Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Szablya Ferenc: Beszámoló a főváros távlati csatornázási tervét ismertető ankétról - Dr. Szigyártó Zoltán: Beszámoló "Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének feltételei" című ankétról

BESZÁMOLÓ A FŐVÁROS TÁVLATI CSATORNÁZÁSI TERVÉT ISMERTETŐ ANKÉTRÓL A főváros távlati csatornázási tervét — 1963 június 6-án — a Fővárosi Csatornázási Művek, a Magyar Hidrológiai Társasággal közösen rendezett ankéton ismertette és bocsátotta társadalmi bírálatra. Nagy-Budapest megalakulása óta nem készült a főváros egész területére összefogó, általános csatornázási terv. A városrendezésben bekövetkezett változások, az elvezetendő szennyvíz mennyiségének megnövekedése és a felszíni vizek fokozottabb védelme a korábbi tervek átdolgozását, illetőleg egységes szempontok szerint történő összefogását kívánta meg. Az új terv az előzőekhez viszonyítva főként azzal bővült, hogy a főváros összes szennyvizének biológiai tisztítását is kidolgozta. Ez egyébként az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányelvei szerint történt. Új tisztítótelepek az angyalföldi szivattyútelepen, a Csepel sziget északi csúcsán és a nagytétényi ipari területen létesülnek. A csatornahálózat vonalvezetését a tisztítótelepekre kijelölt helyek szabták meg. Az 50—75 év távlatára készült terv kereken 2,3 millió lakossal számol, a naponta keletkező szennyvíz mennyiséget 1,5 millió m

3-re becsüli. A fővárosi csatornamű teljes kiépítése mintegy 6,5 milliárd forint beruházást igényel, ebből az 1980-ig megvalósítandó létesítmények 2,5 milliárd forintot képviselnek. Távlati tervet szakértő bizottság irányítása mellett a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat készítette. Az ankétot Bondor József, a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettese nyitotta meg, majd Szablya Ferenc ismertette a tervet, Dr. Kovácshózy Frigyes a terv készítésének alapelveit adta elő. Avar Cyörgy a végrehajtás során a Fővárosi Csatornázási Művekre háruló feladatokat vázolta. A felkért hozzászólók közül Illés György megállapította, hogy a távlati terv megfelel azoknak az irányelveknek, melyeket az Országos Vízügyi Főigazgatóság kiadott. Felhívta a figyelmet az ipartelepeknél a szennyvíz-előtisztítás műszaki megoldásának és költségkihatásának pótlólagoskimunkálására. Dr. Borsos József a Csepel-északi (I millió m

3/nap) szennyvíztisztítótelep telepítési kérdéseiről szólt. Hunyadi Domokos a terv főbb elvi pilléreit fejtegette. Nyiredi Richárd a Fővárosi Tanács azon feladatairól szólt, melyeket meg kell oldani akkor, ha 1980-ra el kívánjuk érni azt a közmű-ellátottsági szintet, mellyel a legfejlettebb kapitalista és szocialista városok rendelkeznek. További hozzászólók dr. Bolberitz Károlyi, Lindenmayer Kálmán, Herédy Sándor, Holló István és Jobbágy Sándor voltak. Az ankét résztvevői a délután folyamán a Fővárosi Csatornázási Művek egyes telepeit és kiállított munkaeszközeit tekintették meg. Szablya Ferenc BESZÁMOLÓ AZ ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSÉNEK FELTÉTELEI" CÍMŰ ANKÉTRÓL A Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Agrártudományi Egyesület 1963 június 27-én ankétot rendezett Szegeden, melynek célja az volt, hogy az illetékes szakemberek kötetlen formában megvitassák a hazai öntözések helyzetét, s a tapasztalatok alapján összegezzék azokat az irányelveket, melyek szem előtt tartása — véleményünk szerint — feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az előirányzott nagymértékű fejlesztés sikeresen megvalósítható legyen. Az ankétot Ihrig Dénes, a Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztályának elnöke nyitotta meg, s az ankét előkészítése és lebonyolítása során követett szempontokat a következőkben foglalta össze: „...minden elmélet próbaköve a gyakorlat, s így az öntözés fejlesztése érdekében tett erőfeszítések eredményessége is azon mérhető le, hogy a különböző elméletek és az azok alapján megtervezett és megépített öntözőtelepeink üzeme hogyan elégítik ki a termelés igényeit. Az öntözés összes műszaki létesítménye, az öntözéses gazdálkodás minden berendezése, minden gépe végső soron az üzem folyamán vizsgázik; másoldalról pedig az öntözőrendszerek, öntözőtelepek üzemvitelével szemben támasztott igények minden időben egyértelműen jellemzik az öntözéses gazdálkodás helyzetét." „Éppen ezek a körülmények indították Társaságunk, illetve Egyesületünk vezetőségét arra, hogy a vidéken dolgozó neves, az öntözés gyakorlati feladataival foglalkozó szakemberek közreműködését kérje, hogy az üzem 'oldaláról elindulva vitassuk meg azt a kérdést, hogy mityen szempontokat kell szem előtt tartanunk a hazai önözések soron következő nagymértékű fejlesztésénél." ü Az ankét a felmerülő problémákat két fél-fél napos lésszakon vitatta meg. A délelőtti, I. ülésszak az öntözőrendszerek üzemének tapasztalatait kívánta összefoglalni. A vitát dr. Oroszlány István vezette. A vitaindító előadásokat Orlóci István és Kádár Béla tartotta. Orlóci István előadásában az öntözőrendszerek üzemének tapasztalatai tükrében foglalkozott a fejlesztés feltételeivel, míg ugyanezt a kérdést Kádár Béla az öntözéses gazdálkodás mezőgazdasági üzemszervezésének oldaláról közelítette meg. A délutáni, II. ülésszak az öntözőtelepek üzemének tapasztalatait foglalta össze. Ezen az ülésen a vitát dr. Petrasovits Imre vezette, s a vitaindító előadó dr. Mihályfalvi István és Bartsch Lajos volt. Dr. Mihályfalvi István az öntözőtelepek üzeme során szerzett növénytermesztési, Bartsch Lajos pedig a műszaki tapasztalatokat foglalta össze és értékelte. A délelőtti és délutáni előadások után a vitát, felkért hozzászólóként, Kálmán Miklós és Járányi György, illetve Szabó János és Dobos Alajos nyitotta meg. Az ülések tapasztalatait a vitavezetők összegezték, míg az ankétot dr. Fekete Zoltán, a Magyar Agrártudományi Egyesület alelnöke zárta be. Zárszavában kiemelte azt, hogy a tapasztalatok összegezése nagy munkát igényel, s ezért ezt a feladatot az ankét szervezői egy külön erre a célra összehívott értékelő bizottságra bízták. E bizottság munkájának befejezése után, az előkészített anyag alapján a két szervező egyesület az illetékes főhatóságokhoz megfelelő előterjesztéssel fog fordulni. Az ankétot a következő nap, június 28-án tanulmányi kirándulás zárta le, melynek résztvevői megtekintették a Körösvölgy öntözéseit, s átfogó képet kaptak öntözéses gazdálkodásunk ottani állásáról. Dr. Szigyártó Zoltán 88