Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Dr. Gőbel Ervin: Az Érd környéki vízkutató fúrások által kimutatható hegységszerkezeti és vízföldtani viszonyok

pH 7,08 lúgosság 6,4 ml n HCI/I összkeménység 70,2 n.k.f. kalcium 297,0 mg/l magnézium 127,3 mg/l klorid 39,2 mg/l szulfát 1280,0 mg/l oxigénfogyasztás 0,16 mg/l mangán 0,22 mg/l szabad C0

2 79,4 mg/l össz. oldott sók 1445,0 mg/l HC0

3 390,4 mg/í vastartalom 6,0 mg/l A víz nagy összkeménysége 70,2 n.k.f., nagy összes oldott só 1445,0 mg/l, nagy vas 6,0 mg/l, nagy szulfátés nagy mangántartalma a vizet vízműben történő felhasználásra alkalmatlanná tették. Hasonló eredménnyel járt az OKI-nak a 47—63 m-ben lévő rétegek vizének elemzése is. Az összes oldott sók nagy értéke következtében a víz az ásványvizek közé tartozik. A vizsgálat adatai szerint az aránylag alacsony pH érték, a szabad CO„ nagy értéke valószínűsítik a víznek vasra agresszív hatását. A vízből 93 m mélységben ún. mélységi vízmintát vettünk, amelyben 4,85 mg/l értékű vastartalom mutatkozott. A kifolyó vízben 1,15 mg/l értékkel észlelt nagyobb vastartalom igazolja a víz korrodáló hatását. A mélységi vízminta nagy vas-értéke nyilvánvalóan réteg, helyesebben ásványi eredetű, ezt igazolja, hogy a beszűrőzött homokrétegekben igen sok színes ásványi elegyrészt, biotitot, amfíbolt észleltünk összetört és mállott állapotban, amelynek eredeti vasszilikátjából a mállás és vizes oldás révén végül vashidroxil keletkezik, ami a víz vastartalmát erősen megemeli. Feltűnő a vegyi elemzésben szereplő nagy szulfáttartalom, az 1280,0 mg/l érték. Ennek származása kettős lehet: a) származtatható utóvulkáni hatásból, b) származtatható abból a lehetőségből, hogy a miocén partközeli tengeröblök lefűződése révén zárt öblökben magnézium- és kalciumszulfátsók is keletkezhettek, helyesebben lehettek a vízben oldat formájában. Mivel az oligocén fekü valószínűleg közel van, nincs kizárva, hogy átszivárgás útján onnan is származtatható. Tanulmányozva Érd környékének (Diósd, Nagytétény, Százhalombatta) hidrokémiai viszonyait, kitűnik, hogy nemcsak a szóban levő kút vize, hanem Érden és Nagytétényben a teljes elemzések jelentékeny hányada hasonló jellemvonásokat mutat. Összehasonlításképpen átnéztem még Diósd és Százhalombatta községek kútjainak elemzését, amelyekből az /. táblázat szerinti kép adódik. Az adatok /. táblázat. Érd és távolabbi környékének általános vízkémiai adottságai Teljes elemzések száma: db Össz. oldott sók> 1000 mg/l száma % Össz. old. sók mg/l • összkeménység szélső értékei Szulfáttartalom Érd 223 65 29 1003 — 3832 23239 kevés — sok Nagytétény 96 25 26 1032— 2468 241421 közepes — sok Diósd 35 2 6 1468— 1944 4048 kevés — sok Százhalombatta 33 3 9 10221337 4061 közepes — i. sok A fenti táblázatot fúrott, ásott kutak és források vizeinek elemzése alapján állítottam össze. szerint nyilvánvaló, hogy Érd és Nagytétény teljes elemzései közül 26 — 29% az olyan elemzések száma, ahol az összes oldott sók felülhaladják az 1000 mg/l mennyiséget, majdnem elérik a 4000 mg/l értéket. Ezzel szemben Diósdon és Százhalombattán a nagy sótartalommal rendelkező kútvizek száma és százalékos aránya erősen lecsökkent, kb. 6—9%-ra. Ennek a jelenségnek az okát földtani körülményekre kell visszavezetni. Érden, Érdligeten nagy foltokban terjed ki a szarmata durva-, valamint a tortonai lajtamészkő. Ezek általában könnyen oldhatók és így a közvetlenül belőlük vagy alattuk lévő chlamysos homokból és a Duna ártéri kavicsos homokrétegekből eredő vizeket kalcium és magnézium hidrogénkarbonát oldatokkal táplálják, ami számszerűen megemeli mind az összes szilárd alkatrészek, mind pedig az összkeménység értékét. Más a helyzet Diósdon és Százhalombattán. Diósdon a község és környéke felsőpannóniai öblözetbe települt, hasonlóan Százhalombatta kútjaiban is felsőpannóniai, valamint jelenkori Duna hordalékot tártak fel, amelyeknek a vize kedvezőbb adottságokkal rendelkezik. Érd és Tárnok határán, Szentimre liget oldalán mélyített 106 méteres fúrás lényegében hasonló jellegű volt, mint a Kutyavár területén. Szarmata mészkőben indult a fúrás, majd tortonai mészkőben folytatódott. A mészkőben bentonitosodott riolittufa, illetőleg bentonit települt, a mészkőösszlet alatt viszont azonos jellegű képződmények települtek, mint a kutyavári fúrásban. Tárnok, Érdliget és Diósd vonalában 7 db vízkutató fúrást mélyítettek, amelyeken keresztül rajzolt szelvény jó szerkezeti képet ad a területről. Ebből látható, hogy Diósd területén már a miocén végén kialakult szerkezeti árokba az alsópannóniai tenger benyomult, az általa lerakott homokos képződményből szigetszerűen kiálló mészkőcsúcsra telepítették a fúrást víznyerés céljából. A szelvény délnyugati oldalán. Szentimre liget és Tárnok felé történt lezökkenés a miocén utáni szerkezeti mozgások idején jött létre, amikor a pannóniai tenger a mélyedésekbe benyomulva, lerakta zömmel homokos üledékeit. A miocén rétegek utoljára a lőtéri fúrásban jelentkeznek, a Rádióállomás, valamint az Ilona utcai kútban uralkodóvá válnak a felsőpannóniai rétegek. Az Ilona utcai és a Rádióállomás kútja rétegeinek elütő származását a tőlük ÉK-re húzódó kutakétól mind a kutak vízhozama, mind pedig azok minőségi különbsége is igazolja (2. táblázat a 31. oldalon.) Röviden úgy jellemezhetjük a felsőpannóniai rétegeket hidrológiai adottságuk alapján, hogy bő vízmennyiséggel, kis oldott sótartalommal, kedvező összkeménységgel és vastartalommal rendelkeznek, ellentétben az Érd környékiekkel, ahol viszont a nagy összoldottsó- és vastartalom, valamint a nagy összkeménység jeHemző. 30