Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Szalay Ferenc: A tervezett Brennbergi és Sopronbánfalvi tározók ismertetése

naponta eszközöltek mérceleolvasásokat, valamint 6 ízben végeztek vízhozammérést. Az egyidejűleg mért csapadékmennyiség, valamint a mérceleolvasások alapján e két hónapra meghatározott lefolyási tényező értékei: augusztus: a — 0,052 h — 112,4 m/m szeptember: a = 0,083 h = 47,4 m/m Ha közelítő ellenőrzésként a szeptemberi lefolyási tényezőt választjuk évi középértéknek, akkor a sok éves átlag csapadékmagasságból számított középvízhozam értéke 0,056 m

3/sec. •Az árapasztó méretezéséhez szükség van az árvízhozamok meghatározására a megvizsgált szelvényben. Babos Zoltán módszerével számított nagyvízhozamokat fogadjuk el, mert a területre jellemző csapadék és lefolyási viszonyok ismeretében hitelesebb adatokkal számoltunk (NQ m

3/sec = a : F) h 1 %= 120 m/m NQ 1% = 110X0,120 = 13,20 nv'/sec h 3%= 90 m/m NQ 3% = 110X0,90 = 9,90 m-' see h 10% = 70 m/m NQ 10% = 110X0,70 = 7,70 m3/sec A tározótérszükségletet a meghatározott adatok alapján a karakterisztikus vízhozamintegrálgörbe megszerkesztésével, majd ennek ismeretében a szokásos szerkesztési eljárással határoztuk meg, mely szerint a szükséges tározótér nagysága 240 000 m

3. Végül is az optimális tározótérként 220 000 m

3-t állapítottunk vonaláig a rézsűhajlás 1:2. Éttől kezdve a burkolás alsó szintjéig a rézsűhajlás 1:2,5. Innen kezdve 1:10 hajlású lankás rézsűben folytatódik a terepszintig. A mentett oldali rézsűhajlás mindvégig 1:2, melyet közép magasságban 1,00 m széles vízszintes padika szakít meg. A vízzárás céljából a víz felőli oldalon, döngölt agyagból készítendő, agyagmagot építünk be, melyet a hullámverés, illetve kimosás ellen, homokos kavicsba fektetett 15 cm vastag 40X40 cm méretű betonlapokkal burkolunk. A imantett oldali rézsű lábánál talpszivárgó száraz kőrakatot tervezünk a szivárgási vonal kivezetése céljából. A kőrakat lábánál kiképzendő 40 cm fenékszélességű burkolt árok vezeti le a szivárgó vizeket a befogadóba. A tározótér kiürítése, továbbá a tározóhoz érkező különböző valószínűségű nagyvízhozamok levezetése céljából a völgyzárógátba bukós aknás vasbeton csőátereszt terveztünk. Ennek létesítését elsősorban a már meglevő 3,00 m nyílású békaszájszelvényű csömöszölt beton csőáteresz indokolta. A tervezett bukóakna belmérete 2,70X3,50 m. Vízemésztése 2,00 m-es maximális túlduzzasztás esetén 22,0 m

3/sec. A bukóakna elé közvetlenül csatlakoztatva tolózáraknát terveztünk 0 800 mm belméretű befalazó idomok közé iktatott tolózár csatlakoztatásával. Az egész műtárgyat a vasbeton dilatációval csatlakoztatjuk a régi műtárgyhoz. A tolózárakna megközelítése céljából kezelőhíd rttgK'c rfrw&itllv Úr * 'jMf igítían acm-íúttínaábllBÜVHue&liQI &/MKUKMH ű m MKrCof 2. ábra. A Brennbergi tározó völgyzárógátjának általános keresztszelvénye meg. Az év folyamán állandóan kiszolgáltatható vízsugár 18,3 l/sec. A tározótér földtani felépítése dr. Vendel Miklós professzor által szerkesztett földtani térkép és tanulmány, részben pedig a Vízügyi Igazgatóság Tervezési Osztály fúrócsoportjának felszínalatti feltárásai alapján a következő: A völgyszakaszokat övező hegyeket karbon időszaki gneisz és csillámpala alkotja. Ezt az alapközetet harmadidőszaki laza üledékek és lejtőtörmelék takarják. A tározás kezdetén tekintélyes vízmennyiség elszökésével kell számolni, ugyanis a yölgyfenaket takaró iszapos agyag nem összefüggő és vastagsága is változó. Ismeretlen ugyan a vízzáró alapkőzetet borító harmadidőszaki laza üledékek és a lejtőtörmelék vastagsága, a kézi fúrások a felszínen iszapos, agyagos homokot derítettek fel, helyenként törmelékkel keverve, mely az esetünkben aránylag néhány m-es duzzasztásnál közepesen vízzárónak minősíthető. A meglevő vasúti töltés anyagát a gáttesttől É-ra levő bevágásból termelték, mely a dr. Vendel-féle földtani térkép alapján vízáteresztő blokk-kavicsos, törmelékes konglomerátum. Ezért szükséges a vízzáró agyagmag beépítése. A völgyzárógát. A völgyelzárás helyét, a völgyet keresztirányban ívesen átszelő meglevő vasúti töltés szabta meg. A töltésen a vasúti közlekedés megszűnt, a síneket is felszedték. Vasúti töltésről lévén szó, tömörnek tekinthető. Anyagát tekintve erősen vízáteresztő. Mindkét oldali rézsűje 1:1,5 hajlású, minek következtében az alábbi gátszelvény kialakítása válik célszerűvé (2. ábra). A gát koronája 5,00 m széles, döngölt homokos kavics burkolattal látandó el az átvezetés miatt. A víz felőli oldalon a koronaéltől a duzzasztott vízszint tervezése vált szükségessé és vasbeton kerethidat terveztünk. A létesítmény kivitelezési összköltsége 2 200 000 forint. Így az 1 m

3 tározott víz fajlagos költsége 10,10 Ft/m

3, melyet hasonló tározók fajlagos költségével hasonlítva össze, közepes értéknek fogadhatunk el. Sopronbánfalvi víztározó A sopronbánfalvi víztározót az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Tervezési Osztálya által készített tanulmányterv alapján az alábbiakban ismertetem. Dr. Vendel Miklós professzor által készített földtani térkép szerint, az elzárás szelvényéhez tartozó tározótér alatt csillámpala alapkőzet húzódik, mely vízföldtani szempontból vízzárónak minősül. Azonban az alapkőzetet a völgy fenekén kb. 40 m vastag holocén lej tő törmelék borítja, melynek vastagságát, minőségét próbafúrásokkal kell megállapítani. Mindenesetre megállapítható, hogy a völgyszakasz mind monfológiai, mind földtani szempontból völgyzárásra alkalmas. A tározó feltöltésére kizárólag a felszíni vizek összegyülekezéséből számíthatunk. Felszínalatti vizek források vízhozama elenyésző és egyáltalán számításba nem jöhet. A vízgyűjtő terület csapadék és éghajlati adataira vonatkozóan 40 éves mért adatok vannak, azonban a lefolyási tényező meghatározására nincsen sok évi adat. Vízhozamidősor hiányában a vízhozamok integrálgörbéjét a dr. Mosonyi-íé\e számítással határoztuk meg, mely a vízhozamváltozás görbéjét egy hatodfokú parabola szerint csökkenőnek tételezi fel, így az összegyülekező víz görbéje hetedfokú parabo47