Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Almássy Bálint: Eger város északi részének vízellátása

!• I J e/magyarázat Monotisoi e'j örac/r/apodás méstke Jforapo/o, agt/affpo/o. y/

z /70rrr0k*ó' Farrój Tö'rer ° Próöa/Vrój 0 Afe'/yJct/fafó fl/ros O A/mari

rre/jA-t/fordfu'ras — £ger rnoJri/ako/e/tp/rotáro * V/zmi/forű/eT fiatara Ve?l>/éilTara/ómedprice fárcf/affram a retfyy/zsga/af/ lye* óípraro/dsóra I. ábra. Az Egertől É-ra levő teriilet vázlatos földtani térképe (Schréter Z. után) A Felnémeti Öreghegy déli lejtőjének alján 1924-ben mélyített szénkutató fúrásban néhány jelentéktelen víztartó réteg átfúrása után 160 m mélységben kaptak igen nagymennyiségű vizet, mely kezdetben 800—1000 l/p volt az egykorú adatok alapján, később hozama csökkent, de a feljegyzések szerint még hosszú ideig szivárgott elő víz az eltömött furat helyén. Schréter Zoltán szerint ez a víz is valamelyik széntelepet kísérő miocén homokrétegből fakadt (5). A miocén víztartók kielégítő megkutatására e területen nem került sor, elsősorban az időközben elvégzett kutatások eredményessége, másrészt anyagi okok miatt. A negyedkori törmeléksorozat feltárására az Eger patak és a Tárkányi patak völgyében került sor. 4. A kutatások eredményei, az egyes területeken beszerezhető vízmennyiségek A) Karsztvizfeltárás A karsztvíz mélyfúrással való feltárási lehetőségét a Felsőtárkányi völgyben kíséreltük meg. A fúrási pont a völgy által kijelölt törés és a Berva völgy által jelzett haránttörés vonalának valószínűsíthető metszéspontjánál került kitűzésre, előirányzott mélysége 200 m volt. A fúrás eredeti célját nem érte el, a karsztos alaphegységet elérni nem sikerült. 10 m mélységig fiatal teraszrétegeket harántoltunk, ezalatt miocén riolittufa következett, felső szakaszán mállott, agyagos kifejlődésben. A karsztvízfeltárás másik igen fontos területe az egykori Berva-forrás környezete- volt. Itt a munkák elsődleges célja tulajdonképpen a Finomszerelvénygyár vízellátásának biztosítása volt. A Berva-forrás időszakos forrás volt a legrégebbi feljegyzések szerint is. A víz a szálban álló mészkő közelében a Berva patak negyedkori hordalékából több helyen fakadt fel. Schréter Zoltán szerint (6) vízszolgáltatása az 1925 évi földrengés óta erősen megcsappant. 1926 nyarán a forrás teljesen elapadt, s később tartós esőzések után is csak kevés vízmennyiséget szolgáltatott. 1952-ben a Finomszerelvénygyár vízbeszerzése érdekében az ezidőben már egyáltalán nem működő forrás régi feltörési helyén Kessler Hubert javaslatára víztermelő aknát mélyítettek. Az akna lemélyítésekor a mészkő felső tömelékes szintjének elérésekor a víz nagy erővel tört fel, majd 34