Hidrológiai tájékoztató, 1965 június
Pichler János: Beszámoló a Fertő tó Kutató Tudományos Bizottság munkájáról
3. A Fertő tó egyes területeit védelmi területté nyilvánítani. 4. Kialakítani Fertőrákoson — dr. Varga Lajos emlékére a Hidrológiai Kutatóállomást. Garád Róbert a MHT soproni csoportjának ügyvezető elnöke szervezési kérdésekről tájékoztatta a megjelenteket. Beszámolt a rendkívül gazdag témakörökkel foglalkozó munkacsoportok működéséről. Boronkai Pál a MHT soproni csoportjának elnöke összefoglalta az értekezlet eredményeit és megköszönte a nyújtott munkát és közreműködést. Garád Róbert Beszámoló A „GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSlTÁSI ANKÉT"-RÓL A geotermikus energia feltárása és hasznosítása az utóbbi két évben mindinkább az érdeklődés előterébe került. Ennek megfelelően számos cikk és tanulmány jelent meg mind a napi, mind a szaksajtóban. Kezdetét vette a Szegeden kijelölt kísérleti területen azoknak az 1800—2000 m-es kutató fúrásoknak a lemélyítése is, amelyekre az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság biztosított fedezetet. Előbb 1964 október havában a Magyar Hidrológiai Társaság Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztálya foglalkozott a hévízfeltárás időszerű kérdéseivel abból az alkalomból, hogy 10 évvel ezelőtt vette kezdetét a hazai hévízfeltárás iránti fokozott érdeklődés és a kútfúrási, kútkiképzési technológiának rohamos fejlődése. Az előadások egy része ennek megfelelően beszámoló volt a tíz év eredményeiről. A következő hónapban, november 16—17-én a szakmai szempontból érintett öt tagegyesület közreműködésével a MTESZ rendezett másfél napos ankétot, amelyen a geotermikus energia hasznosításával kapcsolatos időszerű kérdések kerültek tárgyalás alá. A megnyitó ülésen Kiss Árpád, az OMFB elnöke vázolta az ankét célját. A magyar geotermikus anomália tudományos és gazdasági jelentőségét dr. Boldizsár Tibor egyetemi tanár, a geotermikus energia gazdaságosságát pedig Pikier Ferenc, az OMFB főosztályvezetője ismertette. A Magyar Medence hévízkészleteiről dr. Kertai György, a Központi Földtani Hivatal elnöke közölt az ismertetésen túlmenően számszerű adatokat. A második napon két szekcióban folyt a tárgyalás. A földtudományi szekció ülésén dr. Scheffer Viktor „A földi hőáram a Magyar Medencében", dr. Boldizsár Tibor pedig „A hévizek utánpótlódása" címen tartott előadást, Kassai Lajos a „Rezervoármechariikai vizsgálatok" elméletét és gyakorlati jelentőségét ismertette. A hasznosítási szekció ülésén Balogh Jenő előadásában „A geotermikus közművek" kérdéseivel foglalkozott, dr. Almási Gábor a „Mezőgazdasági hasznosítás", Czipper Gyula pedig az „Ipari hasznosítás és energiagazdálkodás" tárgykörből tartott előadást. Az előadásokhoz felkért hozzászólókon kívül oly nagyszámban vettek részt a vitában, hogy a hozzászólások időtartamát a vitavezető kénytelen volt öt percre korlátozni. Többen felvetették, hogy a kérdés részleteit később szakosztályi üléseken kellene megvitatni. A hasznosítási szekció ülésén felszólalók hiányolták, hogy földtani és műszaki vonatkozású tájékoztatást a másik szekcióban ülésező szakemberek távolléte miatt nem kaphattak. A záróülésen dr. Vitális Sándor, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke foglalta össze röviden az ankét eredményét és ismertette a határozati javaslatokat. Bélteky Lajos Beszámoló A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG MUNKÁJÁRÓL A Magyar Hidrológiai Társaság keretében alakult Fertő tó Kutató Tudományos Bizottság budapesti és soproni csoportja 1964. november 20-án tartotta Budapesten együttes ülését. Az ülésen dr. Vendel Miklós. Kossuth-díjas akadémikus, a bizottság díszelnöke kegyeletes szavakkal emlékezett meg dr. Varga Lajos professzor elhunytáról, aki a bizottságnak kiváló vezetőségi tagja és a Fertő tó nagy tudású, lelkes kutatója volt. Pichler János, a bizottság ügyvezető elnöke, beszámolójában ismertette, hogy kezdeményezésükre a VITUKI felvette 1964—1965. évi munkatervébe a Fertő tó hidrológiai kutatásának témáját, megindította a magyar tőrész geodéziai felmérését, Fertőrákoson rajzoló- és lapvízmércét állított fel és az ásványvizet tartalmazó rétegek feltárására Fertőrákos határában vízföldtani fúrást végzett. Az osztrák szakemberekkel közös tervezetet készítettek a Fertő tó hidrometeorológiai és balneológiai észlelő hálózatáról. Javaslatot nyújtottak be Győr-Sopron megye Tanácsának és a Nyugatdunántúli Intéző Bizottságnak — a tó környékén levő 10 község (Fertőrákos, Balf, Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Fertőszéplak, Hegykő, Sarrod, Fertőd és Nagycenk) tájvédelmi körzetté nyilvánítására. — A Fertőtáj fejlesztésére a harmadik 5 éves tervben 103 millió forint beruházási összeg biztosítására, — az ORFI-val egyetértésben Balf fürdőhely üdülőhellyé nyilvánítására, — a fertőrákosi barokk kastélynak kutatási célra történő átalakítására, — a fertődi Eszterházy-kastélyban Fertő—Hanság tájmúzeum létesítésére. Ügyvezető elnök ismertette a Hidrológiai Tájékoztatóban megjelent Fertő tanulmányokra érkezett magyar és osztrák elismerő leveleket, az osztrák—magyar vízügyi bizottság tárgyalásának eredményeit, a Fertő melléki községek közkutas ívóvíz ellátására irányuló kezdeményezésüket. Dr. Kessler Hubert tájékoztatta a bizottságot a fertőrákosi 120 m mély vízföldtani fúrásról. A 4—12 és 32—40 m közötti mélységből kapott vízminták típusos glaubersós keserűvíz jellegűek. A réteg vizének sótartalma felülmúlja az osztrákok Meggyesnél feltárt vízét. Tanay Jenő szerint kedvezőbb összetételű a többi magyar nátriumszulfátos-hidrogénkarbonátos vizeknél. 119
