai Laboratórium adatgyűjtései alapján Mór éghajlati sajátosságaival jól jellemezhető. A vidék hőmérsékletének évi középértéke 10,6 C° A havi középhő-értékek évi ingása 21,5 C°. A globális, teljes besugárzás összege: 104—106 kal/cm

2 [3, 7]. Az évi csapadékviszonyok a legutóbbi 5 év átlagában 679,8 mm-rel jellemezhetők. A legalább 1 mm-t elérő csapadékos napok száma évi 90 nap, a 10 mm-t elérő csapadékos napok száma pedig 20. A hőmérsékleti és csapadékviszonyok párhuzamos alakulását legszemléletesebben a Mór és környékére szerkesztett Walter-féle klímadiagrammon keresztül mutatjuk be (1. ábra). Morl HO ml W 679,9mm 1. ábra. Mór klímadiagramja a Walter-féle ábrázolásban A Vértes hegység belseje vízrajzilag nagyon szegény, csupán a peremi szakaszon találkozunk néhány említésreméltó forrással. A gyér számú források egy része állandó, nagyobb része azonban időszakos. A vértesi vízválasztó vonal a hegység északnyugati peremén húzódik. A kevés forrás és a hegységet alkotó kőzetek között szoros a kapcsolat. A lehulló csapadékvíz könnyen talál utat a mészkőhasadékokban és nagyobb mélységekbe húzódva a felszínalatti vízgyűjtőkben egyesül, majd mint forrás, résvíz, vagy karsztvíz részben a hegységperemeken bukkan elő. A Vértesperem Pusztavám—Mór—Csókakő szakaszának forrásai nagyrészben leszállóvizűek, mészben gazdag keményvízű források ugyan, de nagyobb mélységekben, fúrt kutaknál felszálló, artézi víz is ismeretes [4, 5]. Munkánk során, a perem forrásainak jellemzésére 30 ásott kutat, 15 leszálló vizű felszíni forrást, 3 fúrt kutat, 1 víztározót (Csukató), valamint a Bodajki tavat tanulmányoztuk f6]. Ezek a víz objektumok nagyvonalakban fel is ölelik a Vértesperem említett szakaszának forrásvízösszletét. A felszíni, leszálló vizű kisebb vízhozamú források hozamhatárértékei 0,2—15 l/p közöttiek. Az átlagos hozamgyakoriság értéke 5—6 l/p közötti. Hasonló törvényszerűség jellemzi az ásott kutak vízhozamát is. A pusztavámi barnakőszénmedencében, a felszíni fúrt kutak hozamértéke már jelentős szintet ér el. Közös jellemzőjük, hogy azonos szintekből nyert vizük felszálló (artézi) jellegű. A térképmellékleten I—II. jelzett fúrt kutak hozama 30—50 l/p, a III. sz. kút hozama pedig 200 l/p. A közel Vértesperemi Bodajki tó, Bodajk. község köziepén oly bővizű karsztforrás, hogy túlfolyása egykor vízimalmot is hajtott. Kiterjedése 2225 m

2 (153 m tszf. m) változó jellegű vízhozama 700—7500 l/p értékhatárokkal jellemezhető. A tó vize nyílt karsztvíz, a tófenekén közel 100 forrással, melyek holocén iszaprétegek alól törnek a felszínre, az iszaprétegek alatt pedig felsőtriász dolomit települ [6]. Figyelmet érdemel a Pusztavám község melletti Csukató, mint mesterséges víztározó. A tó az Égerárok kezdő szakaszán, az 1932. évben mesterséges lerekesztéssel létrehozott víztározó, amely részben csapadékvizet, másrészt kisebb források vizét gyűjti öszsze. A tavat jelenleg az Előre-forrás [33], valamint a Béke lejtősakna bányavize táplálja. Vízfelszíne 4500 m

2-i és mintegy 11 250 m

3 vizet tároz. Környezete pleisztocén homokkal fedett alsóeocén márga rétegekből áll. Az eredeti erdős, dombos területet a 56