Hidrológiai tájékoztató, 1964 június
Hőnig Gyula: A komlói Kossuth akna I. és II. sz. szállítóaknája környékén végbement, illetve végbemenő kőzetmozgások okai
2. táblázat. A szelvényben szereplő fúrt kutak vízhozam- és kémiai viszonyai A fúrás helye Talpmélység m Max. kivett vízhozam l/P Fajlagos vízhozam l/p/m Összes oldott só mg/l Fe Össz. kem. n. k. f. Tárnok, Ilona u. sarok 107,6 450 105 349 2,3-0,1* 12,8 Tárnok, Rádióállomás 80,0 660 75 ism. $> 16,0 Érd, Lőtér 106,0 10 0.3 ism. ism. 17,5 Érd, Gyula u. 38. 44,5 60 20 ism. 1,4 23,2 Érdliget, Fürdő u. 45. 116,0 160** 8 1445 6,0 70,2 Diósd, Görgőscsapágygyár 24,0 60 12 ism. ism. ism. Diósd, Ságvári u. 3. 20,0 18 ism. ism. ism. ism, * 1961-ben végezték a kút létesítésekor az első vizsgálatot, amikor túl nagy vastartalmat állapítottak meg, 2 évvel későbbi vizsgálatnál viszont csak 0,1 mg/l értéket mutattak ki. ** A fenti mennyiség lecsökkent 30 l/p értékre. P/p/sj/aces? /ósr, apt/ap //e/véti ho/rroA Y\j ' ' homoSr/ro Aov/CtsTJa'rga ófsi/*t A/jo-Z/arz /fórsenTt/e/ft/ croporf A/apyrof/agságo frae/t/Wo/er/ffé/tr A KOMLÓI KOSSUTH AKNA I. ÉS II. SZ. SZÁLLÍTÓAKNÁJA KÖRNYÉKÉN VÉGBEMENT, ILLETVE VÉGBEMENŐ KŐZETMOZGÁSOK OKAI HŐNIG GYULA Mecseki Földtani Kutató-Fúró Vállalat Ha kissé behatóbban tanulmányozzuk a mellékelt vázla- azok a fő tényezők, amelyek a szállítóaknák környékén tos földtani szelvényt,/. óbro, világossá válik, hogy melyek ma is végbemenő kőzetmozgásoknál szerepelnek. ^^ //r/rrf/ rr/tgr/tr* oram/tlti /rörrfmorgaso***/ /t '/r{/ä /f M/océn */öff/ Jmvda(/. ábra. Vázlatos földtani szelvény a Kossuth I. sz. aknán, a K-I /a, K-128 és a K-90. sz. fúráson át M:H=I:I (Mind az alsóliász, mind a helvéti rétegösszlet dőlésiránya csak kismértékben tér el a szelvényiránytól.) 31
