Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Thoma Frigyes: Szabatos vízszint észlelési módszer és annak gyakorlati alkalmazása

— azok összetevők szerinti megoszlásának — kiértékelése céljából állítottuk össze az ismertetett mérőberendezéshez a 4. ábrán látható táblázatot. A középhibaszázalék előrebecsléséhez szerkesztett táblázat ismertetése A táblázat (4. ábra) megszerkesztését az alábbiak szerint végeztük. A táblázatban (4. ábra) szereplő összes mennyiségek kiszámítása során az egyes adatok meghatározásában elkövetett középh ibákat a nyert tapasztalatok alapján, vagyis dji =7,93 cm

2 d q = 0,425 cm

3 és d

t =7,5" nagysággal vettük figyelembe. A feltüntetett „e" és „t" összetartozó értékpárokhoz (összesen 6X7 = 42 összetartozó értékpárt tüntettünk fel a táblázaton) először meghatároztuk a különböző hatásokból származó középhibaszázalékok nagyságait (d

e(^)%; d/®)%; % értékeket). Ezek közül a párolgó vízfelület meghatározásának hibájából származó középhibaszázalék független az „e", valamint a „t" nagyságától, ezért számszerű értéke — a (26) képlet felhasználásával — mind a 42 összetartozó értékpár esetén egyforma volt. Az elpárolgott vízmennyiség meghatározásának hibájából származó középhibaszázalék — a (10) képletnek megfelelően — mind a 42 esetre más ési más értéket adott. A mérési időtartam meghatározásának (hibájából származó közóphibaszázalék az „e" nagyságától független, következésképpen a táblázatban feltüntetett mérési időknek megfelelően hét különböző — a (16) képlettel meghatározott — értéket adott. A vázoltak szerint tehát mind a 42 összetartozó értékpárhoz három-három un. „középhibaszázalék-összetevőt" kaptunk. Ezeknek a (29) összefüggés szerinti összege szolgáltatta az egyes összetartozó értékpárokihoz tartozó középhibaszázalékokat (d«%), amely százalékokat az egyes hasábok felett tüntettük feL A hasábok hosszát szemléletesség céljából „d<>%" nagyságával arányosan raktuk fel (1 cm megfelel 1%nak). A hasábok függőleges tagoltsága a következőképpen értendő. Egy-egy összetartozó értékpárhoz tartozó középhiba (d

e) három hibaösszetevőjének (d e<.A);d

e(.g); Pe(0); százalékos megoszlását — vonatkoztatva a mindenkori középhibára (d

e-re) mint 100%-ira — a hasáb mellé írt három egymás feletti százalék jelzi. Ezek a százalékok sorrendben felülről lefelé a párolgó vízfelület az elpárolgott vízmennyiség > meghatározásában a mérés időtartamának J elkövetett hibákra vonatkoznak. Szemléletesség céljából az összes összetartozó értékpárhoz rendelt hasáb magasságát egyforma nagyra rajzoltuk fel, amely magasság 100%-ot jelent, s ezen magasságon belül osztottuk szét a három jellemző hibaösszetevőt százalékaik arányában (1 cm megfelel 50%-nak). c) A középhibaszázalék nagysága e = 0,01 mm/óra és annak tízszerese, vagyis e = 0,1 mm/óra párolgási értékek között a különböző mérési időtartamok esetében aránylag rohamosan csökken. d) A középhibaszázalék nagysága e = 0,5 mm/óra és annak tízszerese, vagyis e = 5,0 mm/óra párolgási értékek között a különböző mérési időtartamok esetében már lassan csökken. e) Minél kisebb a párolgás és minél rövidebb a mérési időtartam, annál nagyobb a mért párolgás középh ib as zá zailéka. f) Minél nagyobb a párolgás és minél hosszabb a mérési időtartam, annál kisebb a mért párolgás középhibaszázalékia. A táblázaton meghúzható egy törtvonal (esetünkben pl. a szaggatott vastag vonal, amely a 2% alatti értékek határvonala), mely az egyenilő középhibaszázalékokhoz legközelebb eső értékeket jelzi. Ilyen törtvonal segítségével az egyes feladatok kívánt pontosságához szükséges értékek gyorsan kikereshetők. II. A mérőberendezéssel mért párolgás középhibájának „minőségi" értékelése (A mért párolgás középhibájának (d

e-nek) összetevők ( : d f ; <1« ; d'

t : ) szerinti megoszlása a párolgás nagyságának (e) és a mérési időtartamnak (t) függvényében.) a) Azokra a párolgási értékek középhibájára, amelyek aránylag rövid mérési időtartam alapján kapott nagymértékű párolgásra vonatkoznak, főleg a párolgó vízfelület meghatározásában és az időmérésben elkövetett hibák hatnak. b) Azokra a párolgási értékek középhibájána, amelyek aránylag hosszú mérési időtartam alapján kapott nagymértékű párolgásra vonatkoznak, főleg a párolgó vízfelület meghatározásában elkövetett hiba hat. c) Azokra a párolgási értékek középhibájára, amelyek aránylag hossizú mérési időtartam alapján kapott kismértékű párolgásra vonatkoznak, főleg a párolgó vízfelület meghatározásában és az elpárolgott vízmennyiség meghatározásában elkövetett hibák hatnak. d) Azokra a párolgási értékelt középhibájára, amelyek aránylag rövid mérési időtartam alapján kapott kismértékű párolgásra vonatkoznak, főleg az elpárolgott vízmennyiség meghatározásában elkövetett hiba hat. e) A nagyon kismértékű párolgásokra vonatkozó mérések különösen az elpárolgott vízmennyiség meghatározásában elkövetett hibára érzékenyek. f) A nagyon nagymértékű párolgásra vonatkozó mérések különösen a párolgó vízfelület meghatározásában elkövetett hibára érzékenyek. Befejezés A mérési eredmények pontosságának „mennyiségi" és „minőségi" értékelése A 4. ábrán látható táblázat alapján az alábbi következtetések vonhatók le: I. A mérőberendezéssel mért párolgás középhibaszázalékának „mennyiségi" értékelése (A mért párolgás középhibaszázalékának (d

e%-nak) nagyságrendi változása a párolgás nagyságának (e) és a mérési időtartaimnak (t) függvényében.) a) A középhibaszázalék nagysága t = 0,25 óra 'és t = 5,0 óra mérési időtartamok között a különböző mértékű párolgások esetében aránylag gyorsan csökken. b) További 5 órás mérési időtartam növelésekor — azaz t = 5,0 óra és t = 10,0 óra mérési időtartamok között — a különböző mértékű párolgások esetében a középhibaszázalék nagysága már lassan csökken. A tanulmányban ismertetésre került egy szabatos vízszint észlelési módszer, s ennek kapcsán egy vízutánpótláson alapuló párolgásmérési módszer. A kutatás elsődleges oélja a párolgásmérés pontosságának fokozása volt. Mint minden újszerű eljárásnak, ennek is vannak a jelenleg használatos eljiárásökkal szemben előnyei és hátrányai. ) A mérési módszer, a berendezés kezelése talán bonyolultabbnak látszók, mint a szokásos készülékeké. Az észlelő munkája nagyobb körültekintést kíván. A mérőkészülék a szükségszerűen igényesebb kidolgozás miatt valamivel költségesebb lehet, mint az erre a célra szerkesztett szokványos mérőeszközök. Mindezek a hátrányok háttérbe szorulnak azonban, ha a mérőberendezéssel kapcsolatos előnyöket vizsgáljuk, amelyek: 1. A párolgó vízszint leolvasási érzékenysége 0,0015 mm. Ilyen pontosság esetén a párolgás napközbeni változásának ellenőrzését nemcsak a nyári meleg, hanem az év hűvösebb napjain is elvégezhetjük a .kívánt pontossággal. Ugyancsak 29